Keleti Ujság, 1934. augusztus (17. évfolyam, 171-197. szám)
1934-08-13 / 182. szám
XVII ÉVFOLYAM. 182. SZÁM 4 KUmUjSKG Manoiiescuéh hódolnak a tájvédelmi t Gyors iramban bocsátják el Egeresen a kisebbségi alkalmazottakat és még a munkásoknak sem kegyelmeznek Még a román orvost is menesztik, ha magyar a felesége (Egeres, augusztus 11.) Á talpunk alól kicsúszott föld ellenünk fordul- Ez történik a* kolozsmegyei Egeresen is... Külön története van annak, hogy az ege- resi szénbányák részvénytöbbsége hogyan került a Manoilescuék tulajdonába? Az már más történet, hogy a tulajdonjogban beállott változás óta, megállás nélkül húzzák a lélekharangot a magyar sorsok fölött. Az első áldozat; román. A bánya munkásbiztositó orvosa 1934 március 29-ig dr. Marusca Teodor volt- Lelkiismeretesen teljesítette kötelességét és a munkások igazán szociális érzésű embert láttak benne. Március végén hivatalos átiratot kézbesítettek Maruscán'ak. A kolozsvári munkásbiztositó pénztár igazgatósága 12189—1934. szám alatt közölte vele, hogy azonnali hatállyal jel van mentve állásából. Marusca dr. az első pillanatban nem is akart hinni szemeinek. Újból átolvasta a leiratot, de a tartalom nem változott. Csak egy hibája lehetett — mondják az egeresiek — és pedig az, hogy emberségesen bánt a munkásokkal. Ha valaki tényleg beteg volt, megadta a szabadságot és nem dolgoztatta halálig az embereket. Az állásából kidobott orvos nem hagyta annyiba a dolgot, hanem kutatni kezdett utána, miért is veszítette el a kenyerét? Azt a választ kapta, hogy a gyógyszereket nem olyan helyen tartotta, ahol kellett volna. Mit is csinálhatott, ha az igazgatóság nem bocsátott más helyiséget rendelkezésére? Hosszú utánjárásának eredményeképpen aztán mindent megtudott. Maruscanak az a hiine9 hogy magyar asszony a felesége 1934 április 21-én beadványt intézett a munkásbiztositó igazgatóságához: „Az egeresi bányák igazgatóságának nincsen meg sem az erkölcsi, még kevésbé a jogi alapja ahhz, hogy beleszóljon orvosi dolgokba. Mit gondolnak a fanarióták leszármazottjai, akiket a török porta 1711—1821 között hozzánk küldöttek Konstantinápoly külvárosaiból, hogy most Manoilescu—Léb—Fótiadé triumvirátus utján uralkodhatnak rajtunk?“ A beadványra választ nem kapott. Végeredményben a pénztár nem is hibás, Marus- cat az igazgatóság jelentésére menesztették és •semmi másért, minthogy a felesége magyar nő- Ez volt a nyitány. Sorra következtek: Bauma Victor főmérnök, Dérczi László pénztáros, Zoltán Miklós könyvelő, Boér raktárnok, stb. Harminchét év után: elbocsátás. Itt van Gróza György főaknász esete. Csekély 37 év óta dolgozik Egeresen. Az utóbbi két évben alig kapott fizetést. Ó is minden követ megmozdított. Elmondotta, hogy családos ember, rendkívül súlyos viszonyok között él- A panasz süket fülekre talált. Egy szép napon aztán megfejtődött a titok. Megmondták nyíltan, hogy Grózára nincs szükség, mert magyar emberGróza 17 éves György nevű fia a nyáron végezte el a kolozsvári róm. kath. főgimnázium V. osztályát- Az eredmény: 7-4-es osztályzat. Jó tanuló, aki szorgalmával akarta viszonozni a szülők áldozatkészségét. Már egy hónap se választ el a beiratásoktól, de Gróza György már nem taníttathatja tovább a fiát. Amikor a volt főaknász elbeszéli tragédiáját és a gyermek helyzetét ecseteli, könnycseppek peregnek le az arcáról. Vigasztalni próbáljuk. Kolozsváron — mondjuk — sok olyan magyar ember él, aki a nehéz helyzetében is áldozatot hoz a magyar jövőért, az ifjúságért. Talán most is akad valaki, aki segítséget nyújt koszttal és lakással egy tehetséges fiú megmentéséhez. A napokban újabb felmondások történtek. Menesztő levelet kapott Szedlacsek János, Géléi Vilmos és Kovács Lárzló. A munkások Is... De megkezdték a magyar munkások rostálását is- Nyíltan és őszintén nem mondanak semmit, de apró semmiségekbe próbálnak belekapaszkodni, hogy megtalálják az eltávolítás ürügyét. Eddig is több embert küldtek el, a nagy tisztogatás azonban csak most kezdődik. Meg kell azt is jegyeznünk, hogy a bányaigazgatóság vajmi keveset törődik a munkásság életbiztonságával. Nem vitás, hogy minden nagyobb üzemnél történnek szerencsétlenségek. De mindenki tudja Egeresen, hogy két ember haláláért az igazgatóságot terheli a felelősség- Kopacz Illés és Olariu Ilié azért nem tértek többé vissza a családi tűzhelyhez, mert az igazgatóság elmulasztotta a legkezdetlegesebb óvóintézkedések megtételét. Régi átok teljesedik be: amit ma elvesztettünk, holnap ott ássák meg a sírunkat. Demeter Béla. ■ állást keres, alkalmazottra van szüksége, házasodni akar, férjhez akar menni, valamit venni, vagy eiandi akar, lakasa kiadó, lakást keres, Atljon fel még nta egy apróhirdetési és pár nap alatt megvan az eredmény APRÓHIRDETÉSEINK ÁRA: Egy szó 8 lej, vastagabb betűvel 4 lej. A legkisebb apróhirdetés ára 20*— lej, Nagyobb mennyiségű hirdetés lekötésénél árengedmény! Apróhirdetéseket felvesz: a kiadóhivatal, Baron L. Pop ucca 5 szám (az Uniitárus Kollégium nátamögütti, délelőtt 9-től délután 3 óráig. a „Minerva“ könyvkereskedés Regina Maria ucca l szánv Düsterberg német acélsisakos vezér megölésének hírét megerősítik Hindenburgről kegyeletsértő cikkek jelentek meg cseh lapokban (Paris, augusztus 11.) A Petit Journal Saarbrückenből úgy értesül, hogy a német acélsisakosoknak ott átutazó egyik vezére megerősítette a német acélsisakosok vezérének, Düsterbcrgnek a halálhírét. Düsterberg szervezte meg a nemzeti pártok mögött álló acélsisakos alakulatokat és a legutóbbi elnök- választáson a konzervatív köröknek ö volt az elnökjelöltje. Hitler uralomraj utasával vissza kellett lépnie, mert kisütötték róla, hogy egyik dédnagy* apja zsidó volt. A világháború legvitézebb tisztjei közé tartozott. A saarbrückeni kir szerint Düsterberget julius 30-án gyilkolták meg. Nagy feltűnést keltett Prágában Koch német követ beszéde, amelyben megállapította, hogy a prágai sajtó egyes orgánumai Hinden- burg halála alkalmából kegyeletsértést követtek el. A követ sajnálkozását fejezte ki, hogy a cseh kormány nem talált semmilyen módot ennek megakadályozására. A Prager Tageblatt azt Írja, hogy a német követ Berlinből utasítást vár, hogy előterjesztése szerint diplomáciai lépést tehessen a cseh külügyminisztériumnál. Veréssel akar „rendel csinálni'* a magyarok közi Madéfalván a regáti pályafelvigyázó (Gyergyószentmiklós, augusztus 11) Hetekkel ezelőtt, amikor a magyar vasutasokat az ország egyik végéből a másikba kezdték áthelyezni, Kertész Gábor főpályafelvigyázót huszonnégy évi becsületes szolgálat után Mádé- falváró] áthelyezték egy Isten hátamögötti községbe. Pedig Kertész Gáborral felettesei túlontúl meg voltak elégedve, sőt még Őfensége is kitüntetésre méltatta, csak éppen a közvetlen felettesei nem akarták meglátni benne az értéket és elismerni érdemeit. Kertész Gábor helyébe természetesen egy román főpályáiéi- vigyázó került, aki egy szót sem tud magyarul. Ez a Savu ur mihelyst hivatalba lépett, rögtön hozzá fogott a tisztitó munkához. Úgy látszik az a szándéka, hogy a mádéfalvi állomásról lassanként kifüstölje a magyarokat. Hiába, Csikban mégis beszélnek magyarul s ez bántotta Sava ur nemzeti érzését. Először László Károly segédpályafelvigyázóval tűzött össze- Berúgott állapotban szolgálati ügyben kihivatta lakásából Lászlót > valami furcsa rendeletet adott neki, amiért szóváltás támadt közöttük. A berúgott ember Lászlónak ugrott, ütlegelni kezdte, amit egy- ideig tiirt a segédpályafeivigyázó, de amikor Sava ütései nem akartak kifogyni, rátámadt felettesére és olyan alaposan helybenhagyta, hogy most a felettes hatóságok kell igazságot hozzanak az ügyben.
