Keleti Ujság, 1934. augusztus (17. évfolyam, 171-197. szám)
1934-08-29 / 195. szám
XVII. ÉVFOLYAM. 135. SZÁM. KUtTlUjsKG Anghelescu erdélyi szemleutján minden nyilatkozatát a kisebbségek ellen irányította Temesváron azl kifogásolta, hogy a kisebbségek nagy számmal látogatják az iskolákat, Aradon a kisebbségi állami tanítókat fenyegette meg (Kolozsvár, augusztus 27.) Vasárnap tartották meg az erdélyi és bánsági állami tanítók szokásos évi kongresszusokat Tordán. Az aranyosgyéresi állomáson a kongresszusra jövő Anghelescu közoktatásügyi minisztert Cipeanu, volt földművelésügyi miniszter, Ciu- leanu alispán, Cotisel rendőrfőkapitány és tnás előkelőségek várták. A miniszter a gyé- resi állomásról egy közeli román faluba ment, mhol résztvett egy állami iskola alapkőletételénél és az iskola céljaira százezer lejt utalt ki. Inneh autóval Tordára utazott. A kongresz szust Ciolan elnök nyitotta meg s üdvözölte Anghelescut és a tanítóegyesület országos elnökét, Tónit. A tordai beszéd. Utána .Anghelescu beszélt és statisztikai adatokat közölt arról, hogy az impériumvál- tozás után Romániában mi mindent tettek az iskolaügy érdekében. Hétezer uj iskolát építettek, négymilliárd lej költséggel. Beszédét igy folytatta: — Kijelentettem már, hogy csak akkor maradok a helyemen, ha a saját lelkiismeretem szerint cselekedlietem. Sajnálattal kell megállapítanom, hogy vannak olyan iskolák, amelyeket nagyon kevés román gyermek látogat, ellenben a kisebbségi tanulók létszáma szilárdan áll. Mindent el kell követni ennek a helyzetnek megváltoztatására, mert ellenkező esetben jobbágyak leszünk saját hazánkban. — ötvenmillió lejt irányoztam elő a tanítók gyermekeinek segélyezésére s ezenkívül a jövőben nem fognak tandijakat fizetni. A kisebbségi tanítókról is nyilatkozott. — A kisebbségi tanítók — mondotta tizenöt év alatt sem tanultak meg románul s amikor ezt megtudtam, azonnal vizsga elé állítottam őket. Beszéde befejezésképpen megígérte a tanítóknak, hogy hátralékos- fizetésüket kiutaltatja. A tanítók a délután folyamán megvitatták súlyos helyzetüket. A miniszter este autóval Dévára utazott. Magyar lapok Anghelescu zsebében. Anghelescu miniszter Temesvárról jövet délután két órakor Aradra érkezett Puscariu, Bratu és Petres közoktatásügyi vezető egyéniségek kíséretében. Aradon két óra hosszat tartózkodott. Zsebében hozta a budapesti „Az Est“ és „Függetlenség“ egy-egy példányát, amelyben a magyarországi lapok Anghelescu nyelvvizsga-rendeletével és az aradi róni. kn- tholikus főgimnázium ügyével foglalkoztak A miniszter az aradi prefektussal fordittatta le az újságcikkeket. Az aradi és temesvári gimnázium ügye. A sajtó képviselőinek nyilatkozott a határmenti magyar iskolák sorsáról és a nyelvvizsgák kérdéséről. GOLF Kérje mindenütt a BOROTVA-PE MQSTI (az acélipar legtökéletesebb alkotása)----------------------Vezérképviselet Friedés öröme lesz a borotválkozásban mann Ármin, Oradea— Nagyvárad, Promenade Eminescu 16. sz. — Az aradi főgimnázium ügyét — mondotta, nem ismertem, nyilvánossági jogának megvonása az állami közoktatásügyi tanács rendelkezésére történt. Én az ügyet csak hallomásból ismerem. Pacha Ágoston püspök ur Temesváron emlékiratot adott át a főgimnáziumról. Különben nemcsak erről az iskoláról van szó, hanem az oravicai német leánygimnáziumról is- Temesváron is kijelentettem, hogy Bukarestben tanulmányozni fogom azokat a javaslatokat, amelyeket az ügyre vonatkozóan a nyilvánossági jog megvonása előtt vettem át s az ügyben kézhez vett emlékiratot. Amig a kérdésben dönteni fogok, Pacha püspök ur kérésére hozzájárultam, hogy az aradi leánygimnázium párhuzamos magyarnyelvű harmadik osztályát megnyithassák. Az oravicai leánygimnázium és az aradi fiufőgimnázium ügyét egyszerre intézem el. Még egyszer hang súlyozom, hogy érdem szerint és tárgyilagosan fogok dönteni. Ugyanígy járok el. a temesvári piarista fiú főgimnázium ügyében is. Bár az ügy a belügyminisztériumhoz tartozik, miután Temesvár városa van a dologban érdekelve. Ennek ellenére azonban én is foglalkozom a dologgal. Fenyegetés a beteg kisebbségi tanítók leié A kisebbségi újságírók ezután megkérdezték a minisztertől, hogy mire számíthatnak a nyelvvizsgára utalt kisebbségi tanárok és taniók. _Tárgyilagos eredményre — válaszolta Anghelescu. Ă román nyelv tudását a törvény írja elő s igy a törvény alapján rendeltem el a nyelvvizsgákat. A nyelvvizsgákról beérkező jelentések furcsa állapotról számolnak be nemcsak Erdélyt, hanem Beszarábiát és Dobrudzsát illetőleg is. Természetes dolog, hogy nem taníthatnak román nyelvet, történelmet, földrajzot, irodalmat olyan tanerők, akik nem tudják a román nyelvet. Mind- azonálta1 az eredmény elég kielégítő. Szép számmal tették le sikerrel a nyelvvizsgát a.kisebbségi tanerők. Azok, akik indokoltan maradtak távol a nyelvvizsgától, novemberben, vagy decemberben újabb terminust kapnak. Akik azonban indokolatlanul beteget jelenteitek, elfelejtették, hogy én orvos vagyok s igy nem lehet engem becsapni. Ezekkel szemben kíméletlen szigorral fogok fellépni. nem tartanak szem előtt, csak a tudást, személyi érzések nem jöhetnek tekintetbe és igy az igazságtalanságot elkerülik. Az állami tanerők azonban helyeiket nem tarthatják meg, ha a nyelvvizsgán elbuktak s ezek számára nem is lesz több nyelvvizsga. _ Nem célom azonban senkit se az uccára dobni, habár némelyek ilyen szándékokat tulajdonítanak nekem. Ha Bukarestbe visszaérkezem, még tanulmányozom a kérdés gyakorlati oldalát, hogy a méltányosság és igazságosság szempontja egyformán érvényesülhessen a gyakorlati megoldásban. Anghelescu aradi látogatása alkalmával egymillió lejt utalt ki az aradi elemi iskolák részére. Dr. Marcus Mihály aradmegyei képviselő, képviselőházi alelnök és Groza János dr. aradi prefektus Anghelescu figyelmébe ajánlották az aradi róm. kath. főgimnázium kérdésének igazságos megoldását. A miniszter nekik újólag kijelentette, hogy a kérdést figyelmesen tanulmányozni fogja. _A vizsgáló bizottságok más szempontot A magyar munkaközösség „ABC“-je Ferenczi Zsigmond könyve a kisebbségi nemzet Öntudatos irányításáról (Kolozsvár, augusztus 27.) A kolozsvári könyvpiacon jelent meg, de az -egész erdélyi magyarság minden rétegének, minden lakóhelyének közhasználatát igényli az a magyar könyv, amelynek eime: „A. B. C.“ Ferenczi Zsigmond dr. irta, a kisebbségi magyar közélet ez ismert nevű és ismert munkásságai fanatikusa, akiben nem lankad sem nappal, sem éjjel az a lázas tűz, amit a nép sorsának teljes mértékben átérzett aggodalmai fűtőnek az ő lelkében, kialudhatatlanul. Ferenczi Zsigmond irta ezt a könyvet, a marostordai magyarság példamutató szervezője, volt parlament képviselője, aki szóban és írásban s minden tevékenységével eddig is azt a célt szolgálta, hogy a kisebbségi nemzetünk minden tagjának, minden kulturális és gazdasági, jobbanmondva anyagi erejének a hivatása a nemzeti életközösségbe, annak feladataiba szervesen kapcsolódjék bele. A napi kérdések gyakorlati, momentán elintézésénél is mindig, minden fórumnál, testületnél, vagy tárgyaló asztalnál az általános élet megtámadott kis részleteinél ezt a szempontot képviselte, ami azonban néha az azonnali kivezető utak keresésével még távol esett az átfogó nagy céltól s emiatt a vészletsikereknek sokszor sokféle nehézségei torlódtak elébe. Habár ő köztudomásúlag a munkának, a pillanatokig sem lankadó embere, most ezzel a könyvével kilépett az egyéni dolgozás keretei, példamutató kísérletei közül és az egész magyarság számára igyekszik felrajzolni a vezérfonalakat. Nemcsak a közéleti tevékenységnek, hanem az egyéni életmódnak a vezérfonalait is, hiszen abból a ma már általánosan elismert alapelvböl indul ki, hogy a magánélet, magángazdaság nem az egyéné, hanem a nemzeté. De ő valóban csak kiindul ebből az alapeivből, itt kezdi, az öntudatosság ez Á betűjénél és a könyvében eljut addig az országig, ahol a magyar kisebbségi lények nemcsak az cgyüvétartozás céltudatában, hanem a közösségnek a szervezett gyakorlati formáiban élik a lehető kollektivizmus életét, ö maga mondja könyvében, hogy ez nem éveknek, hatiem az életnek a programja. A munkaközösség valóságos megteremtéséről ad képet, elképzelést, valójában életközösségnek a felépítő tervrajza ez, gyakorlati útmutatásokkal és az életfelfogást irányitó tízparancsolattal. A vallási, kulturális és gazdasági építmények ideális formáit Írja le, igyekezve a politikai megnyilvánulásoktól a szövetkezeti tömörülésekig mindent felölelni. Lehet, hogy az építések állványozó munkájánál a részlettervekben helyesbítésekre, kiigazításokra, átdolgozsra szorulnak az ő elképzelései, azonban alaptétele és célja az az útirány, amely felé a kisebbségi magyar nemzetnek át kell mentenie magát. Az „A. B. C.“-ét adja ő ehhez, a könyvében, amit ő, mint a munka embere, nemcsak megirt, hanem ki is adott, sőt személyesen viszi a magyarok közé. Ennek a könyvnek a szellemére nagy szükség van. Nagyon nagy a szükségessége annak, hogy az egész kisebbségi életmódot, közéletet és magánéletet ugyanez az eszme hassa át, aminek a magvait, palántáit és gyökereit ülteti a Ferenczi Zsigmond „A. B. C.“-je a magyar sorsnak a talajába. — Tragikus ííalál a lenyelt fogsor miatt. Focşanibc'il jelentik: Vulpea községben Fuchs kereskedő felesége gyűrne lesevés közben lenyelte miifogsurát. Miután a közelben nem volt orvos, a szerencsétlen asszony borzalmas kínok között kiszenvedett.
