Keleti Ujság, 1934. augusztus (17. évfolyam, 171-197. szám)

1934-08-09 / 178. szám

6 KELETIUJ5&G XVII ÉVFOLYAM. 178. SZÁM. Q «fia-város Látogatás Európa legnagyobin cipőgyárában, ahol naponta ISO ezer pár cipőt készítenek — Külön mozija, sporttelepe, színháza és lapja ran az ame­rikai méretekben îs rendkívüli gyártelepnek (Zlin, augusztus hó.) Mióta Csehszlovákiá-1 ban barangolok, sokat hallottam a Bata-mii-1 vekről s a végletekig fokozott kíváncsiságom I kielégítésére elhatároztam, hogy Zlinbe uta­zom és megtekintem Európa legnagyobb cipő­gyárát. Mährich-Ostraun keresztül kényelmes, nyi­tott autóval utijak indultunk Zlin felé. Frei­bergen és Nesselsdorf on át száguldva egyet­len pillantást vethettem a strammbergi vár romjaira, pedig ugyancsak szívesen megnéz­tem volna közvetlen közelségből, de hát az idő rövid volt, nem lehetett. Hivott a végállomás: Zlin, Bata. Amilyen békésen megfér ez a két szó egymás mellett a papiron, éppen olyan együvé .tartozik a valóságban is. Zlinben min­den ember a Bata-müvekböl él. A kis városkába megérkezve, az az im­presszióm, hogy külön világba tettem a lá­bamat. Valóságos állam az államban. Ame­rikai stilusu, lüktető munka, gyors tempó, az ember érzi, hogy egy nagystílűén organizált ipari központba érkezett. Az újságcikk kereteit messze túlhaladná a részletes beszámoló, ezért csak nagy vonalok­ban próbálom továbbadni a látottakat, hogy akinek nincs alkalma megtekinteni, legalább sejtelme legyen erről a szóról: „Bata“, mely valósággal fogalom ezen a vidéken. A zlini anya-gyárban körülbelül tizen­nyolcezer munkás dolgozik. Szédületes szám és még széditőbb, hogy naponta száznyolcvan­ezer pár cipőt készítenek. Az árut nagyrész­ben saját teherautóikon küldik szét a köztár­saság területén levő 1900 elárusító Bata-üz­(Csikszereda, augusztus 7.) Csíkban na­gyon gyakoriak a csendőrbrutalitások. A tűr hetetlen állapotot a Magyar Párt a parla­mentben is szóvá tette és Pál Gábor dr. kép viselő a belügyminisztériumban és az illető kés csendőrparancsnokságnál is többször aí-' járt, hogy a csendőri túlkapásodnak vége sza­kadjon. A különböző miniszteri és más ígé­retek ellenére is újabb és újabb esetek hozzák izgalomba a vármegye lakosságát. A napok­ban Gyergyócsomafalván Ambrus Sándorné, Gsiki Borbála, 55 éves asszony lett az áldo­zata a csendőri túlkapásnak. Családi birtokviszályból kifolyólag Csíki Borbála ellen ellenfele csendőrségi segédlete; vett igénybe,, igy akarván kényszeríteni, hogy az osztozkodási szerződést aláírja- Am­brusáé nem tartotta elfogadhatónak magára nézve az osztozkodást és azért megtagadta az Jetbe. A vállalatnak külön repülőparkja van és utazói Bata-repülőgépeken járják a külföl­det. A nagyszerű higiénikus munkáslakásokat az idő rövidsége miatt, belülről nem tekinthet­tem meg, de megbízható forrásból tudom, hogy minden munkáslakásnak fürdőszobája van; van terrasza, napozója, egyszóval falai között nemcsak a napi munkától elcsigázott munkás érezheti jól magát, de bárki más is- Hatalmas felhőkarcolót is építtetett Bata, hogy kellő kényelmet biztosítson a Zlinbe ér kező idegenek számára. A munkások szórakoztatására van mozi, színház, olvasó-kör, sporttelep, ahol felfrissít­hetik elernyedt izmaikat. Külön újság jelenik meg a Bata-al>s.lmazottak részére, „Zlin“ címmel, mely foglalkozik politikával, közgaz­dasággal és ismeretterjesztő dolgokkal. Amikor búcsút mondtunk a Bata-müvek- nek és autónk kirobogott a város kapuin, úgy éi'eztem, mintha egyetlen nagy család maradt volna el tőlünk. Mert valóban, az a tizen­nyolcezer ember úgy él, mintha rokon volna. Rövid zlini tartózkodásom meggyőzött arról, hogy a közelmúltban repülőszerencsétlenség áldozatául esett Bata testvéröccsében méltó utódot talált a mammut-iizem- Ugyanolyan szellemben vezeti a vállalatot, mint nagy or ganizatőr-bátyja tette, aki nemcsak a pénzzel törődött, hanem a pénzért dolgozó munkás érdekeit is szem előtt tartotta s akitől minden vállalkozónak tanulni lehetne, — tanulni kel­aláirást. Az őrmester ur erre radikális esz­közhöz folyamodott, rátámadt az asszonyra és alaposan összeverte, úgy, hogy súlyos sérü­léseket szenvedett. Eltekintve attól, hogy ma­gánjogi ügyekbe avatkozott bele az őrmester ur, amihez sem joga, sem köze sincs, nem va­lami nagy dicsőség egy védtelen, tekintélyes asszonyt brutalizálni. Az összevert asszony jelentést tett a Csíkszeredái csendőrszárny- parancsnokságnál és a hivatásáról megfeled­kezett brutális őrmester ügyében megindult a vizsgálat. * Hirdetmény. No. 16717—934. Cluj város polgár- mesteri hivatala 1934 XX. 11. d. u. 5 órára nyilvános ár­lejtést hirdet egy öntöző autó és két autósaszé beszer­zésére. Feltételek megtekinthetők naponta 11 és 13 óra között a vállalatok ügyosztályánál, (Decebal u. 24.) Reínach : A művészet kis tükre Újonnan átdolgozott, díszes kiállítású propagandakiadás. 120 lej egészvászon kötésben Kapható a Keleti Újság kiadóhivatalában Cluj, Baron L. Pop ucca 5. Vidékieknek a pénz és 10 lej portó előzetes beküldése esetén azonnal szállítjuk. ■mn—— .......inra——I—MBW—a—B Csomakőrös köszöneté Körösi Csorna Sándor születésének ISO. évfordulója alkalmával szülőfalujában, Csomakörösön rendezett országos ünne­pély résztvevőihez intézi ezeket a soro­kat a nagy magyar tudós szülőfalujának ref. lelkésze. Itt hívtam fel a nagyközönség figyelmét a Körösi Csorna Sándor születésének 150 éves évfordulóján, szü­lőfalujában, Csomakörösön 1934. jul. 29-én tartandó ünnepélyre. Itt köszönöm meg a nagyközönségnek, hogy résztvcvésükkel, megjelenésükkel az ünnepélyt teljes sikerhez segítették. Mi sem igazolja jobban Körösi Csorna Sándor csak megértett, de eléggé még ma sem ismert nagyságát, mint az idezarándoklő, megszámlálhatatlan néptömeg, az ünneplésből csodálatosan meghatott, ragyogó, is­mert és ismeretlen arcok sokasága és hogy még ma is megszakítás nélkül érkeznek a részvét, a kegyelet so­rai és fillérei — a naponta újra elsiratott koldusvi­lágból. Mindazok eljöttek, akik látni akarlak Körösi Cso­rna Sándor szülőfaluját, érdemesnek tartották az ide- jutás minden akadályát leküzdeni és az ünnepély ne­héz megrendezéséből származó kicsinyességeken felül tudtak emelkedni azért, hogy bár egyszer néhány órára megálljának Csorna Sándor Betlehemén, hogy egyszer körültekintsenek itt, egyszer innen nézzenek ki a nagy­világba, ahonnan Körösi Csorna Sándor. Eljöttek egyszer enni abból a kenyérből, egyszer inni a forrásból, a levegőből, a természet illatából, mely a tudós szivében a csodálatos álmot fakasztotta s azt a mindent leküzdeni tudó akaraterőt, azt a mindent el­bírni tudó drága lelket táplálta. Eljöttek egyszer törni arról a fáról, mely a viszontlátás reményében, de örökre búcsúztatta a „legbátrabb“ magyart, hogy itt vegye­nek és vigyenek innen a télbenyuló rövidülő napokra erőt, munkakedvet, kitartást, — az egyre nehezedő ifjú, vagy é'szbehajló életeikre a mindent pótolni tudó biiodalmat, bátorságot, mely letompitja, elnyeli a fé­lelmet s támaszbotot, segedelmet kinál s ad helyette. Szép, magasztos ünnep volt. Semmi sem zavarta a nagy tudós emlékéhez méltó, komoly, választékos pro­gram lefolyását s az imádságok, szónoklatok, énekszá­mok s a dalárdák gyönyörű zászlóinak hódoló lengése a meghatottság rezgésén át emelte a szivek mélységes kegyeletét. Délután az erdei magaslaton folytatott ün­nepély résztvevői elől egy felhöcske se takarta el a fenséges kilátást s szabadon szállhatott a tekintet, az ünneplő lélek Csomakőrös s a Kárpátok aljából oda- nézö többi székely falucskák felett azon a kis, zöld útvonalon, mely a nagy utazók és felfedezők térképén át messze-messze a darzsllingi temető felé vezet. Áldja meg az Úristen kivételesen küzdelmes és próbált magyar testvéreimet, akik eljöttek, azokat is, kik csak lélekben szálltak ide, szivükkel itt voltak, ve­lünk éreztek, velünk ünnepeltek. Igaz köszönetem fo­gadja itt el mindenki, ki e nagy magyar kötelesség, e nagy tartozás lerovásában: az ünnepély megrendezésé­ben' segítséget nyújtott. Csomakőrös, 1934. augusztus no. Ineze Láezio esomakőrösi ref. lelkéss. MOZI EDISON-MOZGO: Szerda. I. SCHERLOCK HOLMES, A MESTEKDETEKTTV. Clive Brook, Miralm Jordan. II. QUICK. Operett. Lilian Harvey, Hans Albers, Paul Hörbiger. Hitler hangsúlyozta, hogy Németországnak Felszabadulva DR. VEREBÉLY TIBOR köszönti az egész emberiség egyetemi tanár irt most megjelent müvét Mindnyájun­kat egyformán fenyeget ez a retteget betegség! Védekezzünk és előz* zük meg a veszélyt idejében I ! A tartalomjegyzékből: A rákos meg­betegedések lényege, í 'jtái. Fért sző-e a rák ? Rákos és nem rákos daganatok. A betegség tünetei. — A gyógykezelés módjai: sugaras kezelések, operációk, a rák életfeltételeinek megvonása. — Megelőzés és védekezés stb. A rákbetegségről Hogy e nagyfontos3águ mii mindenki számára könnyen beszerezhető legyen, ára 34 lej. Kapható a Keleti Újság kiadóhívat i'áoaa Kivár, Baron L. Pop u.ó. Vidékiesnek a pénz és 3 lej portó előzetes beküldése esetén azonnal szállítjuk. lene. Bajkó Erzsébet. Mi MhMH Asszonyt vert véresre a csendőrőrmester A szerencsétlen nőt arra akarták kényszerűen?, hogy egy ránézve káros kötelezvényt írjon alá

Next

/
Thumbnails
Contents