Keleti Ujság, 1934. augusztus (17. évfolyam, 171-197. szám)
1934-08-08 / 177. szám
hogy milyen helyzetbe kerültek a magyar mezőgazdák s mit jelent számukra a mostani viszonyok között a régi bankadósság, az olyan pénzintézet pedig, amelyik a konverziós kedvezményeket nem hajlandó adósainak megadni, olyan szinben tűnik fei, mint aki lehetetlen helyzetbe akarja hozni a magyar mezőgazdákat. Komolyan tartani lehet attól, hogy azoknak a vagyona, akik nem konvertálhatják a két pénzintézetnél a törvény normális rendelkezései szerint tartozásaikat, tízévi határidő lejárta után árverezésre kerül és akinek pénze lesz a vásárlásra, az nem lesz magyar. Kéri, hogy az ilyen pénzintézeteknek az eljárását megdöbbenéssel vegyék tudomásul s mindent kövessenek el e magatartásukról való letérités érdekében. Gyárfás Elemér elnök felteszi a kérdést, hogy milyen pénzintézetekről van szó? Megállapítják, hogy Erdélyben román pénzintézetek között csak egy jelentősebb bank és egy kis bank tagadták meg a konverziót, a szászoknál nem akadt ilyen pénzintézet és ugyan akkor két nagyobb magyar pénzintézet van, több fiókkal, amelyek erre az álláspontra helyezkedtek. A szakosztály nagy helyesléssel fogadta el Kotzó Jenőnek az indítványát. A vita során Ilexner Béla terjesztett elő határozati javaslatot, amelyben a pénzintézetek múltbeli magatartását kifogásolva, azt indítványozza. hogy a Magyar Párt a konverzió október 7-iki ismeretes határidejéig ne avatkozzék bele a pénzintézetek, a hitelezők közötti viszony rendezésébe. Javasolja továbbái hogy a pénzintézetek rendelkezésére álló vagyont bocsássák át teljesen a betéteseknek és hogy az átszervezés ügyét a hitelszövetkezeteknek engedjék át- E javaslat körül igen élénk vita keletkezett, amelyben Kotzó Jenő, Puskás István, Borbély Kálmán vettek részt. Kuetsüjs&g ■■IIIImil III n i'BM—MHi XVII ÉVFOLYAM. 177. SZÁM. Kotzó Jenő dr., Puskás István, Borbély Kálmán nem helyeslik Hexner Béla javaslatát, amely csak az adós és hitelező, illetve a bankok és betétesei, részvényesei között az ellentéteket élezné ki. Gyárfás Elemér véleménye szerint a bankok felszámolása esetén 0 senki semmit sem kapna a megmaradt vagyonállományból, hanem csak az idegen felszámoló gazdagodnék meg. Dr. Gazda Endre véleménye szerint igazságtalanság a magyar bankokat ültetni a vádlottak padjára. Hegedűs Nándor veszélyesnek tartja Hexner Béla javaslatát, a jelenlegi, kisebbségellenes nacionalizmus légkörében. Hexner terve fantasztikus, megvalósíthatatlan és újabb testvérharc megindítására alkalmas. Véleménye szerint a Magyar Pártnak igenis irányítania kell a hitelezők és adósok vagyonát. Olyan időket élünk, amikor az apagyilkosnak is meg kell bocsájtani. Eszlegár Bálint felszólalása után Sándor József szenátor nagy tetszés mellett ismertette az erdélyi hitelélet történelmi fejlődését. A bizalmi válság magunk közötti megszüntetésével kell megmenteni a magyar kisebbségi vagyont. A kényszerfelszámolás folyamán a magyar pénzintézetek ne kerülhessenek idegen érdekkörök birtokába. Megértést és méltányos álláspontot kér a betétesektől. Hexner Béla visszavonta javaslatát. Gyárfás Elemér megállapítja, hogy a közgazdasági szakosztály állásfoglalása csak javaslat, ami a Magyar Párt elnöki tanácsa elé kerül, amely dönt felette. A gyűlés ezután egyhangúlag elfogadta a közgazdasági szakosztály javaslatát. A pénzintézetek átszervezése a központi magyar bankkal Ezután a második előadói előterjesztést olvasták fel. amely megállapítja a magyar pénzintézetek kezelésében volt vagyonnak a veszteségeit s a pénzintézetek mai helyzetéről ad képet, majd a következőket mondja: — Minthogy a banktörvény takarékbetétet kezelő intézeteknek törvényhatósági városokban 40 millió, más városokban 20 millió és községekben is 8 millió minimális alaptőkét ir elő, nyilvánvaló, hogy eddigi 99 önálló intézetünket, melyek 156 telephelyen működtek, jövőre fenn nem tarthatjuk s hogy a kitűzendő program tervszerű és sikeres keresztülvitele esetén is hatalmas térvesztéssel kell számolnunk. — A fenntiek alapján a Magyar Párt Közgazdasági Szakosztálya megállapítja, hogy az erdélyi magyarság hiteligényeinek és pénzügyi ellátásának biztosítása érdekében, az okvetlenül szükséges és a legsürgősebben megteendő intézkedéseket a következőkben körvonalazza: 1. A meglévő intézetek megfelelő átszervezésével létesüljön Kolozsvár székhellyel egy központi erdélyi magyar pénzintézet, melynek vezetősége teljes hatáskörrel és felelősséggel vezesse és irányítsa az erdélyi magyarság hiteléletét. — E központi intézet olyanokkal állittas- sék össze, akik egyéniségüknél fogva alkalmasok arra, hogy az erdélyi magyarság hiteléletét magasabb szempontból megítéljék és irányítsák és akik bizalmat tudnak ébreszteni maguk iránt, hogy igy az erdélyi magyarság megnyugvással lássa kezükben egyelőre megmaradt ingó vagyona kezelését, később pedig rájuk bizhassa uj takarékossági tőkéjét. 2. E központi intézet mellett s ezzel benső üzleti és személyes kapcsolatban, fenntartan- dók volnának még — megfelelő átszervezéssel — a legfontosabb vidéki gócpontokon, de legalább Szatmáron, Nagyváradon, Aradon, Marosvásárhelyt, Brassóban és Temesvárt olyan nagyobb önálló intézetek, melyek saját körzetükben ellátnák a magyarság hitelszükségleteit, jegecesedési központja lennének az ott még megmaradó önálló intézeteknek és a központi intézet irányítása mellett magukba olvasztanák mindazokat a kisebb intézeteket, melyek az adósság rendezési és banktörvény következtében felszámolásra kényszerülnek. 3. Az átszervezés és újjáépítés munkájának tervszerű irányítása, a felmerülő konkrét nehézségek megoldása az intézetek egymásközti érintkezésének közvetítése s az erdélyi magyarság magasabb közérdekű szempontjainak a lokális és személyi érdekekkel szemben való érvényre juttatása céljából járjon el az átszervezés tartama alatt a Bankszindikátus vezetőségének kebeléből az 1934 junius 11-én tartott pénzintézeti értekezlet határozata szerint megalakítandó bizottság. Gyomormérgezések A táplálkozási zavarok csökkentik a felvett táplálékok tápértékét, nagyfokú fájdalmakat okozhatnak és a szervezet idegrendszeri zavarait vonhatják maguk után. Ha jól akar emészteni, akkor szedjen egy félkávéskanálnyi Magnesia Bisuratat kevés vizben evés után, vagy amikor fájdalmak jelentkeznek. A gyomorbántalmak legnagyobb része, mint pld. gyomorégés, gyomornyomás, savanyu felböfögés, gyomortágulás, étvágytalanság stb. stb. a gyomorsavtultengés következménye. A Magnesia Bisurata, alkáliás voltánál fogva, semlegesíti ezen savtultengést, meggátolja a gyomor intoxikációját és a táplálékom azon kifogástalan megemésztését biztosítja, ami a jó emésztés és a jó egészség alapfeltétele. A Magnesia Bisurata minden gyógyszertárban és drogueriában kapható. Ára 75'— lej, nagyobb, takarékos formában HO— lej. Effogadlák a tervet Az első felszólaló Ferencz József dr. volt, aki kifejtette, hogy az eddigi pénzintézeti politikával le kell számolni és egészen uj ala- 'pokra kell fektetni. A hitelszövetkezeti formát az átszervezésre sokkal jobbnak tartja, mint a baukalakulatokat. Ha nem is lehet a pénzintézetnél az altruizmust teljes szigorúsággal követelni, tény az, hogy az eddigi kapitalista módon vezetett pénzintézeti üzleti célok már többé nem felelnek meg s a pénzintézeti politikát nemzetibbé kell tenni. Erre a célra a hitelszövetkezet alkalmasabb. Gyárfás Elemér elnök e felszólalásra válaszolva azt szögezi le, hogy ebben a tekintetben a Magyar Párt marosvásárhelyi nagygyűlése leszögezte a maga álláspontját a hitelszövetkezetek mellett, azonban a bankok átszervezése nem történhetik a hitelszövetkezetek keretében. Hozzájárul az előadói javaslat olyan módosításához, hogy a szakosztály mindenben fenntartja a marosvásárhelyi nagygyűlés határozatát és szükségesnek tartja a hitelszövetkezetek létesítését, azok támogatását, emellett a bankátszervezés szükségét is kimondja. Ezt a módosítást mindenki elfogadta. Bölöni Zoltán, Kotzó Jenő, László Endre, Tunyoghy Lajos felszólalásai után a gyűlés egyhangúlag elfogadta az előadói előterjesztés határozati javaslatát a központi pénzintézetre, annak vidéki hálózatára vonatkozólag. Puskás István javaslatát azzal egészítették ki, hogy a létesítendő uj intézet különös tekintettel lesz a zárt nagy tömegben cgyüttélő székelység gazdasági és pénzügyi érdekeire. Hexner Béla javaslatára pedig azzal a kiegészüléssel, hogy már működő bankot csak abban az esetben fejlesztenek ki központi nagy intézetté, ha annak részvényérdekeltsége olyan kezedben van, hogy a kitűzött cél megvalósítását biztosítjaA határozat a párt központi elnöksége elé kerül, mint javaslat és az elnöki tanács határoz felette. Gombos Benő a közgazdasági elet napirenden levő sorozatos sérelmeire mutatott reá, majd Gyárfás Elemér felvilágosításai és köszönő szavai után, a gyűlés véget ért. Felszabadulva köszönti az egész emberiség DR. MEREDÉLY TIBOR egyetemi tanár H rákbetegségről irt most megjelent müvét Mindnyájun- k t egyformán fenyeget ez a retteget betegség! VédeKasaCínk és előzzük meg a veszélyt idejében ! ! A tartalomjegyzékből: A rákos megbetegedések lényege, f ’jtái. Fertőző-e a rák? Rákos és nem rákos daganatok. A betegség tünetei. — A gyógykezelés módjai : sugaras kezelések, operációk, a rák életfeltételeinek megvonása. — Megelőzés és védek« zés stb. Hogy e nagyi ontosságu mü mindenki számára könnyen beszerezhető legyen, ára 24 lej. Kapható a Keleti Újság kiadóhivatalában Kivár, Baron L. Pop u.5. Vidékieknek a pénz és 3 lej portó előzetes beküldése esetén azonnal szállítjuk.