Keleti Ujság, 1934. augusztus (17. évfolyam, 171-197. szám)

1934-08-13 / 182. szám

XVII. ÉVFOLYAM. 182. SZÁM. HEl ETI'Ujj HG 13 Tóth Aladár, a kiváló zenekritikus, a „fé­lelmetes"' T-th, Rádió és zenemüveit- ség címen nyilatkozik■ A kitűnő kritikus, — a modern, nagyeszű ember boncolgatja a rá­dió jó és rossz hatását a hallgatóra. Igen meg­örvendeztetett az, ahogyan a cigányzenéről ir: „Bizonyos, hogy mulatni, vagy éppen csár­dást táncolni nem igen lehet a rádió hangjaira. Jó magam is az elektromos hullámok közvetí­tésében is szívből élvezem a lelket melen­gető cigányzenét és ezerszer jobban szeretem a lelket clfásitó jazznél. Miért szeretjük, élvez­hetjük rádión keresztül is a cigányt? Mert is­merjük személyesen a közvetlen életből is, mert nem egy órát mulattunk-busultunk mellette életünkben. Mikor a rideg hangszó­rón keresztül cigányzene üti meg fülünket, fel­támad bennünk ezeknek az óráknak a hangu­lata. Egész sereg élménnyel, emlékkel terhes képzeletünk önkénytelenül pótolja mindazt, amivel a hangszóró adós marad. A fantázia felidézheti idegenebb, távolibb zenés elmula- tások hangulatát is: cigány muzsikánkat sok távoli rádióhall­gató élvezi, ahogyan mi is élvezhetjük az osztrák „schrammt“-t n.z orosz „balalajká“-t, „.•agy a román és szláv cigán y t. Élvez he tjük, — azonban szintén csak megfelelő ro­konélmények alapján: aki nem vigadott, nem busult még a muzsika hangjánál, annak nem igen hatolhat szivébe az érzelgések, a szláv, vagy román vigadások-busongások ze­néje sem­Igazolja ezt a fiatalabb, — főleg nagyvá­rosi — generáció, melynek már a „Dancing“ jelenti a közvetlen élményt és ezért egysze­rűen nem tud mit kezdeni a cigányzenének rádión, vagy gramofonon közvetített élményé­vel. Ez a „modern“ generáció sietve fordítja át a rádiócsavart jazzre és vikendjein a gra­mofonra véletlenül sem kerül 'cigányzene-le­mez.- Vigyázzunk tehát, a cigányzene csak ad­dig hódit a stúdióban, mig hódit a stúdión k i- vül is. A jobbfajta, lelket melengető könnyű zene ügyét ezért csak akkor szólgálhatja a rá­dió, amikor az élő zene szolgálatába szegő­dik, mikor nem pótolni, azaz pótolva el­nyomni, hanem ki e g é s zi t e n i, azaz kiegé­szítve emelni akarja a zene közvetlen életét- Amíg a cigány nem csak a rádióban muzsikál, addig mindig lesznek olyanok, akik rádión ke­resztül is szívesen hallgatják, még pedig úgy, ahogy kell, tehát nem blazirtan, hanem őszinte részvéttel“. Tóth Aladár, a klasszikus muzsika kitűnő bírálója így síkra száll a, cigányzenéért. Bár a nagyszerű kritikusnak nem ez a főcélja. Fő­leg azt akarja fejtegetni, hogy a gépzene egy­magában még nem elég zenei műveltségűnk megalapozásához, vagy tovább fejlesztéséhez. Éppen úgy kell ezután is koncerteket, oi>sra- előadásokat — sőt cigányzenés helyeket is ■— látogatnunk, csak úgy tudjuk a rádiót igazán élvezni, csak igy lesznek a rádió mellett eltöl­tött órák közvetlen élményekké. Személyesen, a. közvetlen életből kell merítsük hozzá az ala­pot. Ha a rádiózó figyel erre a hangra, meg­keresi ennek a hangnak a forrását, akkor a rá­dió nagy és kulturális tényező, — nem fojto­gató tirranusa, — hanem- értékes cpitömunkása lesz a zenei műveltségnek­Aiud (Vagyenyeden) közel az 1 állomáshoz kb. 1200 Q öl kert és szán- B tóval, lakóház, istálló ÖO.OffO — le* I készpénz ellenében eladó. Érdeklődni 1 lehet Kömig József Aiud-Nagyenyed | Még egy pár szót a cigányzenéről. Mi- ma­gyarok ne adjuk a nagyképüt, ne fitymáljuk a cigányzenét. Sokat köszönhetünk a füstöské- piieknek. Az ő vonójukon maradt életben az ős­régi magyar dal, ők azok. akik az egész ku­ruc dalköltészetet fenntartották. Nekik kö­szönhetjük, hogy elábráudozhatunk, elbusul- hatunk Lavotta szerelmén, Bihari kesergőjén. * Meghalt az egykori Mája indián törzs­nek uralkodóházából az utolsó sarj: Mária Philippa Xiu hercegnő. Nemes, rézbőrü szép­ség. A Mája indián törzs lakta Yuccatan fél­szigetet és Középamerika területét, ahol nagy­szerű művelődést teremtett, amely versenyzett a perui inkák kultúrájával- Ezelőtt négyszáz esztendővel a spanyolok romba döntöttek min­dent. Csodálatoskép a királyi család túlélte mindezt és -megmaradt egész mostanáig­Most erősen divatban vannak a mexikói, középamerikai és délamerikai regények. Ki­váltkép Lawrence angol iró szerette ezt a té­makört („A tollas kígyó“). Mit használ mindez a kihalásra ítélt indiánoknak? „Eintézték“ alaposan ezt a nagyszerű népet már akkor, amikor az euurópaiak az uj világot megszerez­ték. Már Kolumbus mondta: Van itt arany és rabszolgának való. örök szégyene az európai embernek- Nyíltan nem mert harcba szállni vele, (nem is lett volna tanácsos), elpusztította gyáván, orvul, maró pálinkával, mérgezett hússal, himlővel gyilkolta ezeket a bátor em­bersasokat. Ebből a remek fajból alig van ma már tisztán pár millió■ A „kultur“ európai, aki kiment ..civilizálni“, avval kezdte, működését, hogy <műveltséget felborította, a föl­deke Átvette. Most azonban a derek, bátor Wmnetou-k kezdenek föleszmélni. Mozdulnak- A vérbeli szépségű hercegnők kivesznek, de a vérbeli nép kezd a kreol-fehérek ellen fordulni. * Halvány rózsaszínű, csipkés, habos kombi- nék. • ■! Testhez tapadó, puha, omló selyem há­lóingek...! (amiket szerelmes költők annyi­szor meg énekeltek). Vidám, kacér, csöpp, kis nadrágocskák, kékek, rózsaszínűek, sárgák. •.! Édesek, simulók, szépek, — de már csak ne­künk elmaradott óhazabelieknek. Nekünk, akik olyan hallatlanul ósdiak vagyunk, hogy még adunk valamit a szépre is- Akiknek az esz­tétikai érzékünk minden bizonnyal fejlettebb az ujhaza lakóinál­Mert, mint szárazon és hivatalosan jelen­tik: Newyorkban az egyik nagy áruház papír­ból készült fehérneműt hozott forgalomba. A fehérnemű anyaga celofán és papír keveréke (Brr!) Az áruház biztosit minket a fehérnemű, — illetve papirnemü — gazdaságos voltáról jóságáról, szépségé­ről. Úgy hirdetik, hogy ez az anyag át­látszó, könnyed re- dőkbe hull, de még sem gyúródik, — egyébként teljesen a papírra emlékeztet. A papír fehér neműt természetesen csak egyszer lehet föli ....­ni, használóţ után legokosabb — a tűz­be dobni. És azt is beharangozzák, hogy olyan olcsóak ezek a fehérneműk, hogy a mindenna­pos fehérnemű váltás mellett is még sokat megtakarítanak a hölgyek. (Mit szólnak ehhez a mosódák? Mindez jó dolog, még azt is elhisszük, hogy praktikus, tiszta, egészséges, de nekünk nem kell belőle. Nem vagyunk kényesek, jó nekünk a selyem, vagy batiszt hímzett, csipkés fehér­nemű is- Nem! — azért sem irok nekrológot a selyem, fehérneműről, bármennyire is toliamra kívánkozik. Mert ugy-e mi nem leszünk hűtle­nek hozzá? Newyorkban viszont érthető. Oi* féle varró- és gomblyukselyem A varróselyem előnye, hogy egyenlőértékü a nyers­selyemmel. A varró selyem tiszta selyemből készül. A varróseiyent színtartó. A varróselyem ellentáll az időnek. A varróselyem fénye természetes. A varróselyem több mint 600-féle szín­ben készül. A varróselyem olcsó. A varróselyem puha, elasztikus és a varrásnál alkalmazko­dik a ruhadarabokhoz. A varróselyem felhasználásánál a sze­mek nem szakadnak el. A gyapjú- vagy selyemszövetek festésénél a var­rás csak akkor kapja meg az uj szint, ha gépselymet alkalmazunk. Figyeljen jól tehát,hogyruhája mivel leszmegvarrva Ne takarékoskodjék a varrásnál. A varröseiyemnek nincs párja. Használjon tehát Giitermauu varroselymat, az a legjobb GÜTERMANN & 00. S, A. ROMÂNA, BUCUREŞTI. ahol csakis egy a fontos, egy a szent: a busi­ness, szinte magától értetődő■ Föltételezem a derék yenkikről, hogy az üzlet utáni nagy ro­hanásban, nagy sietségben nem érnek rá egyébbel is törődni. Észre sem veszik, milyen fehérneműt hord asszonyuk. Nem fontos, hogy kihámozzák a szép asszonyt izgató ruhadarab­jaiból, nem fontos az omló, puha fehér — il­letve — szinesnemü, nem kell a selyem, nem kell a csipke, — felesleges, minek? És talán észre sem veszik, ha a szerelmes csók mély és áhitatos csendjét kiábrándítóan és otrombán megzavarja a — papír zizegcse­Heti étlap HÉTFŐ: Kaporleves, szerb sertésborda, dinnye. Va­csora: Rántotta kovászos uborkával és sült szalonnával. KEDD: Paradicsomleves, tojásos csirke galuskával, szőlő. Vacsora: Császárhus, aludtej, zöld pap­rika. SZERDA: Tyukleves. Főtt tyuk burgonyával paradi­csommártással, almás rétes. Vacsora: Francia saláta hideg töltött tojás, körte. CSÜTÖRTÖK: Karfiolpüréleves, rántott sonka ková­szos uborkával, dinnye. Vacsora: Sajtos ma­karóni. PÉNTEK: Gombaleves, paradicsomos tojás, csoko­ládé pite. Vacsora: Lerakott zöldbab spárga módra. SZOMBAT: Töltött paprika, női szeszély. Vacsora: Ludas kása kovászos uborkával. VASÁRNAP: Zöldborsó leves. Libasült piros káposz­tával, paradicsom salátával, indiáner. Va­csora: Hideg borjusült tartár mártással, orosz salátával, dinnye. Etel-receptek Vizes uborka eltevése télire. Egy 4 literes üveget megtöltünk szép, ép, nem igen nagy uborkával, de csak az üveg nyakáig. Alul felül csombort és kaprot kevés tormát teszünk. Felül kosárszerüen befonjuk vele az üveg száját, hogy az uborkák ne bújjanak ki a léből. Négy tele kanál sót, és két-három cikk foghagymát adunk hozzá. Az üveget ruhákba csavarjuk és fövő, buzogó vízzel leforrázzuuk. Hólyaggal lekötjük és pár napig, — mig megtisztul, — napon tartjuk. Tetejére erre az időre vizes ruhát teszünk. . Eszterházy rostélyos. A rostélyos szeleteket jól ki­verjük, megsózzuk, borsoljuk. Sárgarépát, zellert, pet­rezselymet, vöröshagymát, végül paradicsomot kari­kára vágunk és a hússal együtt fedő alatt addig pá­roljuk, mig a hús megpuhul. Ha puha, kissé lesütjük. Tejfölt öntünk hozzá és nem passzirozzuk át.

Next

/
Thumbnails
Contents