Keleti Ujság, 1934. augusztus (17. évfolyam, 171-197. szám)

1934-08-03 / 173. szám

s Kntnnjsm lamtitkár ur szintén egy könnyű és kényelmes kézlegyintéssel akart végezni, mostani nyitott és véres sebeivel ugyancsak egy komoly de­mokratikus rendszertől várja gyógyulását. Szinte fásultan és kábultan hallgatjuk már a Vörös kakas refrénszerüen ismétlődő meséjét, hogy a kisebbségek jelentékeny része (értsd a magyarok!) ma is átkacsint a hatá­ron, hogy az impériumváltozás óta passzív mó­don viselkedik a román állammal szemben, hogy a kisebbségeknek, miután az összes jogok nak örvendenek, tényleges együttműködéssel kellene hozzájárulnak a konszolidáció előmoz­dításához- Hiszen, ha mialatt a Vörös kakas meséje oly vidám könnyűséggel pereg a bel­ügyi államtitkár ur ajkáról, nem hallanék egyidejűleg a siralomházban vonagló magyar vasutasok, postások, tanítók, tanárok szívbe hasitó sirámait! Micsoda farizeus trafeológia, ha e szörnyű megpróbáltatások közepeit Jamandi ur a nyel­véért, kultúrájáért, létéért, jogaiért küzdő ma­gyarságot beinvitálja a többségi pártokba, me­lyek nemcsak a párizsi egyezményt, nemcsak Gyulafehérvárt, hanem még a saját, időnként adott kisebbségi programmjukat is cserben hagyták. Az államtitkár ur nagy elismeréssel és méltánylással szólt azokról a derék magyarok­ról, akik „az állampolitika felé irányítják- a törekvésüket“ (akik a liberális párt árnyéká­ban húzódtak meg), akiknek nem kell semmi­féle uj vizsgát letenniük, mert már egyszer- smmdenkorra jól levizsgáztak. Látszik, hogy ezeknek a szabadalmazott hazafiaknak a kor­mánypárthoz való tartozása milyen dinamikus erőt képvisel a Jamandi és Anghelescu-féle demokráciában s minő hatalmas értéket jelent a magyarságra, melynek kulturbástyái és ka­tonái most vivják kétségbeesett harcukat a létért. Hát mi már csak kívül maradunk a kor­mányzó és kormányzatiam pártokon s inkább tovább hurcoljuk magunkon a megnemértés s a meggyanusitás nessus-ingét, semhogy meg­tagadjuk a közösséget azokkal a véreinkkel, akiket egy „demokratikus“ rendszer a szélső­ségek ellen való összefogás nevében, a Dúca nemes hagyatéka t, keserves kálváriautra, talán a pusztulásba kényszeri tett. Az államtitkár ur megtisztelő ajánlatára mi is a vörös kakas meséjével válaszolunk, tersék ’ a tiszta hamisitatlan jogegyenlőség alapján, a román alkotmány cs a nemzetközi kötés parancsai szerint kormányozni s akkor egy pártban leszünk valamennyien: az igaz­ság, emberiesség, munka és haladás pártjában- Abban a nagy, drága és áldott demokráciá­ban. melyre Jamandi nrék is gondolnak, de amelytől egy antidemokratikus hajlam és ha­talmi érdek visszatartja őket. AKTUÁLIS ORVOSI KÖNYV, MELY MINDENKIT ÉRDEKEL Dr. Lukács Pál szakorvos Az elhízás és a sor cint fit ó gyógy eljárások 126 oldal, 14 ábrával Rövid kivonat a gazdag tartalomjegyzékből A normális emberi test — A belső szekreéció — Az anyag és energiaforgalom élet- és kortaná­nak alapvonalai — Az elhízás létrejötte — .Az elhizás általános megítélése — Az elhizás külső formái — Az elhizás okozta belső elváltozások — A szív és a véredények — Tüdő — Emésztő szervek — Az idegrendszer — Az elhizás külön­leges típusai — Miért hizunk — Miért fogyunk — Az elhizás megelőzése — Az elhizás gyógyke­zelése — A táplálkozás — A fogyasztás — A fogyasztás módjai — A diétás fogyasztási mód­szerek — A diétás módszerek gyakorlati kivi­tele — Ivókúrák — Fogyasztás izommunka által Vizgyógyászati eljárások, stb. stb. stb. Ára 90*— lej. Kapható a Keleti Újság kiadóhivatalában Cluj, Baron L. Pop ucca 5. Ä pénz és 10 lej portó előzetes beküldése esetén vidékre is szállítjuk. Bármily 3 könyvnek egy­szerre való megrendelése esetén postaköltséget nem számítunk (Folytatás az igy huszas turnusokban Ítélkeznek fölöttük. Holnap ítélkeznek Hudl Pál hitzingi fakeres­kedő, volt őrmester felett, aki őrnagyi egyen­ruhában egyik vezetője volt a kancellári épü­•so oldatról.) let ellen vezetett támadásnak, Megállapítot­ták, hogy hitzingi fatelepén volt a felkelőknek a fegyverraktára s ő az egész puccskísérletnek egyik fővezére. Guerilla-harcok újultak fel Karinthiáhan Hivatalosan cáfolják a karinthiai újabb véres harcoknak a liireit, amelyekről azonban mondhatni óránként érkeznek újabb belgrádi jelentések. A lapok nem hivatalos közlései szerint Karinthiáhan, mintegy 800 főnyi nem­zeti szocialista csapat még mindig guerilla- harcot folytat, a rendcsináló karhatalmi csa­patokkal szemben, Vezetőjük Graf Reindorf. A katonaság nem mer rájuk ágyúval lőni, mert az ágyulövések átmennének a jugoszláv határon, amiből kellemetlen bonyodalmak származhatnának, Egyes belgrádi híradások háromezerre teszik azoknak a nemzeti szocialistáknak a számát, akik az utób­bi napokban a jugoszláv határon át­szöktek. Tény azonban az, hogy a marburgi vasúti pá­lyaudvar környékén, mintegy 700-an szöktek át. akiket a jugoszlávok lefegyvereztek. Sok pénzt vittek magukkal s mindenesetre fontos volna megtudni, hogy honnan jutottak ezek­hez a pénzösszegekhez, A belgrádi Vreme cimü lap arról ad hirt, hogy a jugoszláv határ mentén kiújultak a harcok és rendkívül véresek. A kormánycsapatok visszavonulást szinleltek, hogy a határtól beljebb csalják a harcoló fel­kelőket s e sikerült csellel bekerítették őket, akik között nagy pusztítást vittek véghez. A hivatalos cáfoló bécsi közlések azt mond jak, hogy a harcok már kedden este megszűn­tek, a felkelők részben megadták magukat, részben átszöktek a határon. Bezárással bünteti Angheiescu a magyar iskolákat, ha sváb eredetű gyermeket vesznek fel A csángókat szabad elrománositani, a sváb eredetű magyarokat azonban erőszakkal visszanémetesitík (Bukaresty augusztus 1.) Kedden délután Angheiescu közoktatásügyi miniszter elnöklete mellett a tanfelügyelők értekezletet tartottak, aníeTyen a miniszter kezdeményezésére kimond­ták, hogy mindazokat a tanítókat, akik az augusztus■ 12-re kitűzött román nyelvvizsgán nem jelennek meg, állásukból felfüggesztik. Angheiescu egy másik rendeletet is adott ki, amellyel az áltála feltalált né '/elemzés „ala­pos továbbfejlesztését“ célozza. A rendelet sze­rint az Erdély északi részén lévő községekben a sváb eredetű iskolás gyermekek csak nőmet felekezeti, vagy román állami iskolába járthat. nak. A rendelet figyelmezteti a magyar iskolák igazgatóit, hogy amennyiben sváb gyermeke­ket merészebiek felvenni, a minisztérium azon nal bezárja a „vétkes“ iskolákat. így értelmezi Angheiescu a tanszabadságot és a kormány által hirdetett megértő politikát a kisebbségekkel szemben. A nemzetiségi hova­tartozás kérdése teljesen a lelikiismeret dolga és ezt a miniszteri rendelet nem határozhatja meg, legfeljebb elkeseredést idézhet elő annál, akit ez érint. A tanszabadság elve meg egye­nesen tiltakozik az ellen, hogy valakinek hiva­talból írják elő, milyen iskolába járjon. Pedig a tanszabadság elvét a román alkotmány is biztosítja. De a rendelet s az egész névelemzés lehetet­len voltára egy példát is hozhatunk fel. Te­gyük fel, hogy a nyolc dédsziilő közül hét ma­gyar, ellenben a névadó német, vagy román- Szóval eszerint az illető egyén világra jöttéhez a magyarság hét egyénnel, a másik nemzet, amelyik a nevet adja, csak eggyel járul nnzzú. És mégis Angheiescu szerint az illető hamisi­tatlan román, vagy német, csak éppen a „bar­bár“ magyar politika fosztotta meg az anya- nyelvétől. Angheiescu okoskodását még lehe­tetlenebbé teszi, ha még távolaboi felmenőkre gondolunk­De e példától eltekintve is a magyarság közé elszórt más nemzetek, igy a szatmárvidéki svábok is minden erőszak nélkül természetesen magyarosodtak el. Az örök törvény, hogy a szigetet még a legszelídebb hullámok is lassan elmossák. Nagyon furcsa, hogy most Árghe­lescu erőszakkal akarja visszacsinálni azt, amit a természet békés utón elvégzett. Mennyire megrökönyödnének éppen Anghelescuék, ha ezen az okoskodáson tovább menve valaki a román politikai élet több nevezîtesebb idegen eredetű szerepvivőjét, esetleg görög, szerb, orosz, vagy magyar nemzetbe akarná besorozni és gyermekeiket ezeknek iskoláiba kényszerí­teni. Ott vannak aztán a moldvai csángók, akiknek nagyrésze még ma is magyarul beszél s a szemük láttára folyik tökéletes eirománosi- tásuk. Vájjon jóváhagyna-e Anghfloscu így olyan román tankönyvet, ameiy Alexandri költőről azt írná, hogy olasz volt, de az erőszak alkalmazásával románná vált? Vagy, ha a ruthén eredetű Eminescuról írná ezt? Kü ön­ben Angheiescu magyar gyűlölete sok ilven ellentmondást hozott már a világra. — Déloroszország éhező népe már megette a macskákat, egereket és patkányokat Is (London, augusztus 1.) Az angol felsőházban a kanterburi érsek feltűnést keltő beszédet mon­dott a déloroszországi éhínségről. Az érsek sze­rint a hozzá beérkezett jelentések arról számolnak be, hogy Oroszország déli részeiben nem kevesebb, mint 6 millió ember küzködik az éhhalállal. Ezek az emberek nem jutnak hozzá semmiféle hús ele­delhez, ugv, hogy a macskákat is kipusztitották, mind felfalták s az összefogdosott egereket, patká­nyokat eszik. Egy-egy ló a legnagyobb kincset je­lenti, mert a legritkább élelmiszerük. Felhívja az érsek az angol kormány figyelmét, hogy indítson valamilyen mozgalmat e rettenetes emberpusztu­lás tényeinek megállapítása végett. — Beleesett a cséplőgépbe. Giurgiuból je­lentik: Anton Nedelciu epureşti községbeli mechanikus egy cséplőgépen dolgozott. Meg­csúszott és belezuhant a gépbe, amely dara­bokra szaggatta.

Next

/
Thumbnails
Contents