Keleti Ujság, 1934. augusztus (17. évfolyam, 171-197. szám)

1934-08-10 / 179. szám

* p * a onaz BUDAPEST V. Péntek, 1984* augusztus 19. — ipa 3 W Cut pesta» plătit* fa exaMrar No. 24.256—1827. . . . Előfizetési árak belföldön: Egész évre 800, félévre 400, negyedévre 200, egy hóra 70 lej. Magyarországon: Egy évre 50, félévre 25, negyedévre 12.50, egy hónapra 6.50 pengő. Egyes számok az Ibusz elárusító kioszkjaiban. ORSZÁGOS MAGYAEPÁRTI LAP XVII. ÉVFOLYAM — 179. SZÁM. Felelős szerkesztő: SZÁSZ ENDRE. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Clnj, Baron I,. Rop ucca 5. szám. Telefon: 508. — Levélcím: Cluj, postafiók 101. szám. Kéziratokat senkinek nem küld vissza és nem is ötíz meg a szerkesztőség. A francia kormány demarsot intézett Jugoszláviához Az ausztriai puccsot fegyverrel támogatták beigrádból — Starlhou külügyminiszter kérdőre vonta a szerb kormányt Papén holnap Becsbe érkezik és meg akarja kezdeni a németországi agüáciö leszerelését Lázadó rendőrök a rögtönitélő bíróság előtt Az olasz-francia ellentét Barthou tervezett római látogatása aktuális­sá teszi azt a kérdést, mi is az oka tulajdonképpen Olaszország ellenérzésének és ellentétes politiká­jának Franciaországgal, a nagy latin testvérnem­zettel szemben? Elsősorban az a csalódás, mely Olaszországot, a világháborúban az antanthoz való csatlakozása ellenére a békeszerződések utján érte. Az 1915. áp'rilis 26-án kötött londoni paktum értelmében Olaszországnak győzelem esetén Trient-, beu, Tirolban, Isztriában, az adriai tengeren, a Balkánon, a Földközi tengeren, a Keleten és Afri­kában jelentős területi és politikai előnyöket biz­tosítottak Franciaország, Nagybrittánia és Orosz­ország. 1. Trient, Tirol és Isztria területében az 1919- iki saint-germaini szerződéssel Olaszország telje­sen kielégülést is nyert. A Brenner déli részének 300 ezer németje és az isztriai 500 ezer szlovén el­lenére a kisebbségek védelmére sem kellett köte­leznie magái, az 1920-iki rapallói szerződéssel pe­dig Jugoszlávia részéről jelentős stratégiai előny­höz jutott. 2. Ugyancsak a rapallói, szerződés által, mely Fiúméból autonóm államot teremtett, Olaszország, elismervén a jugoszláv egységet, Zárát és majd­nem valamennyi szigetet kivéve, lemondott Dalmá­ciáról. Mielőtt a fasizmus uralomra került, az olasz kormány hozzájárult, hogy az egész Adria helyett csak annak északi részében uralkodik. Az 1924-iki római szerződéssel Mussolini Fiume an- nekszióját is biztosította. Albániában Olaszország domináló szerephez jutott. Amellett, hogy Jugoszláviát megfosztotta a Scutari kijárattól és Görögországot Északepi- ruszig való kierjeszkedéstől, 1921-ben a nagyköve­tek konferenciájának felhatalmazásával jogot ka­pott a beavatkozásra, ha Albánia függetlenségét vagy területi épségét valamely idegen hatalom vagy más esemény fenyegetné. A tiranai szövet­ségi szerződéssel (1927.) Olaszország az albániai kereskedelem, hajóforgalom, kikötők, pénzügy, közmunka, légi közlekedés ura lett. 3. Az 1923. jul. 24. lausannei szerződés Itá­liának a Dodekanos feletti szuverénitását, több szigetet és Görögország és Szíria közt fontos lég­hajózási bázisokat biztosított, de ezekről Kemál térhódítása miatt le kellett mondania, Scala No­vat, Adaliát és Koniát ki kellett ürítenie. Az ólasz mérleg keleten tehát negativ. 4. Afrikában Franciaország, a londoni szer­ződés szellemében a Szahara határain két nagy területet engedett át Olaszországnak, ami által a karavánok közlekedését biztosíthatta. Angolország 1924-ben az olasz Szomália déli részén, Egyiptom később a szenuszi vidéken a Nilus alsó völgyén jut­tatott birtokot Olaszországnak. Az 1928-iki ten­geri egyezmény a nemzetközi zóna adminisztráció­jában is előnyöket,biztosított neki. Franciaország szerint Trient, Tirol, Isztria dolgában mindent megkapott, amit igényelt.' Az Adria és a Balkán, Olaszország,- legérzékenyebb oldala, Jugoszlávia szomszédsága miatt, legfőbb oka az olasz elégedetlenségnek. Az erős jugoszláv hadsereg, a 700 kilométeres partvidék, a jugo­szláv kereskedelmi tengerészet fejlődése kellemet­len a fiumei olasz és magyar forgalomra. Azon­kívül Albánia északi és. keleti határait is urn Ha a jugoszláv hatalom. Olaszország az 1927-iki fran­(Bécs, augusztus 8.) Az ausztriai puccsnak meglepő következménye, hogy a francia kor­mány diplomáciai utón vonta felelősségre szö­vetségesét, Jugoszláviát, mint az osztrák fel­kelés egyik szitóját. Diplomáciai körökben nagy érdeklődéssel várják, hogy a belgrádi kormány mit válaszol arra a demarsra, ame- J lyet a francia kormány nevében a belgrádi francia követ adott: át- A követ udvarias, de határozott hangon fejezte ki a megütközését afölött, hogy az ausztriai lázadóknál jugoszláv fegyevereket és töltényeket találtak és hogy a jugoszláv kormány minőién más európai kor­mánynál hamarabb szerzett tudomást a bécsi eseményekről, de erről nem értesítette a francia kormányt. Bar.hou kérdőre vonta Jugoszláviát A lapok jelentései szerint a francia kor­mány rendkívül energikusan ad kifejezést rosszalásának. Bécsi diplomáciai körökben úgy tudják, hogy Barthou francia külügyminiszter ma­gához kérette a párisi jugoszláv követ­ség ügyvivőjét, aki előtt elégedetlensé­gét fejezte ki a történtek felett. — A francia diplomácia — mondotta Barthou — tudomást szerzett arról és rend­kívüli mértékben rosszalja, hogy Jugoszláviá­nak előzetes tudomása volt a készülő puccsról, a lázadóknál jugoszláv fegyvereket és töltényeket találtak cia-jugoszláv szövetséget is,, valamint :a .Franciaor­szág által támogatott kisantantot .is. maga ellen­irányúié, bekeritési, politikának Ítéli. A Földközi tengerre és a Keletre vonatkozóan a franciák arra hivatkoznak, hogy Olaszország az 1928. május 30-iki török-olasz egyezménnyel le­mondott mindén- igényről Anatoliárá. ‘.vonatkozó­lag, s- megelégedett', bizonyos .gazdásági .éh kereske­delmi''előnyökkel. A Földközi tengeri 'egyensúlyra nézve pedig a francia politika arra- 'u.tal, hogy Franciaország a Keleten csak a sziria.i mandátum­mal van érdekelve, ellenben Angliának ott három ilyen területe van: Irak, Palesztina, T’raiiszjordan. Etiopia és Libya szintén olyan.kérdések, me­lyek francia álláspont szerint, nein: egyedül Fran­ciaországot illetik az olasz igények szempontjából. és a jugoszláv kormány menedéket adott a lázadóknak. A francia kormány nagy ideges­kedéssel fogadja a jugoszláv kormány eme magatartását, amellyel az európai egyensúlyt zavarja meg. Pápán indul Ausztriába Berlini jelentések szerint ma, amint meg érkezett az -osztrák kormánynak Papén követi elismerése, azonnal intézkedtek a bécsi követi tisztség sürgős elfoglalásáról. Papén Hitlerhez sietett, akivel megbeszélést folytatott és csütör­tökön reggel már utazik is Becsbe. Beavatott helyeken úgy tudják, hogy Papennek elhatározott szándéka az ausztriai nemzeti szocialista mozgalmak megszüntetése. Bizonyos, hogy Papennel Németországban nem ért mindenki egyet ebben a kérdésben s a Bajorországban dolgozó osztrák légió, habár hivatalosan az ellenkezőjét mondják, nem szüntette be a működését. A'légió tagjai egyen­ruhát viselnek és Frauenfeld vezetésével inté­zik az ausztriai agitáliót. Papennek tudomása van árról, hogy az osztrák kormány hatalmas irat* csomót készített, amit Géniben a Nép­szövetséghez akar benyújtani a Német­országból eredő agitációnak rengeteg bizonyítékával. , Párisi lapjelentósek szerint elvben meg­. Líbiában és Tuniszban tényleg szembenállnak egy­mással az olasz és a francia érdekek, de ha _ mondják Párisban — a Népszövetségen olasz kezdésre sor kerül az afrikai mandátumok uj ej., osztására, az érdekelt hatalmak bizonyára méltá­nyosak tesznek. Tuniszban az olasz igényt erősíti az a tény, hogy az 1926-iki népszámlálás szerint Tuniszban 71 ezer franciával szemben 89 ezer olasz él. Ellentétel támasztott, a két ország között az 4 tény is, hogy Franciaország nemcsak szívesen! adott menedék helyet az emigráns olaszoknak, dé az uj honossági törvény által nemzetiségüktől is egykettőre megfosztja őket. Vajjen mindezeket az ellentéteket eiiminálui fogja-e- a római vizit?

Next

/
Thumbnails
Contents