Keleti Ujság, 1934. augusztus (17. évfolyam, 171-197. szám)

1934-08-05 / 175. szám

M*earl S. Buck: 'Kwel-Ian vergődése. Szerzőt az olvasóközönség az „Édes Anyaföld“ cimü regényéről már ismeri. Ebben a regényében a Kelet és Nyugat knlturája, világnézete és társadalmának erkölcsi felfogása fcsap össze, ahogy a szerelem átgyurja az em­bereket, kiöl a lélekből hagyományt, babonát és előítéleteket. Mélységes emberi szenvedé­lyektől átfűtött miliőben, izzó gyűlölet és forró szerelem fülledt atmoszférájában pereg le a drámai fordulatokban gazdag történet. A 215 oldalas, finom, fehérpapirra nyomatott, diszes vászonkötéses regény ára csak 60 lej. Portóköltség 10 lej. Kapható a Keleti Újság ki­adóhivatalában, Baron L- Pop u. 5 sz. — 150 lej értékű könyvrendelésnél a pénz előzetes be­küldése esetén portóköltséget mi viseljük. A Curentul feo*dog> ha 174 magyar éheahal w „A nemzetvédelem abban áll, hogy örömtől dörzsöljük kezeinket akkor, amikor 174 magyar — családjával együtt éhcnhal.“ Ez a mondás nem a barbár ókorból, sem a sö­tét középkorból, nem is agy emberevő néptörzstől, hanem a kultúra szolgálatát hirdető „Curentul“- tól származik. Krisztus születése után 1934 évvel, a wilsoni elvek „diadalrajutása“ után tizenöt év­vel és a világbéke folytonos hangoztatásának közepette. Még a bűnös ember éhenhalásában is csak beteges hajlamú ember gyönyörködhetik. Talán orvosi könyvekben sem találkozhatunk a perver­zitásnak ilyen elfajulásával. Tulajdonképpen ez a mondás már az idegorvos hatáskörébe tartozik és a magunk részéről, nincs is sok hozzászólni va­lónk, Mindenesetre nagyon csodálkozunk rajta, hogy egy lap, amely magát kereszténynek mondja, ilyet az első oldalán leirhat. Végtelenül csodálko­zunk azon is, hogy a lap főszerkesztője, akiről az a hir járja, hogy európai műveltségű ember, ilyen kitételeket megtűr a lapjában. Éppen a Curentul egyike azoknak a lapok­nak, amelyek azzal vádolnak meg minket, hogy az ország népei között gyűlöletet szitunk. Kell-e annál nagyobb gyiilöletszitás, mint amikor va­laki ártatlan családapák, anyák és gyermekek éhenhalásában akar gyönyörködni. Ha mi csak feljajdulni merünk, mozgósítják az egész sajtót és retorziókat követelnek. Vájjon nem volna-e sokkai helyesebb, ha ilyenkor kiáltanának ügyész után? Tehát igy képzeli el a Curentul a jogállamot? A nagyváradi 174 szerencsétlen városi tiszt­viselőről van szó, akiknek nincs joguk kenyeret kapni attól a várostól, amelynek jövedelme a nyolcvan százalékban kisebbségi lakosság adóter- heiböl kerül ki. A Curentul szerint csak fizessük az adókat, dolgozzunk az állam épitésén, de jo­gunk semmire sem legyen. De miért is kellene jog, amikor anélkül könnyebben éhcnhalhatunk? Jellemző a lapra, hogy a cikknek „magyar provokálások“ címet adja, egyik laptársunkat pe­dig, hol j.exgaliciainak“, hol „sárga mongol“-nak nevezi, mintha bizony a mongoloknak az őshazája Galicia volna. Csak a románokat nevezi honfitár­saknak, megfeledkezve arról, hogy mi is éppen olyan állampolgárai vagyunk Romániának, mint a Curentul munkatársa, magunkra nézve azonban, semmiesetre sem tartjuk sértőnek azt, hogy Ázsiá­ból származtunk s még kevésbé azt, hogy az első ének, az első szó, amit hallottunk, magyar volt s ezt belőlünk senki ki nem törli, még ha éhenha- lással is fenyegetnek. Vigasztaló azonban, hogy a román közvéle­mény nem teszi magáévá a Curentul épületes kí­vánságait cs nagyon valószínű, hogy az olvasói undorral utasítják vissza az Ízléstelenségnek ezt az eddig cl sem képzelt fokát. KELETfüJSKG as ac Ghibu Onisifor támadása a temesvári piaristák ellen A város ideiglenes bizottsága beugrott a professzor urnák, akinek a kafholikusok ellen intézett ferdítésekre támaszkodó aknamunkáit Pop volt igazsá^ügymiacszter is megbélyegezte (Temesvár, augusztus 3) Ghibu 0.. egye­temi tanár, ki nevét a katholikus intézmények elleni támadások révén tette ismertté, leg­utóbb rohamot intézett a piaristarend temes­vári székháza ellen. Az egyetemi tanár egye­nesen „lopással“ vádolja a helybeli piaristá­kat és búvárkodásai eredményeképpen leszö­gezi, hogy az a terület, amelyen a piarista gimnázium épült, nem a rend tulajdona és ugyancsak bitorolja az épülethez tartozó sza­bad telek tulajdonjogát is. Ghibu „felfedezé­séről“ értesítette a város ideiglenes bizottsá­gát, mely julius 23-án a telekkönyvben keresztülvezette a tör­lést és a piarista telket, mint a város tulajdonát — a város nevére Íratta át. Ghibu szerint a piaristák 1914-ben jogtala­nul jutottak a telek birtokába és mikor 1923- ban felvették a „romániai piarista-rend“ ne­vet, ezt csak azért tették, hogy még egyszer beírhassák és most már végérvényesen nevü­ket a telekkönyvbe. A rend Ghibu szerint nem is tartozik a piaristák világrendjéhez, hanem „különálló magyar rend“, amelyet I. József császár alapított és amelynek védszentjei Szent István, Szent László, Szent Imre és Er­zsébet királyné. Ezzel szemben áll az, hogy a piarista ren­det a Bánságba a szentannai néhai Bibis-csa Iád telepitette le. A piaristák ünnepélyes bevo­nulásukat Szentannára 1751 november 5-én tartották Mária Terézia uralkodása alatt. A kegyesrendiek Szentannáról Temesvárra való áthelyezésének első nyomait 1786-ban találjuk meg. 1788-ban 29002/2450. szám alatt kelt ren delettel Szentannáról Temesvárra helyeztet­tek át. A piaristák az akkori ferencrendi zár dát kapták, mely azonban tanítás céljaira szűknek bizonyult és igy kerültek át az egy­kori jezsuiták iskolájába, ahol most a városi zeneiskola és a városi könyvtár van. Az 1900-as években merült fel uj iskola építésé­nek terve, 1909-ben valóra is vált és a piaristák a várostól az épülethez szükséges telket ajándékba kapták, így tehát a telek a piaristák jogos tulajdona ami azzal is bizonyítható, hogy a telekből a piaristák néhány parcellát örök áron el is adtak a város tudtával és bele­egyezésével, amivel a város hivatalosan is elismerte a pia ristáknak a telekre való tulajdonjogát. A piarista-rend, mint ilyen, sohasem volt magyar alapítás, hiszen világközpontja Rómá­ban van. Éppen az elmúlt hónapban látogatta még a rendházat a római világrend genera lisszimusának titkára, a rendnek a világon levő összes intézményeinek felülvizsgálásán A piaristák jogi személyisége mellett a legké zenfekvőbb bizonyíték, hogy az iskola az im périumváltozás óta megszakítás nélkül mükö dik és tanítási nyelven román. Anghelescu dr közoktatásügyi miniszter legutóbbi bánsági tartózkodása alkalmával az intézetet is meg­látogatta és a tanitás rendje és sikere felett a legmelegebb elismerését fejezte ki a rend igazgatójának. A Curentul egyébként követeli, hogy a piarista-rendet azonnal telepítsék ki az épü­letekből és a karánsebesi orth. püspökséget helyezzék ott el- A katholikus kápolnát na­gyon könnyen át lehet alakítani orthodox templommá. A lap hangsúlyozza, hogyha a püspökséget nem is költöztetik át, a rendet feltétlenül tegyék ki cs helyiségeibe, bármi­féle román intézetet helyezzenek el, például kulturházat, vagy múzeumot. Nem az első ilyen eset ez. Ghibut is ismer­jük, a Curentult is. Tudjuk, hogy fejüket min dig azon törik, hol lehetne minket jogainkból, kulturális, vagy gazdasági javainkból kifor­gatni. A cikkből is kilátszik, hogy a Curentui- nak nem az igazság a fontos, hanem az, hogy a kisebbségieket kidobják és helyébe valami­lyen román intézményt helyezzenek el. Ghibu- nak is a foglalás a fontos s nem az igazság. A Curentul tudósnak nevezi, de mi Pop Valér volt igazságtigyminiszter röpirata s az Erdé­lyi Tudósitó leleplező cikkei alapján nem tud­juk elfogadni ezt az állítást, hiszen az emlí­tett helyeken nyilvánvalóan be van bizonyit- va. hogy a professzor ur a latin szövegeket nem fordítja helyesen, nem tudjuk, tudatlan­ságából, vagy az igazság el ferdítésére i irá­nyuló törekvésből. Mindkét eset kizárja azon­ban a tudós fogalmát. — Gyilkosságból — haláltokozó súlyos testi­sértés. Tegnapelőtt a kolozsmegyei Marotlaka községben borzalmas gyilkosság történt. Putea Maria 65 éves asszony búzát ment örölte'ui a malomba, ahol összekülönbözött a molnárral. Végül a molnár rárohant az öregasszouj ra. aki az elszenvedett bántalmazások következté­ben másnap meghalt. Ma felboncolták. Dr. Hossu városi főorvos és törvényszéki orvos megállapitása szerint az öregasszony előre­haladott rákban, vesesorvadásban és tüdöbaj- ban szenvedett és valóságos csoda, hogy még az élők közé tartozhatott, így tehát a borzal­mas gyilkosság“ halált okozó súlyos testiser­téssé egyeszerlisödött le. Árleszállítás! jegyzék v e \ Q 5* \ e t a áv • c é f o V e S ţcţ»e it«*1 \ -ÜV ... - :"és 540­-u\C^aŰV^ ’ elvéts o\^- ' ^^**0**- Kapható a . Keíeti II.ság a kiadóhivatalában Kvár, Baron L. Pop u. 5. Vidékre a könyv éra és 10 lej portó előzetes beküldése után azonnal szállítjuk. Három könyv­nek egyszerre történő megrendelése esetén portót nem számítunk

Next

/
Thumbnails
Contents