Keleti Ujság, 1934. augusztus (17. évfolyam, 171-197. szám)
1934-08-24 / 191. szám
*-fpvísei flház pest V. Péntek, 1934. augusztus 24, — 3 *®J s*» pest*» pi&tui la tranuar No. 84LSS6—193T. ElSílzetésl árak belföldön: Egész évre negyedévre 200, egy hóra 70 lej. évre S0, félévre 25, negyedévre 12.50, egy hónapra 6.50 pengő. Egyes számok az Ibusz elárusító kioszkjaiban. ORSZÁGOS MAGYARPARTÍ LAP XVII. ÉVFOLYAM - 191. SZÁM. Felelős szerkesztő: SZÁSZ ESDBZ 5 z e r k e s 11 5 g’é g, kiadóhivatal és nyomda: CSoj, Baron I.. Fop ucca 5. szám. Telefon: 508. — Lerfidm: Cluj, postafiók 101. szám. Kéziratokat senkinek sem küld vissza és nem is őriz meg a szerkesztőség. Kína uj élete Mostanában magyar nyelvterületeken is sűrűn olvassák Andrei Marlauxnak, a Goncourt díjas francia hónak kínai tárgyú regényeit. Az érdeklődés szól a kiváló írónak, még inkább annak a különös világnak, amelyet Európa nem ismer és amely folytonosan változik. Andre Mariaux regényei azokat az időket tükrözted vissza, amikor még Sunjatsen örökségét száz százalékosán akarták megvalósítani és amikor a szovjet még reménykedett abban, hogy Kínát bolsevizálni fogja és megtöri Angliának és Japánnak a hatalmát. Anglia hatalma azonban változatlanul erős és ugyanezt mondhatni Japánról isi Emlékezzünk csak azokra a közelmúltban történt eseményekre, amikor Japán a nagyhatalmak tiltakozása ellenére is megfékezte Kínát, beásta magát Kina restébe és hatalmi ténnyel lekapcsolta Mandzsúriát. Egy legyőzött állam életének tanulmányozása mindig érdests és tanulságos még akkor is, ha ez az ország messzire van tőlünk. Dúlhatnak Távol Keleten háborús ellentétek az oroszok és japánok között, a báltérben összeütközhetnek és bonyolódhatnak angol, amerikai., franc'a, sőt német gazdasági érdekek is, csírázhat egy, uj világháborúnak vagy egy uj világ rendezésének a magva, Kiát figyelmen kívül hagyni nem lehet, erőtényezője az ottani változásoknak. Kina mindenesetre más életformához kénytelen igazodni és hogy minő lehetőségek nyílnak meg a számára, erről érdekesen nyilatkozik egyik külföldi lapban maga Vang Csing Wei, a kinai miniszterelnök. A mai Kínában nem ő az első személy, hanem a legendáshírű Cseng Kai Sek, akit a Kuomintang ültetett az élre, a nagy népi megújhodási mozgalomtól egyre távolodik cs személyes diktatúrája alá akarja bevonni a kinai közvéleményt. Cseng Kai Sek után mindenesetre Vang miniszterelnök a legbefolyásosabb egyéniség, ez a szintén kalandos múltú államférfiu, aki 1911-ben Pckingbe jött, hogy meggyilkolja azt a trónörököst, aki ma Mandzsukao ura, akit börtönbe vetettek, halálra ítéltek és a bitó alól esak úgy menekült meg, hogy egy fiatal hölgy, aki most felesége, a szerelem praktikáival kimentette öt a hóhér kezéből. Ez a miniszterelnök, aki most tíiz- zel-vassal dolgozik minden orosz befolyás ellen, egy időben Borodint támogatta. Borodin ma már a múlté, de a kinai élet mozgalmassága, iatellektueljeinek -európaizálódása a kinai lélek formakeresése a borodini időkben született meg, hogy alapja legyen azoknak a változásoknak, amelyek a mai Kínában bekövetkeztek. Jellemző tünet, hogy a mai Kina minden elnyo- mottsága dacára is rengeteg belső épitési programot valósított meg. Kiépítette a vasutat Kantonból Hankauba és mellette még néhány hatalmas vasúti utat kezdett meg. Kiépített húszezer km. országutat és kiépítette a léghajózás is. De kiépítette a kinai belső lelket is, amelynek mozgalmát a mai Kínában ÜJ Élet mozgalmának nevezik. Az Uj Élet mozgalmának alapvető vonásai: a család kultusza, az inteUektuelek tisztelete, az erkölcsök egyszerűsége. Hosszú, kerülő utakon visszatérés tehát Konfucius ősi tanításaihoz, visszatérés a kinai hagyományokhoz. És ez úgy van rendjén. Az uj nem szakadhat cl a régitől, a fejlődés ugyanazon körökben spirális tekeryényekben halad, és ha az uj Kina önmaga erkölcsi erejére támaszkodik. akkor könnyebben célhoz ér, mintha nyugatról, vagy Európa keletéről felkapott eszméket plántál át, amelyekkel nem tud mihez kezdeni. | Schuschnigg Rómából Parisba is elutazik Szorosabbra vonják az olasz—magyar—osztrák hármas rendszeri és Csehszlovákiát is belevonják az együttesbe (Becs, aug. 22.) Mussolini és Schuschnigg kancellár kedden délelőtt és délután szakadatlanul tárgyaltak. A tárgyalások este fejeződtek be s azután Schuschnigg repülőgépen Genuába utazott, ahol a Conte di Savoya Newyorkba menő hajóra ült és Miile France francia kikötőben szállott ki. Altes Maritimes megye prefektusa nem kapott hivatalos értesítést Schuschnigg éi’kezésé- röl s igy nem tudják, hogy a kancellár Nizzába ellátogat-e. Beavatott körök úgy tudják, hogy a kancellár Parisba vagy Londonba utazik. UH tervéről azoniyi még hivatalos közleményt nem adtak ki. Az oszti’ák lapok kiemelik a Schuschnigg- Mussolini találkozó politikai jelentőségét. A Neue Freie Presse azt emeli ki, hogy a kél államférfi a legszigorúbb clzáikózás mellett tanácskoztak. Azonban megelőzőleg Mussolini fogadta a római francia és angol nagyköveteket, amiből arra leket következtetni, hogy Róma a nagyhatalmak meghatalmazottjaként szerepel az osztrák kérdésben és a nagyhatalmakkal egyetértve őrködik Ausztria függetlensége felett. Jellemző a tanácskozásoknak tulajdonított fontosságra, hogy a két államférfi megbeszélésének idején a hadgyaKorlatokat felfüggesztették. Különben a megbeszéléseknek konzultatív jellege volt. Uj mozzanatok nem merültek fel, inkább csak a kapcsolatok kimélyitését célozták. Beavatottak véleménye szerint a firenzei tanácskozások után az olasz-osztrák-magyar hármas rendszer intenzivebb lesz, sőt egyes körök úgy tudják, hogy az olasz diplomácia kísérleteket tesz más államok bevonására is s itt elsősorban Csehszlovákiára gondol. Állítólag franciaország ennek érdekében a közelmúltban félreérthetetlen lépéseket tesz szövetségeseinél. A Habsburg-restaurációról és az olasz-osztrák katonai szövetségről illetékes cáfolat szerint a firenzei tanácskozásokon nem volt szó. Az olasz sajtófőnök, Ciano gróf kijelentette, hogy Schuschnigg kancellár nem fog találkozni Zita exkirály- néval. Miután a firenzei tanácskozásokról nagyon zárkózott szellemű nyilatkozatokat adtak a hivatalos körök, a francia lapok meglehetős bizonytalansággal tárgyalják a kérdést. A Le Matin azt szeretné tudni, hogy vájjon milyen intézkedések megtételét határozták el az osztrák függetlenség érdekében. A lap szerint az osztrák kormány álláspontja az, hogy komolyabb mozgalom esetén csak a fegyveres közbelépés segíthet. A Petit Párisién nagy megelégedéssel állapítja meg, hogy a firenzei nyilatkozatok összhangban vannak az osztrák függetlenségre vonatkozó angol-francia- olasz nyilatkozattal. Az Echo de Paris úgy tudja, hogy Olaszország felhatalmazást kapott a nagyhatalmaktól az osztrák kérdésben és hogy Francia- ország, Anglia és Olaszország ily irányú megegyezést fognak kötni. Egy francia lap az olasz-osztrák tárgyalásokról (Páris, augusztus 22.) A L'Intransigeant fel- tünéstkeltö helyen közli beavatott helyről vett értesülését Schuschnigg és Mussolini tárgyalásainak eredményéről. A lap szerint megállapodás történt, hogy Olaszország kikötőt biztosit Ausztriának, hogy tengerhez jusson. Elhatározták továbbá, hogy csereakciót létesítenek tanárok és diákok kicserélésére vonatkozólag, megkönnyítik az utazási forgalmat, kiépítik a kereskedelmi összeköttetéseket, végül felhívják a dunai államokat a római egyezséghez való csatlakozásra. Újabb halálos ítélet Ausztriában (Béé«, augusztus 22.) A leobeni haditörvényszék ma hirdette ki az Ems-völgyi felkelők ügyében az Ítéletet. A haditörvényszék Eribaeher vádlottat kötéláltali halálra, Riss Ágoston vádlottat pedig életfogytiglani fegyházra Ítélte. A többi vádlottakat 10—15 évi fegyházra. Eribaeher kegyelemért folyamodott, de lapzártáig még nem érkezett meg Mik- las köztársasági elnöknek a döntése. Németországot is csatlakozásra szólítják fel Becsből jelenti a Neigkeit Weltblatt, hogy Schuschnigg és Mussolini tárgyalásai nem zárják ki Ausztriának Németországgal való megegyezését és bizonyos tekintetben éppen ezt célozzák. Úgy Ausztria, mint Olaszország honorálják, hogy Németország Papent küldte ki bécsi követnek, ami a némi engeszlelődésnek a jele. Mussolini és Schuschnigg azzal a tágkörü utalással, hogy lehetséges más államoknak a csatlakozása a római egyességhez, Németországra is gondoltak.
