Keleti Ujság, 1934. szeptember (17. évfolyam, 198-223. szám)

1934-09-15 / 210. szám

XVII. ZV£Q£Z'AM. ZIO, SZ'AM. KELETrUfSKG 5 U—^w—a— hmmiuijujiibutih EGYKOR ÉS MOST... ‘AH' Román tanintézetek jogai és kötelességei a múltban, magyar iskolák sorsa a jelenben A „magyar elnyomás“ iskolarendszere (Kolozsvár, szeptember 33.) A „Kiáltó szó“ című református folyóirat augusztus-szeptemberi száma az erdélyi magyar iskolaüggyel foglalkozik. A folyóiratot dr. Tavaszy Sándor, theológiai pro­fesszor szerkeszti, íomunkatársai Bíró Sándor és László Dezső. Személyük biztosíték arra, hogy a folyóirat minden mellékcél nélkül kizárólag az igazság és tudományosság alapján tárgyalja fel­vetődő kezdéseket. Dr. Tavaszy Sándor „Az iskola, mint hitval- íási követelmény“ cimen arra mutat rá, hogy a keresztény hitből folyó követelmény az iskolák fenntartása. Csutak Vilmos, s sepsiszentgyörgyi református kollégium igazgatója az erdélyi feleke­zeti középiskola mai feladatairól ir érdekes cikket. Bíró Sándor „A felekezeti oktatásügy Erdélyben 1867-től 1918-ig, majd a felekezeti oktatásügy Er­délyben a román impérium alatt“ cimen két cik­ket is közöl. M. Nagy Ottó „Középisoláink nevelé­séről“ N, ö. „A mai református tanár gondjai­ról“, Kali Sándor „A tanitóság anyagi és szellemi gondjairól, László Dezső pedig „Hogyan gondolko­zik a mai középiskolás?“ cimen ir tanulságos cik­ket. A számot több más érdekes tanulmány teszi változatossá. sitott tanszabadságot korlátozták, hanem a ma­gyar iskolák számát is lényegesen megcsappantot- ták. Egyik rendeletével minaen indokolás nélkül bezárja az összes felekezeti óvodákat, egy másik­kal szintén indokolás nélkül tizenkét háromszék- megyei református elemit zárat be. Nagy számban zárja be a vidéki középiskolákat is. A tanárok és tanitók megválasztásához előzetes miniszteri jő" váhagyást követel, a felekezeti iskolákból kitiltja a magántanulókat, a szerzetesi iskolákba román tanítási nyelvet vezet be, elrendeli, hogy a fele­kezeti iskolákban az úgynevezett nemzeti tárgya­kat románul kell tanítani. Az 1924. évi elemi ok­tatási törvény újabb csapást jelent a tanszabad­ságra, bevezeti a kuHurzónát, a felekezeti iskolába beiratkozni szándékozó tanulóknak az állami is­kolák igazgatója keli hozzájárulását adja. Az 1925. évi magánoktatási törvény a kál­vária következő stációja, amikor többek között el­rendeli, hogy még a tanulók juialomkönyv-jegyzé- két is fel kell terjeszteni az inspektorátushoi Megvonják a felekezeti iskolák által élvezett por­tómentességet, törvényesítik a névélemzést s ki­mondják azt a furcsa rivet, hogy a gyermekek anyanyélvét nem a szülök állapítják meg, hanem az állami közegek. Ennek alapján 1927 _28. isko­lai évben csak a ssilvölgyi remi. hath, iskolákból kétszázhuszonhét gyermeket tiltanak ki. 1926-ban egy miniszteri rendelet kimondja, hogy a feleke­zeti iskolák tanulói a hét három napján még a tízperces szünetekben is románul kötelesek be­szélni a tanárok ellenőrzése mellett. A magyar fe­lekezeti iskolák csak kétszer kapnak valamelyes államsegély-morzsát. Az uj orkán, Az 1933. év végén bekövetkező újabb Anghe- lescu rezsim a nemzeti parasztpárti kormányzás enyhébb szeleit a felekezeti iskolákra zuditott újabb orkánnal váltja fel. Móaositja a középisko­lai törvényt, természetesen a kisebbségek hátrá­nyára. Megnehezíti az érettségit s az ötödik osztá­lyú felvételi vizsgát. Mig eddig az V. osztályú fel­vételi vizsgát a felekezeti iskolák tanulói saját tanáraik előtt tették egy kormánybiztos ellenőr zése mellett, az ujább rendelkezés szerint a hat­tagú bizottság közül három állami tanár, az elnök szavazata, kettőt számit. Másik rendelkezés sze rint, aki a hatodik osztályt állami gimnáziumba végezte, nem léphet át többé felekezeti iskolába. Másik sérelmes rendelkezés, hogy a hétosztályu elemi elvégzése Titán tett különbözeti vizsgával sak állami iskolába lehet beiratkozni. Az első Anghelescn rezsim. Minket elsősorban a Biró Sándor két cikké­ből eredő összehasonlitás érdekel. Állításait a ma­gyar törvények és rendeletek a magyarbarátnak nem mondható Ghibu professzor és más hivatalos román és magyar források idézeteivel alapozza meg. A cikkekből kitűnik, hogy milyen óriási kü­lönbség volt a háború előtti román kisebbségi és a magyar kisebbségi iskolák mostani sorsa között. Mindjárt az impériumváltozás után a ma­gyarság óriási anyagi erőfeszítéseket tesz, hogy uj iskolákat állítson a románontott állami isko­lák helyébe. A magyar államnak azzal a feltétellel bérbeadott felekezeti iskolákat, hogy bennük ma­gyar nyelven tanítsanak, mindjárt az impérium­változás után minden ellenszolgáltatás nélkül el­vették. A tisztán iskolafenntartást szolgáló földe­ket legnagyobb részben kisajátítják s ugyanakkor államsegélyt sem adnak az iskoláknak, jóllehet a tanerőktől megkövetelik a h.üségesküt s már 1923- ban, majd később többszörösen megismételt nyelv­vizsgákat rendelnek cl. A legszomorubb év a ma­gyar oktatásügy történetében 1923, amikor Anghe- lescu rendeletéi nemcsak az alkotmányban biztő­HALHATATLAN KÖNYVEK Hólehérpapiron, egészbőrkötésben, kötetenként ára 150 Ferdinand Goetel: Napról-napra Mauriac:................ Viperafészek Alja Rachmanova; Házasság a vörös vi­harban Romain Rolland;... A Hírnök H. G. Wells:.. .......Egy test, két lélek a > É 5 ă r 2KÖNYVEK SOROZATA! Kaphatók a Keleti Újság kiadóhivatalában Kvár, Baron .LPopu. 5. Vidékieknekapénz és 10 lej portó beküldése után azonnal szállítjuk. Két kötet­nek egyszerre történő megren­delése esetén portóköltséget nem számítunk Biró Sándor a különböző felekezeti iskolák helyzetét a következőkben jellemzi: 1. A román felekezeti iskolák ugyanazt az autonómiát élvezik, mint a magyar uralom alatt. 2. A szász felekezeti iskolák államsegély kapnak, tanszabadságuk né­mileg biztosítva van s Áltálában jobb helyzetben vannak, mint a magyar felekezeti iskolák. 3. A magyar felekezeti iskolák semmiféle államsegélyt nem kapnak, de azért mindenféle szempontból ál­lami rendeletek igazgatják. A tanerők megválasz­tása miniszteri engedélytől függ, az állami nyug­díjintézetnek nem tagjai, vasúti féljegyük nincs. Az iskola tantervét, a vallás kivételével a minisz­ter Írja elő, a nemzeti tárgyakat románul kell tanitaní, a negyedik osztályos abszolváló vizsgán négy tárgyból, az érettségin minden tárgyból ro­mánul kell felelni, önképző és sportegyesületet a tanulók nem alakíthatnak, iskolai termeket csak inspektori engedéllyel lehet kiadni, oktatásszabad­ság nincs, a tanulók csak bizonyos iskolákba irat­kozhatnak be. Egykor és most. Nem érdektelen néhány összehasonlítást tenni az impériumváltozás előtti román felekezeti isko­lák helyzetével. A magyar tömények szerint az iskolafenntartó állapította meg az iskola tannyel­vét, tantervét és tankönyveit. Tanerőiket saját maguk választják, a szülök gyerekeiket bármely iskolába beírathatják. lS79-ten vezetik be a ma­gyar nyelv kötelező tanítását s habár csak a tan­tervben szerepel, az erdélyi románok hevesen til­takoznak ellene, Szebenben, Brassóban, Déván, Balázsfalván népgyüléseket tartanak. Óvodát, ele­mit és középiskolát állíthatnak fel és ezt csak egy­szerűen bejelentik a tanfelügyelőnek. A felekezeti tanerők államsegélyt kapnak, a vasúton ugyanazt a kedvezményt élvezik, mint a?, államiak, nyelv­vizsgákkal nem zaklat ják őket,, míg a mi tanerőin­ket folytonosan ezzel ejtik kétségbe, anélkül, hogy legalább államsegélyt adnának ennek ellenében. Minden tantárgyat a saját anyanyelvükön tanít­hattak, ha ellenben az iskola ál'amsegélyre szorul, a miniszter állapítja meg a magyar nyelv, szám­tan, magyar földrajz, magyar történelem és alkot­mánytan óraszámát és tantervét, de csak a tanter­vét és nem a nyelvét. A mi felekezeti iskoláink­ban ellenben a gimnázium első és második osztá­lyaiban a magyar nyelvnek nem iehet egyenlő óra­száma a román nyelvvel. A cikk keretei nem enge­dik meg a részletes összehasonlítást, de hogy ez tényleg így volt, bizonyítják GHibunak 1915-ben Bukarestben kiadott.könyvei. ' Az erdélyi magyarságnak azonban mindezek ellenére ki kell tartania iskolái mellett, mert a magyar ifjúság csak itt ismorkedhetik meg a ma­gyar irodalom örökszép alkotásaival és tökéletesít­heti magát anyanyelve használatában. A szűk ke­retek mellett is, hála az agyoakinzott magyar tan­erők lelkes fáradozásainak, mégis csak kaphatnak magyar kultúrát az erdélyi magyar ifjak ezekben az iskolákban. Reméljük azonban, hogy ez a vész­terhes idő előbb-utóbb elmúlik s az arra hivatot­tak belátják, hogy ezzel a rendszerrel éppen el­lenkező célt érnek el, mint amit kitűztek ma­guk elé. . , Képekkel szélhámoskodott az élő halott (Prága, szeptember 13.) A prágai rendőrség a minap olyan esetet leplezett, le, amely párat­lanul áll a maga nemében. Még 1928. julius 7-én történt hogy a Bedőli fürdőben halálos sze­rencsétlenség történt. A fürdőzők arra lettek figyelmesek, hogy a Moldva közepén kétségbe­esetten küzködik a habokkal egy férfi. Néhá- nyan segítségére siettek, de a fuldokló hirtelen eltűnt és többé nem is került elő. Ruháiban egy útlevelet találtak, amely Bartek József névre szólott. Barteket jól ismerte már a rendőrség. 1924. óta több csehszlovákiai város rendőrsége ke­reste csalások és sikkasztások miatt. Bartek főként képekkel szélhámoskodott. Kolinban egy szállodást csapott be nagyobb összeggel, Miután Bartek nyomtalanul eltűnt fuldo­kolva a Moldvában, bizonyosra lehetett venni, hogy meghalt és épenezért anyjának meg is küldték fia halotti bizonyítványát. Egy idő óta a csendőrség figyelme egy Bemard nevű akadémiai festőre irányult, aki főleg szállodásokat keresett fel és elmondotta azoknak, hogy nagy képi’aktára van és min­denütt előlegeket vett fel. Bernard azután Prá­gában tűnt fel és több helyen állítólag értékes valódi képeket adott el. Később kiderült, hogy ezek hamisítványok voltak és Bernardot le­tartóztatták. Amikor ujjlenyomatot vettek róla, a rendőrség legnagyobb megdöbbenésére kiderült, hogy az akadémiai festő nem más, mint a hat évvel ezelőtt „a Moldovába fulladt" Bartek József. Kiderült, hogy jóval a fürdőn túl mégis sikerült kimenekülnie és bizonyos mértékben még meg is örült neki, hogy halott­nak nyilvánították. Úgy gondolta, hogy igy annál nyugodtabban szélhámaskodhatik. Bar­tek ollen eddig hét elfogató parancsot adtak ki. Bántó megkülönböztetések

Next

/
Thumbnails
Contents