Keleti Ujság, 1934. szeptember (17. évfolyam, 198-223. szám)
1934-09-13 / 208. szám
XVII. ÉVFOLYAM. 20S. SZÁM. mm KeletiUjsXG a Bethlen István gróf cikke az olasz-francia közeledésről Bothlen felszólította Olaszországot, hogy Magyarországot ne hagyja cserben, mert a magyar fegyverbarátság értékes támaszt jelenteit számára eddig is A világsajtó véleménye megoszlik Bethlen feltünésfkeltő cikkének kommentálásánál A Keleti Újság legutóbbi számában röviden már jelentettük, hogy Bethlen István gróf nagy cikket irt a Pesti Napló vasárnapi számában és részletesen kifejtette véleményét a francia-olasz közeledéssel kapcsolatban. Bethlen természetesen a külpolitika uj fordulatának Magyarországgal érintkező kérdéseit vizsgálja elsősorban, azonban az általános európai helyzetre vonatkozólag is figyelemreméltó szempontokat vet fel. Éppen ezért az alábbiakban közöljük a cikket bő kivonatban azzal a megjegyzéssel, hogy azok a részek, amelyek első személyben szólnak, Bethlen saját kifejezései. Bethlen vezércikke bőven foglalkozik az utódállamok kisebbségeinek helyzetével is- Bethlen megállapítja, hogy Magyarország külpolitikai célkitűzései most egyáltalában nem időszerűek, azonban annál aktuálisabb a kisebbségi probléma, aminek megoldása a magyar politikának legfőbb törekvése. Bethlen István gróf cikkét az alábbiakban adjuk: Bethlen István cikke A mai európai nemzetközi helyzet alakulására két körülmény gyakorol döntő befolyást- Az cg^ik íV 'békeszerződések győzteseinek azon mind btOMjesebben megnyilvánuló törekvése, hogy o háború létesítette uj rendet minden eshetőséggel szemben intézményesen biztosítsák, a másik -az osztrák belpolitikai eseményekben keresendő, amelyek a Duna-me- dence mostani hatalmi statusquojának felbont lásával fenyegetnek és ebben a különleges esetben váltották ki egyes államok részéről azt a törekvést, hogy,,ezen eshetőség bekövetkezése ellen megfelelő garanciák teremtessenek. Szövetségi blokkok. Az első tendenciát, bár a béke megkötése óta mindig kisértett, tulajdonképpen a lefegyverzési konferencia csődje, Németország kilépése a Népszövetségből és fegyverkezésének újra felvétele váltotta ki nagyobb erővel. Németországnak idővel bekövetkezhető katonai hatalma és az attól való félelem, Franciaországot ma erősebbért ösztönzi mint valaha arra, hogy szövetségi blokkot kovácsoljon össze és egész sorozatát az ily garanciális blokkoknak létesítse, amelyek Európa különféle viharcent- vumaiban,Franciaországgal egyetértésben biztosítanák a fennálló statusquot, Az első ilyen regionális blokk a kisantant, a dunai helyzet állandósítása céljából már tizenkét évvel ezelőtt jött létre. A rajnai Lo- earno-szcrződps. bár más formák közt létesült, amióta Baldwin az angol parlamentben kijelentette, hogy Anglia védelmivonala a Rajnánál kezdődik, szintén nem egyéb ma már, mint olyan francia, angol, belga szövetségi alakulat, a békészemidésbe 1 i rajnai határok védelmére, amely Németország ellen irányul. A tavasz folyamán jött létre orosz-francia’ patrö- názs alatt a Balkán-paktum, a Balkán statlls- quójának biztosítására és a legyőzött Bulgáriának féken tartása céljából. Most van végre tárgyalás alatt az úgynevezett Keleti Locarno- szerződés, újból francia politikai irányítás mellett, amelynek bevezetőjét képezték a különféle . non agj essziós és egyéb szerződések, amelyeket Oroszország egyes szomszédaival már előzőié2 kötött voltA keleti Lócarliö. De míg ezek a szerződések eddig bilaterális alapon köttettek meg és csakis a két szerződő fél «gymásközti békéjét biztosították és főleg azért jöttek létre Oroszország részéről, bogy egy vápán háború esetén a háta általuk fedve legven, a Keleti Locntno-szerzödés ennél sokkal messzebbmenő célokat tűzött ki magának és a kölcsönös katonai segítséget bizto- eitaná a szerződő államoknak, ha bármelyikük európai állam által megtáiüadtatiték. A Keleti Locarno-szerződés Kelet-EurópáLan a ma' stáhisquo fenntartását és biztosítását célozza tehát és a francia politika erre irányuló rendszerének képezné egyik újabb fő pillérét. Mögötte tulajdonképpen még akkor is, na Franciaország nem lesz vészese ezen szerződésnek, egy újabb francia-orosz politikai antant húzódik meg, amelynek éle Németország ellen irányul és amelybe Oroszország Németország elírni teljes frontváltozással főleg azért lépne be, mert úgy látszik,-arról van meggyőződve, bogy a tíz évre szóló német-lengyel meg egyezés mögött messzebbmenő titkos megállapodás lappang, amely a végleges német-lengyel kiegyezést ukránjai tartományának és a balti allanlók rovására készíti elő. Ezen szerződéseken kivid szó van valamely föld közitengeri Locarnoról is, amelynek körvonalai azonban még csak nagyon homályosan bontakoznak ki, bizonyára azért, mert hiszen amíg Franciaország és Olaszország között a kontinens, valamint a kolóniák és a haditengerészet kérdéseiben komoly megegyezés létre nem jött, ilyenről beszélni is alig lehetne. A helyzet tehát az, hogyha még a Keleti Locarno formailag nem is jönne létre, Franciaország szövetségi rendszere, amely a rajnai Loearno-szerződésen, a kisantanttai és Lengyelországgal való szövetségen, a Balkán-paktumon és végre a francia-orosz politikai antant tényén nyugszik, annak a politikai irányzatnak és azoknak az államoknak, amelyek az ortodox statusquo fenntartására szövetkeztek, mo»1 mentán elképzelhetetlen hatalmi erőt és túlsúlyt biztosit Európában, olyan hegemóniát, amilyennel semmiféle államcsoport a Szent Szövetség óta nem birt a kontinensen. Bethlen István ezután az utódállamok magyar kisebbségeinek nyomasztó helyzetéről beszél és megállapítja, hogy a német kisebbség sokkal kedvezőbb helyzetben van. Magyarország kulcshelyzete a Duna völgyében. Ausztria jövőjétől függ nagyrészben nemcsak a Duna-völgy sorsa, amelyben Ausztria, de főleg Magyarország is kulcshelyzetet foglalna el, de jórészt tőle függ az említett politikai szövetségi rendszernek a sorsa is, amely a statusquo fenntartására van kiépülőben és ebben rejlik ennek az Aehilles-sarka is. Ha Ausztria gazdaságilag és politikailag német vezetés alá kerül, a német befolyás természetszerűleg nemcsak Magyarországon válik a mainál sokkal hatalmasabbá, de a né- met gazdasági, politikai és katonai gravitá- ■ ciós erők más államokat is a maguk vonzókörébe vonhatnak. Bethlen István cikkeitek további vonala, hogy nem lehet a világot két táborra: még pedig győztesekre és legyőzőitekre osztani. Ugyanakkor, amikor a francia külügyminisz tér a feléje nyúló magyar kézre egyszerűen reáütött, hogy annál erősebben megragadhassa az utódállamokét, ugyanakkor Olaszország, amelynek barátságához hűséggel ragaszkodtunk és ezentúl is változatlanul ragaszkodni akarunk, az osztrák kérdés miatt összekülönbözött Németországgal, amellyel a jó viszonyt fenntartani Magyarországnak egyik fontos érdeke. Olaszország a lezajlott események következtében a francia politikához kezd közeledni. Az olasz-német viszony megromlása úgy az általános európai politika szempontjából is általában aggasztó. A magyar politika szemszögéből nézve azonban Magyarországot egyenesen kényes helyzetbe hozta, mert ha az osztrák kérdés alakulása Olaszországot a francia politika sodrába hajtja, Olaszország olyan állam- csoport felé közeledik, amelynek mai vezetője a közelmúltban a magyar törekvései* kardinális kérdéseiben tudatosan és élesen fordult szembe Magyarországgal. A francia-olasz tárgyalások és Magyar1 ország Nem tudom, íesz-e valami a folyamatba tett francia-olasz tárgyalásokból. Nem tudom, milyen téren fognak ezek mozogni, fognak-e különösen a középeurópai, a Duna-medenee kérdéseinek rendezésére és különösen más államoknak a római paktumhoz való csatlakozására és ennek mikénti továbbfejlesztésére kiterjedni, vagy nem. Nem tudom, fog-e ezek rendjén Olaszország megfelelő koloniális, vagy más kompenzációkat kapni, vagy sem- Nem tudom szóval, hogy lesz-e sikerük, vagy sem, de azt az egyet bizonyosan tudom, hogyha ezek a tárgyalások a Düna-medence kérdését illetően valamelyes komolyabb tartalmú megegyezésre vezetnének, anélkül, hogy általuk biztosítva volna az, hogy vége szakad végre a mostani kisebbségi politikának, a magyar nemzeti érzés világában a magyar-olasz barátság súlyos sebet fog kapni, amit én és műidért ki, aki az olasz-magyar baráti viszony fenntartását és ápolását, valamint további ki mélyítését nemcsak magyar, de egyenesen eilrópai érdeknek vélem, mindenáron megakadályozni szeretnék. A magyar nemzet bir elegendő politikái Ítélő képességgel annak felismerésére, hogy a mai Szőlők! Szeptemberben ne felejtsék: Gyermekük olcsón, jól LEPAGE- nál vásárol. — Kérjen ingyen jegyzékeket LEPAGE-tól, Cluj-Kolozsvár. nemzetközi helyzetben ilyen tárgyalásoknál komoly eredményeket pillanatnyilag nem is várhat. De viszont úgy érzi, hogy amikor az adott helyzettel való kompromisszumról főijük a tárgyalás, nemzetünk nem játszhatja egyszerűen a leltári tárgy szerepét. A magyar kormánynak kötelessége a tárgyalások előestéjért a velünk barátságos olasz nemzet kormányának figyelmét erre felhívni, mert hiszen a néma gyermek sírását senki sem hallja. Nincs is egy pillanatig sem kétségem aziránt, ha ezt teszi, hogy Mussolini, a magyar nemzet nagy barátja, ezt meg is fogja érteni. A magyar nemzet az utolsó években becsületes, hűséges és értékes barátja is volt Olaszországnak a Duna-medeneében. Tudatosan ismétlem, hogy értékes barátja. Mert ha igaz is az, hogy Magyarország ebből a barátságból igen nagy hasznot húzott, mert ezúton sikerült izoláltságából kikerülnie és egy nagy* hatalom segítségét és aktiv támogatását élvezte többé-keVésbé minden diplomáciai tárgyalásnál, amiért nagy hálára is érzi magát Olaszországgal szemben kötelezve, — viszont ezek a szolgálatok nem voltak egyoldalúak, mert Magyarország sok-sok tekintetben hűséges segítőtársa bolt Olaszországnak is a maga politikai és diplomáciai munkájában. Hogy csak egy példát említsek,.az, hogy Olaszország Ausztria között szorosabbak a diplomáciai kapcsok és a baráti jóviszony kiépülhetett, az
