Keleti Ujság, 1934. augusztus (17. évfolyam, 171-197. szám)

1934-08-08 / 177. szám

hogy milyen helyzetbe kerültek a magyar me­zőgazdák s mit jelent számukra a mostani vi­szonyok között a régi bankadósság, az olyan pénzintézet pedig, amelyik a konverziós ked­vezményeket nem hajlandó adósainak meg­adni, olyan szinben tűnik fei, mint aki lehe­tetlen helyzetbe akarja hozni a magyar mező­gazdákat. Komolyan tartani lehet attól, hogy azoknak a vagyona, akik nem konvertálhatják a két pénzintézetnél a törvény normális ren­delkezései szerint tartozásaikat, tízévi határidő lejárta után árvere­zésre kerül és akinek pénze lesz a vá­sárlásra, az nem lesz magyar. Kéri, hogy az ilyen pénzintézeteknek az eljá­rását megdöbbenéssel vegyék tudomásul s mindent kövessenek el e magatartásukról való letérités érdekében. Gyárfás Elemér elnök felteszi a kérdést, hogy milyen pénzintézetekről van szó? Meg­állapítják, hogy Erdélyben román pénzintéze­tek között csak egy jelentősebb bank és egy kis bank tagadták meg a konverziót, a szá­szoknál nem akadt ilyen pénzintézet és ugyan akkor két nagyobb magyar pénzintézet van, több fiókkal, amelyek erre az álláspontra he­lyezkedtek. A szakosztály nagy helyesléssel fogadta el Kotzó Jenőnek az indítványát. A vita során Ilexner Béla terjesztett elő határozati javaslatot, amelyben a pénzintéze­tek múltbeli magatartását kifogásolva, azt in­dítványozza. hogy a Magyar Párt a konverzió október 7-iki ismeretes határidejéig ne avat­kozzék bele a pénzintézetek, a hitelezők kö­zötti viszony rendezésébe. Javasolja továbbái hogy a pénzintézetek rendelkezésére álló va­gyont bocsássák át teljesen a betéteseknek és hogy az átszervezés ügyét a hitelszövetkezetek­nek engedjék át- E javaslat körül igen élénk vita keletkezett, amelyben Kotzó Jenő, Pus­kás István, Borbély Kálmán vettek részt. Kuetsüjs&g ■■IIIImil III n i'BM—MHi XVII ÉVFOLYAM. 177. SZÁM. Kotzó Jenő dr., Puskás István, Borbély Kálmán nem helyeslik Hexner Béla javasla­tát, amely csak az adós és hitelező, illetve a bankok és betétesei, részvényesei között az el­lentéteket élezné ki. Gyárfás Elemér vélemé­nye szerint a bankok felszámolása esetén 0 senki semmit sem kapna a megmaradt vagyonállományból, hanem csak az idegen felszámoló gazdagodnék meg. Dr. Gazda Endre véleménye szerint igaz­ságtalanság a magyar bankokat ültetni a vád­lottak padjára. Hegedűs Nándor veszélyesnek tartja Hex­ner Béla javaslatát, a jelenlegi, kisebbségelle­nes nacionalizmus légkörében. Hexner terve fantasztikus, megvalósíthatatlan és újabb testvérharc megindítására alkalmas. Vélemé­nye szerint a Magyar Pártnak igenis irányítania kell a hitelezők és adósok vagyonát. Olyan időket élünk, amikor az apagyilkosnak is meg kell bocsájtani. Eszlegár Bálint felszólalása után Sándor József szenátor nagy tetszés mellett ismertette az erdélyi hitelélet történelmi fejlődését. A bi­zalmi válság magunk közötti megszüntetésé­vel kell megmenteni a magyar kisebbségi va­gyont. A kényszerfelszámolás folyamán a ma­gyar pénzintézetek ne kerülhessenek idegen érdekkörök birtokába. Megértést és méltányos álláspontot kér a betétesektől. Hexner Béla visszavonta javaslatát. Gyár­fás Elemér megállapítja, hogy a közgazdasági szakosztály állásfoglalása csak javaslat, ami a Magyar Párt elnöki tanácsa elé kerül, amely dönt felette. A gyűlés ezután egyhangúlag el­fogadta a közgazdasági szakosztály javasla­tát. A pénzintézetek átszervezése a központi magyar bankkal Ezután a második előadói előterjesztést ol­vasták fel. amely megállapítja a magyar pénz­intézetek kezelésében volt vagyonnak a vesz­teségeit s a pénzintézetek mai helyzetéről ad képet, majd a következőket mondja: — Minthogy a banktörvény takarékbeté­tet kezelő intézeteknek törvényhatósági váro­sokban 40 millió, más városokban 20 millió és községekben is 8 millió minimális alaptőkét ir elő, nyilvánvaló, hogy eddigi 99 önálló in­tézetünket, melyek 156 telephelyen működtek, jövőre fenn nem tarthatjuk s hogy a kitűzendő program tervszerű és sike­res keresztülvitele esetén is hatalmas térvesz­téssel kell számolnunk. — A fenntiek alapján a Magyar Párt Közgazdasági Szakosztálya megállapítja, hogy az erdélyi magyarság hiteligényeinek és pénz­ügyi ellátásának biztosítása érdekében, az ok­vetlenül szükséges és a legsürgősebben meg­teendő intézkedéseket a következőkben körvo­nalazza: 1. A meglévő intézetek megfelelő átszer­vezésével létesüljön Kolozsvár székhellyel egy központi erdélyi magyar pénzintézet, melynek vezetősége teljes hatáskörrel és fele­lősséggel vezesse és irányítsa az erdélyi ma­gyarság hiteléletét. — E központi intézet olyanokkal állittas- sék össze, akik egyéniségüknél fogva alkalma­sok arra, hogy az erdélyi magyarság hiteléletét maga­sabb szempontból megítéljék és irá­nyítsák és akik bizalmat tudnak ébreszteni maguk iránt, hogy igy az erdélyi magyarság meg­nyugvással lássa kezükben egyelőre megma­radt ingó vagyona kezelését, később pedig rá­juk bizhassa uj takarékossági tőkéjét. 2. E központi intézet mellett s ezzel benső üzleti és személyes kapcsolatban, fenntartan- dók volnának még — megfelelő átszervezéssel — a legfontosabb vidéki gócpontokon, de legalább Szatmáron, Nagyváradon, Aradon, Marosvásárhelyt, Brassóban és Temesvárt olyan nagyobb önálló intézetek, melyek saját körzetükben el­látnák a magyarság hitelszükségleteit, jegecesedési központja lennének az ott még megmaradó önálló intézeteknek és a központi intézet irányítása mellett magukba olvaszta­nák mindazokat a kisebb intézeteket, melyek az adósság rendezési és banktörvény követ­keztében felszámolásra kényszerülnek. 3. Az átszervezés és újjáépítés munkájá­nak tervszerű irányítása, a felmerülő konkrét nehézségek megoldása az intézetek egymás­közti érintkezésének közvetítése s az erdélyi magyarság magasabb közérdekű szempontjai­nak a lokális és személyi érdekekkel szemben való érvényre juttatása céljából járjon el az átszervezés tartama alatt a Bankszindikátus vezetőségének kebeléből az 1934 junius 11-én tartott pénzintézeti értekezlet határozata sze­rint megalakítandó bizottság. Gyomormérgezések A táplálkozási zavarok csökkentik a felvett táplálékok tápértékét, nagyfokú fájdalmakat okoz­hatnak és a szervezet idegrendszeri zavarait von­hatják maguk után. Ha jól akar emészteni, akkor szedjen egy félkávéskanálnyi Magnesia Bisuratat kevés vizben evés után, vagy amikor fájdalmak jelentkeznek. A gyomorbántalmak legnagyobb része, mint pld. gyomorégés, gyomornyomás, savanyu felböfögés, gyomortágulás, étvágytalan­ság stb. stb. a gyomorsavtultengés következ­ménye. A Magnesia Bisurata, alkáliás voltánál fogva, semlegesíti ezen savtultengést, meggátolja a gyomor intoxikációját és a táplálékom azon kifogástalan megemésztését biztosítja, ami a jó emésztés és a jó egészség alapfeltétele. A Magnesia Bisurata minden gyógyszertár­ban és drogueriában kapható. Ára 75'— lej, na­gyobb, takarékos formában HO— lej. Effogadlák a tervet Az első felszólaló Ferencz József dr. volt, aki kifejtette, hogy az eddigi pénzintézeti po­litikával le kell számolni és egészen uj ala- 'pokra kell fektetni. A hitelszövetkezeti formát az átszervezésre sokkal jobbnak tartja, mint a baukalakulatokat. Ha nem is lehet a pénzinté­zetnél az altruizmust teljes szigorúsággal kö­vetelni, tény az, hogy az eddigi kapitalista módon vezetett pénzintézeti üzleti célok már többé nem felelnek meg s a pénzintézeti po­litikát nemzetibbé kell tenni. Erre a célra a hitelszövetkezet alkalmasabb. Gyárfás Elemér elnök e felszólalásra vá­laszolva azt szögezi le, hogy ebben a tekintet­ben a Magyar Párt marosvásárhelyi nagygyű­lése leszögezte a maga álláspontját a hitel­szövetkezetek mellett, azonban a bankok átszervezése nem történhe­tik a hitelszövetkezetek keretében. Hozzájárul az előadói javaslat olyan módosításához, hogy a szakosztály mindenben fenntartja a maros­vásárhelyi nagygyűlés határozatát és szüksé­gesnek tartja a hitelszövetkezetek létesítését, azok támogatását, emellett a bankátszervezés szükségét is kimondja. Ezt a módosítást min­denki elfogadta. Bölöni Zoltán, Kotzó Jenő, László Endre, Tunyoghy Lajos felszólalásai után a gyűlés egyhangúlag elfogadta az előadói előterjesztés határozati javaslatát a központi pénzinté­zetre, annak vidéki hálózatára vonatkozólag. Puskás István javaslatát azzal egészítették ki, hogy a létesítendő uj intézet különös tekintettel lesz a zárt nagy tö­megben cgyüttélő székelység gazdasági és pénzügyi érdekeire. Hexner Béla javaslatára pedig azzal a kiegé­szüléssel, hogy már működő bankot csak abban az esetben fejlesztenek ki központi nagy inté­zetté, ha annak részvényérdekeltsége olyan ke­zedben van, hogy a kitűzött cél megvalósítását biztosítja­A határozat a párt központi elnöksége elé kerül, mint javaslat és az elnöki tanács hatá­roz felette. Gombos Benő a közgazdasági elet napiren­den levő sorozatos sérelmeire mutatott reá, majd Gyárfás Elemér felvilágosításai és kö­szönő szavai után, a gyűlés véget ért. Felszabadulva köszönti az egész emberiség DR. MEREDÉLY TIBOR egyetemi tanár H rákbetegségről irt most megjelent müvét Mindnyájun- k t egyformán fenyeget ez a retteget betegség! VédeKasaCínk és előz­zük meg a veszélyt idejében ! ! A tartalomjegyzékből: A rákos meg­betegedések lényege, f ’jtái. Fertőző-e a rák? Rákos és nem rákos daganatok. A betegség tünetei. — A gyógykezelés módjai : sugaras kezelések, operációk, a rák életfeltételeinek megvonása. — Megelőzés és védek« zés stb. Hogy e nagyi ontosságu mü mindenki számára könnyen beszerezhető legyen, ára 24 lej. Kapható a Keleti Újság kiadóhivatalában Kivár, Baron L. Pop u.5. Vidékieknek a pénz és 3 lej portó előzetes beküldése esetén azonnal szállítjuk.

Next

/
Thumbnails
Contents