Keleti Ujság, 1934. augusztus (17. évfolyam, 171-197. szám)

1934-08-05 / 175. szám

KUETlUlSKG ? A nagyváradi Magyar Párt ismét közbeniárt az elbocsá­tott tisztviselők érdekében (Nagyvárad, augusztus 3.) Pénteken délben a nagyváradi magyarpárti tagozat képviseleté­ben dr. Markovits Manó, dr. Sóos István, Hege­dűs Nándor és Árvay Árpád megjelentek a városházán Mosóin interimárbizottsági elnök­nél s hosszasabban tárgyaltak vele a város szolgálatából elbocsátott magyar tisztviselők és munkások ügyéről. Sóos István volt alpolgármester kérte, hogy vegyék revízió alá az elbocsátásokat és csak az üzemigazgatók meghallgatása után mondják ki a végső szót. Ezenkívül kérte, hogy csak olyanok kerülhessenek • az elbocsátottak listá­jára, akik 1924 után léptek a város szolgála­tába s nem tanulták meg kellőleg az állam nyelvét. Az olyan városi alkalmazottak, akik (London, augusztus 3.) Sanghaiból érkezett táviratok közük a következőket: ötezer felfegyverzett kommnnista meg­kezdte felvonulását Foochow ellen, hogy a nankingi kormány által szigorúan alkalmazott só- és rizsvesztegzárt megtörje. A kormány e termékek Sudkiangba való tiltott bevitelét megakadályozta, mely terület legyőzhetetlen kommunista centrum. TJjabb jelentés szerint a kommunisták meg­érkeztek Foochow elé és a várost elfoglalással (London, augusztus 3.) A Hilton nővérek, a világ­hírű ,.angol-sziámi Összenőtt ikrek", akik páratlan ké­pességeik, rendkívüli művészetük és egyéb csodás tu­lajdonságaik révén túlszárnyalták hírben az eredeti sziámi ikreket, most Angliában vendégszerepeinek. Angliai tartózkodásuk alatt nagy fordulat követ­kezett be életükben: az összenőtt ikrek egyike férjhez- ment. A világ „nyolcadik csodája" itt született Angliában, de — rendkívül kalandos és izgalmas életfolyamuk so­rán — fiatalságuk túlnyomó részét külföldön töltöt­ték, főképpen Ausztráliában és Amerikában. Hallatlanul elfoglalt emberek ezek a sziámi ikrek. Az angol színigazgatók igazán horribilis és csak a leg­nagyobbaknak kijáró gázsi mellett, valósággal „szét­tépték“ őket. Rengeteg kötelezettségük közepette nem maradt idejük, hogy interjút adhassanak a világsaj­tónak. Engem az a megtisztelteés ért, hogy többször fel­kereshettem a sziámi ikreket London legkülönbözőbb kerületeiben és néhány nagyobb vidéki helyen, szín­házak öltözőiben. Ketten beszélnek — egy életről. Az alábbi interjút „egy életről” úgy tessék értel­mezni, hogy ketten mondják el: Violet és Daisy Hilton. Mert nehogy azt higyje valaki, hogy ennek az örökre együvé kényszeritett, nendkivül intelligens test­vérpárnak nincsen külön, egyéni élete. O, de meny­nyire van! A csaposlány ijedelme. Violet és Daisy összemosolyog. Azután Violet, az élénkebb, kezdi a beszélgetést: — Születésünkre mi is csak — hallomásból em­tiz-harminc évi szolgálati idővel rendelkeznek, ha tisztviselők úgy kapjanak nyugdiját, ha munkások, becsületes végkielégítést. Azok, akik közvetlen feletteseik véleménye szerint feladatukat rendesen végzik, illetve hatáskörüket közmegelégedésre töltik he, min­den körülmények között maradjanak meg állásaikban. A Magyar Párt delegációja által előadot­takra Mosoiu elnök azt válaszolta, hogy igye­kezni fog azok szellemében felülvizsgálni az ügyet. A magyarpárti delegáció még azután érdek­lődött, hogy mikor tartják meg Nagyváradon a községi választásokat. Mosoiu szerint való­színűleg októberben lesznek a választások. fenyegetik. Számos idegen hadihajó érkezett a lakosság védelmére és megérkeztek a kinai kormány csapatai is. Egy későbbi távirat pedig ezt közli, hogy a kommunistáknak mintegy hatvanezer főnyi szervezett csapatai elfoglalták Fu-Kien tarto­mány háromnegyed részét. A kinai kommunis­ták ellen a nankingi kormány részleges mozgó­sítást rendelt el és tizenhat hadosztályt dobott a frontra. lékszünk. Édesanyánk egy brightoni vendéglő csapos- kisasszonya volt és bizony mi — nagyon megijesztettük az anyánkat, mikor megszülettünk! — Persze, csak az ijedelemre gondolt az anyánk, arra azonban nem, hogy mi tulajdonképpen — va gyón, óriási pénzforrás is lehetünk. Anyánk, akit leánynevén — ahogyan mi tudjuk — Kate Skinner-nek hívtak, a gyerekágyból való felépülése után, valósággal hajtóvadászatot indított, hogy találjon valakit, aki elvállalná a „kis szörnyetegeket" örökbe vagy neve­lésre... — Hosezu és sikertelen kutatás után került azután ötletével gazdájának a feleségéhez, Mrs. Hílton-hoz. Mrs. Hilton nem ijedt meg tőlünk, de mint afféle ,,jó üz!etasszony"-r.ak, azonnal kitűnő ötlete támadt. A Hilton-bár csodái. — Alkudozni kezdett rólunk és az alku nagyon namar megegyezésre is vezetett. E szerint édes­anyánk feladott minden jogot, amely hozzánk fűzte és beleegyezett, hogy soha nem fog beleszólni abba, hogy Hiltonná mit szándékozik velünk cselekedni, ha — el­vállalja értünk a teljes felelősséget. Ezzel szemben anyánknak heti tíz shillinget kellett fizetnie azért, mert gondunkat viselték. — A brightoni, George Street-i Hilton-bar leghá- tulsó, sörgözös, füstös szobájába kerültünk, ez volt nevelöszobánk, játékszerünk pedig a sörhab és a ciga- rottahamu! — Mrs. Hilton, a nevelés és gondozás ürügye alatt és azért, mert c — mint mondotta — egész nap a bár­ban volt elfoglalva, „kiállított" minket. Az volt a ki­tűnő üzleti ötlete, hogy minden vendégének megen­gedte, hogy betekintsen abba a hátsó szobába, amely­ben a „világ legnagyobb csodája" volt látható. Alig volt egész Angliáan nagyobb „bár-attrakció", mint mi. A Hilton-bár üzletmenete erősen fellendült. Indulás a világhír felé. — De ez a korszak azért egyszer mégis csak véget ért — folytatja Violet. — Elkerültünk Németországba. Mrs Hilton helyesnek vélte, hogy megfelelő kölcsön- dij ellenében „túladjon“ vájtunk és uj attrakció után nezzen... — így kerültünk egy szép napon a világhírű !K% Hass trupphoz, amely akkoriban az összes természeti világcsodáknak, torzszülötteknek és törpéknek legna­gyobb európai túrázó csoportja volt. Ike Rose, maga a caoport világhírű vezetője, hallott rólunk és eljött Brighton-ba es egy pohár angol sör mellett megkö­tötte az alkut. Kegy font heti kölcsöndijért kapta meg az Összenőtt angol sziámi ikreket, akiket akkor már Hilton Sisters-nek hivtak egész Angliában, az Ike Rose trupp nagy, németországi túrájára. Ezzel szemben Ike Rose-nalc kellett gondoskodnia a csodák gondozá­sáról, ruházatáról, táplálásáról. — Berlini életünkre nagyjából vissza tudunk emlé­kezni,.— mondja Violet — itt mi nemcsak a rendes előadások keretében kerültünk a közönség elé, de egész nap ki is voltunk állítva. Ike Rose is jól járt velünk. — Ebben az időben ismerkedtünk meg először az orvosokkal, — veszi át a szót most Daisy — akiket megismerkedésünk első pillanatától kezdve valósággal gyűlöltünk. Igen, orvosokkal kapcsolatban, majdnem minden esetben, csak kellemetlen tapasztalataink vol­tak. Németországban egy Beckenhaimer nevű orvos vizsgált meg először. Berlinben történt ez, közvetlenül o.Jaórkezésünk után, reklámképpen... Nagy és hires or­vos volt ez az ur, aki egyáltalán nem azzal törődött, hogyan lehetne rajtunk segíteni, esetleg kettéválasz­tani és visszaadni, még csecsemőkorunkba», egyénen- kint az életnek, hanem csak azzal, hogy egy csodát megvizsgáljon, vizsgálatának eredményét közölje a nagyvilággal s a reklámeröt, amely bennünk volt, a maga javára fordítsa. Előadást tartott róluk s mi köz­ben az előadói dobogón — meghűltünk. Belebeteged­tünk ebbe az első hires orvosi vizsgálatunkba... „Együtt is tudunk mindent csinálni." — Az civosokra azóta sem tudunk szeretettel gon­dolni, — mondja erre gyorsan s szinte dühösen Violet — főképpen és elsősorban azért nem, amit úgynevezett „szétválasztásunkkal“ kapcsolatban követtek el ve­lünk szemben. Természetesen, rengeteg ajánlatot kap­tunk arra vonatkozólag, hogy „választassuk szét” magunkat. Erre azonban, attól a pillanattól kezdv», hogy az eszünket birjuk s azóta, amióta határoza­tainkért felelések vagyunk, még csak gondolni sem akartunk. Hosszú ideig töprengtünk természetesen az ajánlatok felett és végül is arra a megmásíthatatlan következésre és elhatározásra jutottunk, hogy — nem! Tudunk mi együttesen mindent csinálni, éppen úgy, mint azok a lányok, akik külön-külön élnek, igazán fölösleges tehát kitennünk magunkat a végveszede­lemnek. — Azután azt is meggondoltuk, hogy miért is kap­tuk a iengeteg ajánlatot?! Bizony, javarészt azért, hogy több orvosnak nagyszerű leklámot csináljunk' Nem... mi is emberek vagyunk, nők és fiatalok, sze­retjük az életet, a füt, fát, virágot, mindent, amit a külön élő emberek szeretnek s természeti különleges­ségünk egyáltalán nem akadályoz meg örömeink kíélé­-sében... Nem akarunk szétválni! Nagy árvizek Angliában (London, augusztus 3.) Angliában esősre fordult az idő. Óriási felhőszakadások és jég­esők voltak, amelyeket nagy árvizek követ­tek. A Wight-szigetén, a király jelenlétében tartott csolnakversenyt, a nagy vihar elmosta. Belfast környékén nagy árvizek voltak. A vi­har a távirópóznákat kidöntötte, a huzalok rendbetevése több napot vesz igénybe. A bel­fasti rádió stúdióját és a leadó összekötő hu­zalát is tönkretette a vihar s igy az adás meg­szűnt. Az amerikai Detroit környékén is óriási viharok pusztítottak. Michigan államban a te­lefonpóznákat döntötte ki a vihar. Az egymil­lió dollár kárt okozó elemi csapás három em­ber halálát okozta, tizen megsebesültek. (Tokió, augusztus 3.) A délkoreai árvíz­nek hivatalos jelentés szerint háromszáz halá­los áldozata volt. 1300 ház pusztult él, a kár 130 millió yen. Polgárháborút kezdettek Kínában a felfegyverzett kommunisták Beszélgetés az angol sziámi ikrekkel „Szeretjük az életet, megvannak az örömeink, hallani sem akarunk szétválasztásról"

Next

/
Thumbnails
Contents