Keleti Ujság, 1934. augusztus (17. évfolyam, 171-197. szám)
1934-08-18 / 186. szám
KeletîUjsxg XVII. ÉVFOLYAM. 186. SZÁM. KimWWWaaWgIBaWgWHIUW'AMIIIITIWirWWiIWiTMiiyril Merenţa vezérigazgató ígérete ellenére felmondó levelet kaptak a temesvári vasutasok Magy megdöbbenés és izgalom a temesvári magyarság bőrében lami vállalatokba. A kormányhoz emlékirattal fórául az egyesület, amelyben javasolja a közigazgatási törvény módosítását a városok románositása érdekében. Más alkalommal a filmeknek nemzeti szempontból való cenzúrázását követeli, amire nézve a cenzúrahivataltól Ígéretet is kap. 1934 márciusában tiltakozik az ellen, hogy a magyarok igen gyakran utaznak Magyarországra és kéri a kormánytól és a Nemzeti Banktól, hogy deviza- megszoritásokkal az ilyesmit tegye lehetetlenné. Majd határozatilag kimondja, hogy az antirevizió céljából adatokat gyűjt a magyar uralom alatt a románok részéről elszenvedett „üldözésekről és embertelen kegyetlenkedésekről“. Az egyesület foglalkozik a szomszédállamokban uralkodó viszonyokkal is s célból alelnöke Marinescu egyetemi tanár utazásokat tett s erről az egyesületben és az egyetemen több előadás keretében számolt be. A legfurcsább azonban az, hogy az egyesület a kormánytól követelte, hogy tanulmányozás és véleményadás végett a fontosabb törvényjavaslatokat az egyesülethez eljuttassa. Ezzer az egyesülettel hosszasabban foglalkoztunk, mert az a körülmény, hogy magába egyesíti a román politikai pártok vezetőit, a legnevesebb román intel- lektueleket és közéleti férfiakat. Ezeknek munkásságát és teintélyét használja fel, hogy eszméit a román tömegek között, propagálja. A szereplő személyiségek biztosítják — amint fennebb láthattuk, — hogy hivatalos körök is figyelembe vegyék kívánságait. A román sajtó is legnagyobb örömmel támogatja ezt a mozgalmat, hiszen még az aránylag szelidhangu Bontania Noua is hasonló, húrokat penget, amikor felhívja a románokat, hogy szövetkezetekbe tömörüljenek és ne vásároljanak kisebbségi kereskedőktől és iparomtól. Követeli az államtól, hogy a román iparosokat mentse fel az adókötelezettségtől, vagy legalább is adjon jelentős könnyítéseket, hogy a román iparosok és kereskedők a versenyben győzzék le a kisebbségieket. A lap az alkotmánynak heves védelmezője, de amikor ki(Temesvár, augusztus 16.) Óriási izgalmat és megdöbbenést váltott ki Temesvár magyarságának köreiben, hogy Temesváron mindazok a vasúti munkások, akiket az elsőfokú fegyelmi bizottság a román nyelv nem tudásának, többnyire alaptalan vádja cimén elbocsátásra Ítélt, ez év szeptember elsejére felmondó levelet kaptak. Tudvalevő, hogy Mereufa igazgató Ígéretet tett arra. hogy 1935 decembere előtt egyetlen vasúti iparost, vagy munkást nem bocsátanak el. Annál furcsább ez a váratlan és indokolatlan felmondás, mert a Magyar Párt az országos központ utasításához híven közbenjárt a vasutasok érdekében és az elsőfokú Ítéleteket megfellebbezte a szintén Temesváron székelő másodfokú fegyelmi bizottsághoz, amely a tárgyalást is kitűzte már ez év szeptember 17-ére. Ilyenformán az elsőfokú fegyelmi bíróság Ítélete nem is jogerős, de a vasutasokat mielőtt ügyük tárgyalásra került volna, kitessékelik és igy valószínűleg ügyüket, mint akik a tárgyalás idejében nincsenek is már a vasút kötelékében, tárgyalni sem fogják. A vasutasok, akik jogosan biztak a legmagasabb helyről származó Ígéretekben, amelyek a törvénytelen elbocsátásokkal szemben még egyévi türelmi időt biztosítottak számukra, csalódottan tették ezt az Ígéretet is a többi teljesítetlen Ígéret mellé, hogy koldus- ' bottal a kezükben induljanak cl kerékbetört egzisztenciájuk utján a csendes, de biztos pusz tulás feléCoroiu, fiirfftedi I»Ió vezér tíztagú bandájával megszállott és kirabolt egy regáti városkát Lopott lovakon éjfélkor érkeztek a városba, a rendőrséget fefegyverezték és a leggazdagabb polgárok házait kirabolták Aki elleti álloll: könyörtelenül lelőtték — \ csendőrség nagy apparátussal üldözi a rablóbandát sebbségiekről van szó, megfeledkezik, hogy ez a kívánság az alkotmánnyal szöges ellentétben van. Hosszadalmas volna azt a rengeteg esetet felsorolni, ami bizonyítja, hogy a románositás most már türelmetlen tempót akar felvenni. Kiragadtuk azonban a legilletékesebbek magatartását és célkitűzéseit, hogy az erdélyi magyarság figyelmét felhívjuk az újabb támadásokra. A magyarság kisebbségi élete el sem képzelhető a városok nélkül, illetve azoknak intellektuell iparos- és kereskedőrétege nélkül. Éppen azért kötelességünk létünk ellen irányuló eme újabb támadások ellen védekezni. Csak akaraterőnktől függ és kitartásunktól, mert a szívósság a legerősebb támadást is sikerrel utasítja vissza. Ennek módozataival azonban egy későbbi számban fogunk foglalkozni. Dr. Fogarasi Géza. (Botoşani, augusztus 16.) Párját ritkitó vakmerő rablótámadással fosztotta ki egy hírhedt bandita Stefanesti városkát. A rabló romantika legrendkivülibb lapjai sem tudnak ilyen hallatlan esetről, amikor a banditák a szó szoros értelmében elfoglallak és pár óráig megszállva tartottak egy kis várost. A megyebeli csendőrség már hosszú idő óta hajtóvadászatot folytat egy Coroiu nevű hírhedt rablóvezér ellen, aki bandájával az egész környéket rémületben tartotta. Mindezideig nem sikerült ártalmatlanná tenni a banditákat, sőt még rejtekhelyüket sem tudták megállapítani. Csütörtökre virradó éjjel Coroiu tiz tagú rablótársaságával együtt megrohant egy dornestii tanyát és hatalmába kerítette a birtokos nyolc legjobb lovát Minden családnál nélkülözhetetlen az az értékes mű, melyet orvostudós szerzője negyven évi orvosi gyakor- I gyitására és segítségére. Aki szeretteinek a legjobbal lat gazdag tapasztalatai alapján irt az emberiség gyó- ‘ akarja, ajándékozza meg őket ezzel a könyvval Természetes gyógymód és táplálkozás Irta: BUCSÁNYI GYULA dr., egészségügyi főtanácsos, főorvos. A tartalomjegyzék rövid kivonata: A természetes élet mód alapfogalma. Természetes táplálkozás. Ml az ember természetes tápláléka? Vegetárizmus. A vér meg romlása, helytelen táplálkozás folytán. A táplálékok. Ä hús. Tojás. Hüvelyesek. A sajt. A szénhydrátok. A zsírok. A vitaminok. Főzelék. Gqümölcs. A fűszerek. Alkohol. Nyersidéta. Hogyan és mennyit együnk? Napfürdés. A nap a tüdöbajoknál. A nap a lcöszvénynél. Napfény a szlvbántalmak kezelésénél. A napfény az anyagcsere bántalmaknál. Napfürdő a gyomorbántal- maknál. Napfény a női bajoknál. A gyermekek napfürdője. Minek tulajdonítom a napfény gyógyhatásút? A légfürdés. A torna. Fürdés, mosakodás. Hogyan használjuk a hideg vizet belülről. Az alvás. A levegő. Idegápolás. Lélekápolás. A lélek gondozása. A vizgyógy- módok. A hideg viz, mint gyógytényezö. Gyermekápolás. A csecsemő gondozása, A szoptatás. A gyermek ápolása az első életévben. A koplalókura. Gyümölcs- kúra, A betegség megelőzése. Egyes, gyakrabban előforduló betegségek természetes gyógykezelése. Agyú vérzés. Álmatlanság. Agyguta. Aranyér. Arezsába, Asthma. Angolkór. Búskomorság. Bőrbántalmak. Bél- férgek. Bélhurut. Csuz. Cukorbajok. Csontszu. Étvágytalanság. Elhízás. Epekő. Farcsontzsába. Fehér folyás. Gégehurut. Gerincvelő sorvadás. Gyomorbajok. Görcsös havibaj. Hányás. Hasmenés. Heregyullad is. Hő- lyaghurut. Hizlaló gyógymód. Hörghurut. Ideggyengeség. Idegbénulás. Idegzsába. Impotencia. Karbunkulus, Köszvény. Légcsöhurut. Májbajok. Méhgyulladás. Ondó- folyás. Orrvérzés. Orrbüz. Faralizis progressiva. Petefészekgyulladás. Sápkór, Szájbüz. Sárgaság. Székrekedés. Szédülés. Skrophulőzis. Szívbajok. Rekedtség, Rheumatizmus. Ischiás. Tériszony. Tüdövész. Tüdő tá gulás. Vérhas. Vérszegénység. Vérbajók. VértisztltŐ teák. Vesebajok. Vizibetegségek. Visszértágulatok. Ut3- érelmeszesedés, stb., stb. E mü a magyar könyvpiac szenzációja. A legtöbbet forgatott olvasmánya üregnek és fiatalnak. n ) i Ára 120*— lej. Kapható a Keleti Újság Kiadóhivatalában 0!u3, Baron Ti Pop ucea 5. — VidÓKieKneK a pénz és 10 lej portóköltség előzetes beküldése esetén azonnal szállítjuk. A banditák ezután lóháton elvágtattak Stefa nesti városba, ahova éjféltájban érkeztek meg Első dolguk volt, hogy lefegyverezték a városka pár emberből álló rendőrségét és késedelem nélkül hozzáfogtak a fosztogatáshoz. Hogy a lakosságot megfélemlítsék, folyton lövöldöztek és Tudósé közrendőrt, aki megpróbálta szembeszállni velük, egyszerűen lelőtték. Miután pedig nem tarthattak attól, hog..; munkájukban valaki megzavarhatja ők?"., sorra vették a tehetősebb polgárok házait. Elsőnek Avram Grisaru terménykereskedő házát „vették be“, a házbelieket az ebédlőszobába terűtek és kiszedték belőlük, hogy hol tartják a pénzüket. Innen százezer lej zsákmánnyal távoztak. Grisaru után Veniaminovici posta- főnöic házát rohanták meg és innen mintegy Ötszázezer lejt éi'ő ékszert vittek magukkal. Puricovici borkereskedő dulakodni kezdett a rablókkal, mire azok rettenetesen összeverték és a házból minden értékes tárgyat elemeitek. Heggel felé a banditák megelégelték ->z amúgy is bőven kamatozó fosztogatást és úgy, ahogy érkeztek, lóháton elvágtattak. Az éjszakát a lövöldözésektől halálra lé- mült lakosság dermedt rémületben töltötte és senki sem mert arra gondolni, hogy segítséget kérjen. A rablók távozása után aztán értesítették Manóit őrnagyot, a megyei csendőrlégió parancsnokát, akinek intézkedésére nagyszámú csendőrség indult a fosztogatók üldözésére. Eddig azonban még azt sem állapították meg, hogy a rablók merre vették útjukat. MOZI EDISON-MOZGÖ: Péntek. I. POMPEI VÉGNAPJAI. (Korda Mária és Várkonyl Mihály). II. LOS-ANGELESI OLIMPIASZ. (Énekes István). III. JERRY ES MEDOR vígjáték. IV. HÍRADÓ,
