Keleti Ujság, 1934. augusztus (17. évfolyam, 171-197. szám)

1934-08-24 / 191. szám

ÍÖÉpvisel flhé-8 BUDAPEST V. Sta* şesiall patRB ~1 fe burner»! Ne. 91.35$—X927. Csütörtöki 1934. augusztus 23. — ii»a 3 £ TIUJS&G Előfizetési árak belföldön: Egész évre 800, félévre 400, negyedévre 200, egy hóra 70 lej. Magyarországon: Egy *rre 60, félévié 25, negyedévre 12.50, egy bőnapra 6.50 pengő. Egyes számok az Ibusz elárusító kioszkjaiban. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP XVII. ÉVFOLYAM — 190. SZÁM. Felelős szerkesztő: SZÁSZ E.NDIiii Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: ClnJ, Baron I.. Top coca 5. szám. Telefon: 508. — Levőiden: ClnJ, postafiók 101. szóm. Kéziratokat senkinek nem küld vissza és nem Is őriz meg a szerkesztőság. Bratianu és a külföldi töke Blomberg* német hadügyminiszter birodalmi alelnök lesz Huszonné^j órával meghosszabbították Schuschnigg és Mussolini tárgyalásait — Iiengyelország1 és Bulgária csatlakozása Mussolini terveihez biztosítottnak látszik Mussolini felszólítja a ki^an tant •állam okát, hogy nyújt­sanak gazdasági engedményeket Mir ©ííó főherceg és Mussolini találkozásáréi Dinu Bratianu medgyesi beszédében, ha talán szelidebb tormában is, mint néhai bátyja, a me­rev álláspontok politikájának jellegzetes képvi­selője, Vintiia Bratianu, visszatért a liberálisok frazeológiájának kedvenc kitételéhez, a külföldi tőke romániai terjeszkedésének felesleges és ká- *os voltáról. Senki se vonja kétségbe annak az ál­lításnak az igazságát, hogy a gazdasági élet annál egészségesebb, minél inkább belső erőire támasz­kodik és a lehetőséghez mérten kiküszöböli a kül­földi töke-importct. Láttuk azonban, hogy Bra­tianu Vintilának túlzásba vitt elzárkózó pénzügyi politikája milyen veszedelmes visszahatást szült s annak is tanúi voltunk, hogy a különböző kor­mányok _ és ebben a tekintetben még a liberá­lisok sem voltak kivételek,_milyen hallatlan erő­feszítéseket folytattak a külföldi pénz beédesgeté- sére. Románia csakugyan nagyon gazdag ország, természeti kincsekben hőségszaru, ugyanakkor azonban tőkeszegénysége is közmondásos. Hiába fekszik az arany a föld méhében, lilába röpül a levegőbe naponta sok-sok milliárdot érő földgáz, hogyha az anyagi eszközök szegénysége ' miatt mindez a rengeteg érték felhasználatlanul hever odalent és egyelőre halvány reménység .sincs rá, hogy a gazdag ország földhözragadt népe az is­tenáldotta kincsek révén jut jobbuláshoz, anyagi fellendüléshez. Akármennyire perhon úszkáljuk tehát a Kül­földi tőkét, nélkülözni nem tudjuk. És semmiesetre sem ésszerű a kormányzópárt vezérétől olyan ki­jelentéseket röpiteni, amelyek az amúgy is meg­riadt külföldi tőkét még jobban elriasztja. Van az éremnek másik oldala is. Románia újabban egyebet sem csinál, mint hitelezőivel tár­gyal és igyekszik meggyőzni őket arról, hogy ha momentán nem is kaphatják meg a pénzüket, de befektetésük biztos és csak idő kérdése kielégíté­sük. Ami pedig a külföldi koncesszió tulajdono­soknak másik csoportját illeti, azt a csoportot, amely a gyufa, a telefon és más nagy állami mo­nopóliumok bérbeadása ellenében jelentős tőkéket hozott be Romániába, ezt sem illetheti vád azért, hogy az országot éppen legsúlyosabb pillanataiban segítette ki. Dinu Bratianu ezúttal nem beszélt az „ide­gen“ tőkének harmadik, de mostanában sokat han­goztatott válfajáról, a kisebbségi vállalkozásokról. Mert ha a liberális pártvezér nem is pendítette meg ezt a kérdést, a köztudatban azonban benne van és ugyancsak hangoztatják megfojtásának sürgősségét. Holott, ha igaz az, amit annyit emle­getnek, hogy a romániai gyáripar tekintélyes ré­sze kisebbségi kezekben van, akkor csakugyan ve­szedelmes kísérlet volna ennek az elpusztítása. Ha ez bekövetkezik, akkor Románia méginkább kény­telen lesz a külföld segítségét igénybe venni s még­inkább kiszolgáltatja magát a külföldi kapitaliz­mus kénye-kedvének. Dinu Bratianunak inkább arra kellett volna figyelmeztetni híveit, hogy a méltányosság, a korrekt üzleti és kereskedelmi szellem mindenkivel szemben egyenlő elbánást, a törvényesség formáinak betartását követeli, akár külföldi tőkésről, akár belföldi, de kisebbségi tő­késről van szó. így erősödik meg az ország és igy válik a gazdag ország a szó teljes értelmében gaz­daggá, amely polgárainak jó módja által az álla­mot is igy teszi hatalmassá. (Berlin, augusztus SÍ.) Német hivatalos körök meg vannak elégedve a választás ered­ményével. Hitler külön megköszönte Blomberg tábornok, véderő-ügyek miniszterének a véd­erőnek a népszavazása kerül kifejtett tevékeny­ségét. Amikor a német nép megerősítette az augusztus 3-i rendeletíörvényt — mondotta Hitler — köszönétemet fejezem ki a véderőnek, amely személyemen keresztül a nemzeti szo­cialista kormányt munkájában segítette. Amint a véderő habozás nélkül tette le az esküt s ezen keresztül a kormányt (Páris, augusztus 21.) A francia közvéle­mény nagy érdeklődéssel tárgyalja a német népszavazás eredményét. Az Echo de Paris rá­mutat arra, hogy Hitler viszonylagos veresé­get szenvedett, mert arra számított, hogy egy­hangúan igennel szavaznak. A Journal szerint Hitler presztízse nagyot esett, különösen a katholikus vidéken. A Oeuvre külpolitikai szempontból tartja fontosnak, hegy milyen lesz Hindenburg utódjának állásfoglalása. Németország azontúl lehet bármennyire is nemzeti szocialista. L'Ami de Pcuple úgy látja, hogy a német nép túlnyomó többsége Hitler mögött áll, aki Németországot átsegíti a gazdasági nehézségeken- A külügyminisz­tériumhoz közel álló Le Temps' hosszú cikké­ben hansulyozza, hogy Hitler egyhangú ered­ménnyel akarta bámulatba ejteni a világot s e tekintetben kudarcot szenvedett. Különben a dolog Németország beingye s Franciaország külpolitikai álláspontját nem fogja megváltoz­tatni, mert a francia külpolitika legfőbb célja a béke szilárd szolgálata s ettől semmi sem fogja eltéríteni. Az angol sajtó szerint Hitler sokat veszí­tett népszerűségéből. A New Croniele szerint a nemzeti szocializmus visszaesése és szétesése sokkal nagyobb, mint, ahogy a szavazatok mutatják- A Daily Herald, úgy vélekedik, hogy a népszavazás nem ad képet a német nép gon­dolkozásáról- Akárhogy is szavaztak, a nép igazi akaratát nem tehet megállapítani a nép­szavazásból. Az Egyesült-Államokban is nagy élénkség ­munkájában segítette, én is legfőbb kötelességemnek tartom a véderők fennállását biztosítani, teljesítve Hin- denburg legutolsó akaratát, hogy a véderő a német népben gyökerezzen. Az United Presse jelentése szerint Papén utódja Göring lesz. Eredetileg arról volt szó, hogy az alkancellári méltóságot Blomberg báró hadügyminiszter foglalja el, de az újabb tervek szerint számára uj méltóságot teremte­nek birodalmi alelnök elmen. E terveket állitó- leg még a napokban végrehajtják. gél tárgyalják a népszavazást. Az amerikai sajtó véleménye szerint a nemzeti szocializmus ma már nem olyan nagy ur Néme> országban, mint 1933 végén volt. A gazdasági kérdések sorsdöntők ma Németországban s ezen múlik a nemzeti szocializmus további sorsa is. Schuschnigg iiienzeí tárgyalásai (Becs, augusztus 21.) Schuschnigg kancel­lár kedden délelőtt 11 órakor Firenzébe érke­zett, ahol Mussolini vei és Suvich külügyi államtitkárral találkozott. Az olasz államfér­fiak hétfő este Firenzébe érkeztek. Állítólag az olasz hadgyakorlatokon jelenlévő oiasz király is Firenzébe megy. A Schuschnigg olaszországi tartózkodását eredetileg csak 2í órára tervez­ték, de ezt meghosszabbították. Az osztrák kan­cellár jelen lesz a Toscana és Emilia tartomá­nyokban tartott hadgyakorlatok záróküzdei- meinél és azt követő ünnepségeken- Más hír­adás szerint Schuschnigg olaszországi tartóz­kodásának programját és visszatérésének idő­pontját még nem állapították meg. Starhem- berg herceg azért utazott vissza Béesbe, hogy a távollévő Schuschnigg helyett az ügyek veze­tését átvegye. Az osztrák kormányhoz közelálló Reichspost hosszú cikkben foglalkozik Olaszország Ausz­triával szemben folytatott politikájával- Olasz­ország tudatában van annak — Írja a lap, — hogy a Népszövetségen keresztül és egyéb utón folytatott Ausztriát támogató gyakorlati poli­tikájával a békét szolgálja. Olaszország elvárja Az elnökválasztás után

Next

/
Thumbnails
Contents