Keleti Ujság, 1934. augusztus (17. évfolyam, 171-197. szám)
1934-08-03 / 173. szám
s Kntnnjsm lamtitkár ur szintén egy könnyű és kényelmes kézlegyintéssel akart végezni, mostani nyitott és véres sebeivel ugyancsak egy komoly demokratikus rendszertől várja gyógyulását. Szinte fásultan és kábultan hallgatjuk már a Vörös kakas refrénszerüen ismétlődő meséjét, hogy a kisebbségek jelentékeny része (értsd a magyarok!) ma is átkacsint a határon, hogy az impériumváltozás óta passzív módon viselkedik a román állammal szemben, hogy a kisebbségeknek, miután az összes jogok nak örvendenek, tényleges együttműködéssel kellene hozzájárulnak a konszolidáció előmozdításához- Hiszen, ha mialatt a Vörös kakas meséje oly vidám könnyűséggel pereg a belügyi államtitkár ur ajkáról, nem hallanék egyidejűleg a siralomházban vonagló magyar vasutasok, postások, tanítók, tanárok szívbe hasitó sirámait! Micsoda farizeus trafeológia, ha e szörnyű megpróbáltatások közepeit Jamandi ur a nyelvéért, kultúrájáért, létéért, jogaiért küzdő magyarságot beinvitálja a többségi pártokba, melyek nemcsak a párizsi egyezményt, nemcsak Gyulafehérvárt, hanem még a saját, időnként adott kisebbségi programmjukat is cserben hagyták. Az államtitkár ur nagy elismeréssel és méltánylással szólt azokról a derék magyarokról, akik „az állampolitika felé irányítják- a törekvésüket“ (akik a liberális párt árnyékában húzódtak meg), akiknek nem kell semmiféle uj vizsgát letenniük, mert már egyszer- smmdenkorra jól levizsgáztak. Látszik, hogy ezeknek a szabadalmazott hazafiaknak a kormánypárthoz való tartozása milyen dinamikus erőt képvisel a Jamandi és Anghelescu-féle demokráciában s minő hatalmas értéket jelent a magyarságra, melynek kulturbástyái és katonái most vivják kétségbeesett harcukat a létért. Hát mi már csak kívül maradunk a kormányzó és kormányzatiam pártokon s inkább tovább hurcoljuk magunkon a megnemértés s a meggyanusitás nessus-ingét, semhogy megtagadjuk a közösséget azokkal a véreinkkel, akiket egy „demokratikus“ rendszer a szélsőségek ellen való összefogás nevében, a Dúca nemes hagyatéka t, keserves kálváriautra, talán a pusztulásba kényszeri tett. Az államtitkár ur megtisztelő ajánlatára mi is a vörös kakas meséjével válaszolunk, tersék ’ a tiszta hamisitatlan jogegyenlőség alapján, a román alkotmány cs a nemzetközi kötés parancsai szerint kormányozni s akkor egy pártban leszünk valamennyien: az igazság, emberiesség, munka és haladás pártjában- Abban a nagy, drága és áldott demokráciában. melyre Jamandi nrék is gondolnak, de amelytől egy antidemokratikus hajlam és hatalmi érdek visszatartja őket. AKTUÁLIS ORVOSI KÖNYV, MELY MINDENKIT ÉRDEKEL Dr. Lukács Pál szakorvos Az elhízás és a sor cint fit ó gyógy eljárások 126 oldal, 14 ábrával Rövid kivonat a gazdag tartalomjegyzékből A normális emberi test — A belső szekreéció — Az anyag és energiaforgalom élet- és kortanának alapvonalai — Az elhízás létrejötte — .Az elhizás általános megítélése — Az elhizás külső formái — Az elhizás okozta belső elváltozások — A szív és a véredények — Tüdő — Emésztő szervek — Az idegrendszer — Az elhizás különleges típusai — Miért hizunk — Miért fogyunk — Az elhizás megelőzése — Az elhizás gyógykezelése — A táplálkozás — A fogyasztás — A fogyasztás módjai — A diétás fogyasztási módszerek — A diétás módszerek gyakorlati kivitele — Ivókúrák — Fogyasztás izommunka által Vizgyógyászati eljárások, stb. stb. stb. Ára 90*— lej. Kapható a Keleti Újság kiadóhivatalában Cluj, Baron L. Pop ucca 5. Ä pénz és 10 lej portó előzetes beküldése esetén vidékre is szállítjuk. Bármily 3 könyvnek egyszerre való megrendelése esetén postaköltséget nem számítunk (Folytatás az igy huszas turnusokban Ítélkeznek fölöttük. Holnap ítélkeznek Hudl Pál hitzingi fakereskedő, volt őrmester felett, aki őrnagyi egyenruhában egyik vezetője volt a kancellári épü•so oldatról.) let ellen vezetett támadásnak, Megállapították, hogy hitzingi fatelepén volt a felkelőknek a fegyverraktára s ő az egész puccskísérletnek egyik fővezére. Guerilla-harcok újultak fel Karinthiáhan Hivatalosan cáfolják a karinthiai újabb véres harcoknak a liireit, amelyekről azonban mondhatni óránként érkeznek újabb belgrádi jelentések. A lapok nem hivatalos közlései szerint Karinthiáhan, mintegy 800 főnyi nemzeti szocialista csapat még mindig guerilla- harcot folytat, a rendcsináló karhatalmi csapatokkal szemben, Vezetőjük Graf Reindorf. A katonaság nem mer rájuk ágyúval lőni, mert az ágyulövések átmennének a jugoszláv határon, amiből kellemetlen bonyodalmak származhatnának, Egyes belgrádi híradások háromezerre teszik azoknak a nemzeti szocialistáknak a számát, akik az utóbbi napokban a jugoszláv határon átszöktek. Tény azonban az, hogy a marburgi vasúti pályaudvar környékén, mintegy 700-an szöktek át. akiket a jugoszlávok lefegyvereztek. Sok pénzt vittek magukkal s mindenesetre fontos volna megtudni, hogy honnan jutottak ezekhez a pénzösszegekhez, A belgrádi Vreme cimü lap arról ad hirt, hogy a jugoszláv határ mentén kiújultak a harcok és rendkívül véresek. A kormánycsapatok visszavonulást szinleltek, hogy a határtól beljebb csalják a harcoló felkelőket s e sikerült csellel bekerítették őket, akik között nagy pusztítást vittek véghez. A hivatalos cáfoló bécsi közlések azt mond jak, hogy a harcok már kedden este megszűntek, a felkelők részben megadták magukat, részben átszöktek a határon. Bezárással bünteti Angheiescu a magyar iskolákat, ha sváb eredetű gyermeket vesznek fel A csángókat szabad elrománositani, a sváb eredetű magyarokat azonban erőszakkal visszanémetesitík (Bukaresty augusztus 1.) Kedden délután Angheiescu közoktatásügyi miniszter elnöklete mellett a tanfelügyelők értekezletet tartottak, aníeTyen a miniszter kezdeményezésére kimondták, hogy mindazokat a tanítókat, akik az augusztus■ 12-re kitűzött román nyelvvizsgán nem jelennek meg, állásukból felfüggesztik. Angheiescu egy másik rendeletet is adott ki, amellyel az áltála feltalált né '/elemzés „alapos továbbfejlesztését“ célozza. A rendelet szerint az Erdély északi részén lévő községekben a sváb eredetű iskolás gyermekek csak nőmet felekezeti, vagy román állami iskolába járthat. nak. A rendelet figyelmezteti a magyar iskolák igazgatóit, hogy amennyiben sváb gyermekeket merészebiek felvenni, a minisztérium azon nal bezárja a „vétkes“ iskolákat. így értelmezi Angheiescu a tanszabadságot és a kormány által hirdetett megértő politikát a kisebbségekkel szemben. A nemzetiségi hovatartozás kérdése teljesen a lelikiismeret dolga és ezt a miniszteri rendelet nem határozhatja meg, legfeljebb elkeseredést idézhet elő annál, akit ez érint. A tanszabadság elve meg egyenesen tiltakozik az ellen, hogy valakinek hivatalból írják elő, milyen iskolába járjon. Pedig a tanszabadság elvét a román alkotmány is biztosítja. De a rendelet s az egész névelemzés lehetetlen voltára egy példát is hozhatunk fel. Tegyük fel, hogy a nyolc dédsziilő közül hét magyar, ellenben a névadó német, vagy román- Szóval eszerint az illető egyén világra jöttéhez a magyarság hét egyénnel, a másik nemzet, amelyik a nevet adja, csak eggyel járul nnzzú. És mégis Angheiescu szerint az illető hamisitatlan román, vagy német, csak éppen a „barbár“ magyar politika fosztotta meg az anya- nyelvétől. Angheiescu okoskodását még lehetetlenebbé teszi, ha még távolaboi felmenőkre gondolunkDe e példától eltekintve is a magyarság közé elszórt más nemzetek, igy a szatmárvidéki svábok is minden erőszak nélkül természetesen magyarosodtak el. Az örök törvény, hogy a szigetet még a legszelídebb hullámok is lassan elmossák. Nagyon furcsa, hogy most Árghelescu erőszakkal akarja visszacsinálni azt, amit a természet békés utón elvégzett. Mennyire megrökönyödnének éppen Anghelescuék, ha ezen az okoskodáson tovább menve valaki a román politikai élet több nevezîtesebb idegen eredetű szerepvivőjét, esetleg görög, szerb, orosz, vagy magyar nemzetbe akarná besorozni és gyermekeiket ezeknek iskoláiba kényszeríteni. Ott vannak aztán a moldvai csángók, akiknek nagyrésze még ma is magyarul beszél s a szemük láttára folyik tökéletes eirománosi- tásuk. Vájjon jóváhagyna-e Anghfloscu így olyan román tankönyvet, ameiy Alexandri költőről azt írná, hogy olasz volt, de az erőszak alkalmazásával románná vált? Vagy, ha a ruthén eredetű Eminescuról írná ezt? Kü önben Angheiescu magyar gyűlölete sok ilven ellentmondást hozott már a világra. — Déloroszország éhező népe már megette a macskákat, egereket és patkányokat Is (London, augusztus 1.) Az angol felsőházban a kanterburi érsek feltűnést keltő beszédet mondott a déloroszországi éhínségről. Az érsek szerint a hozzá beérkezett jelentések arról számolnak be, hogy Oroszország déli részeiben nem kevesebb, mint 6 millió ember küzködik az éhhalállal. Ezek az emberek nem jutnak hozzá semmiféle hús eledelhez, ugv, hogy a macskákat is kipusztitották, mind felfalták s az összefogdosott egereket, patkányokat eszik. Egy-egy ló a legnagyobb kincset jelenti, mert a legritkább élelmiszerük. Felhívja az érsek az angol kormány figyelmét, hogy indítson valamilyen mozgalmat e rettenetes emberpusztulás tényeinek megállapítása végett. — Beleesett a cséplőgépbe. Giurgiuból jelentik: Anton Nedelciu epureşti községbeli mechanikus egy cséplőgépen dolgozott. Megcsúszott és belezuhant a gépbe, amely darabokra szaggatta.
