Keleti Ujság, 1934. július (17. évfolyam, 145-170. szám)
1934-07-09 / 152. szám
KEIETIUJ3KG (V VASÁRNAPI KRÓNIKA Hetvenezer veszendő magyar Erdélyi magyar könyv jelent meg a moldovai magyarokról, Európa „legszerencsétlenebb népéről“. „Irodalmuk“, azaz a róluk szóló néprajzi és nyelvtudományi munkák gazdag könyvtárt töltenének meg. Magyar, román és német tudósok egész sora tanulmányozta meg ma is kideritetlen származásukat, különös magyar tájszólásukat, amelynek valami furcsa, sziszegő jelleget ad az a körülmény ,hogy az „s“ betűt „sz“-nek ejtik- Istent „Isztennek“ mondják. A püspököt „püszpök- nek“. Azoktól hallottam, akik jártak közöttük és meghatva emlékeznek a szinte vallásos tisztelettel, könnybe boruló melegséggel teljes fogadtatásra, amivel ezek a szegény árva magyarok ünnepelték a boldog, messzi testvére két, hogy ezt a jellegzetes sziszegést senkinek sincs kedve megmosolyogni, inkább elszorul a szive annak, aki hallja. Pedig a nyelvészek egyrésze azt állítja, hogy nem a moldvaiak ferdítették el a mai magyar beszéd „s“-ét, hanem a nyelvfejlődés választotta ketté az „e“ és az „sz“ hangzását. Akadnak azonban olyan történészek és nyelvészek is, akik a mt csángóinkat kun eredetüeknek mondják s a teljesen clrománosodottak kiejtésében is megállapítják az „s“ hiányátDomokos Pál Péter székely tanár könyve voltaképpen egy nagy adósság első törlesztési részlete. A hitelező a moldvai csángóság és az adósok mi vagyunk: erdélyi magyarok- Mert a mi kötelességünk tenni valamit a moldvai csángókért, nem lehet pontosan tudni: negyven, ötven, hatvan, vagy hetvenezer veszendő magyar lélekért. Addig, amig egy idegen állam polgárai voltak, még valahogy lehetett mentséget találni arra, hogy élhagyatottságukban meg sem kíséreltük közeledni feléjük- Hiszen alig tudtunk róluk valamit, mert — szomorú valóság, de igy van — a nyelvészek még annyira szenzációs könyvei sem tudják megközelíteni népszerűségben Scherlok Holmes kalandjait, vagy Wallace remekműveit És csodálatos vakságunk és siketségünk. száz ember közül talán egy-kettő, ha tudja ma is, hogy a Milkov (Mikó), Casin (Kászon), Oituz (Ojtoz), Trotus (Tatros), Tazl&ul-Sarat (Sós- tázló), Tazlau (Tázló), Bistriţa (Beszterce), Moldau (Moldova), Şiret (Szeret) és a Prut folyók partjain édes testvéreink élnek, mindannyian róm. katbolikusok és a biztos elromá- nosodás végzetszerii utján állnak- Századok óta élnek a Regátban, a hagyomány szerint egy részük az ősmagyarok átvonulása alkalmával telepedett le ott, de az már nem szenved kétséget, hogy történeti kutatás több száz évre tudja visszavinni múltjukat. Idők folyamán újabb és újabb erdélyi emigráns-csapatokkal erősödtek és noha a beolvasztó folyamat hatása alól sohasem tudtak szabadulni, az őket körülvevő románság, mint szoros pánt sűrítette összébb és összébb őket, mindezideig megőrizték faji tulajdonságaikat, hagyományaikat és nyelvüket is. Igaz, hogy ez a nyelv annyira össze van keveredve román szavakkal s a rendszeres iskoláztatás óta lassan- lassan a köznapi beszédben is egyre nagyobb tért hódit közöttük a román nyelv, de főként az öregek és asszonyok, meg aztán régi, máig épségben maradt dalaik meg tudták oltalmazni anyanyelvűket, egyeseknél sajnos csak a foszlányait. Domokos Pál Péter úgy ment el közéjük, mint egykor Julian barát az ősmagyarokat kutató missziós útjára. Pedig ma már egy országban, egy hazában élünk velük és bizony szegénységi bizonyítvány a számunkra, hogy a moldvai csángók földjét járó magyarok olyan ritkák, mint a fehér holló. Domokos Pál Péter azonban heteket töltött közöttük, megkísérelte azt a nem könnyű munkát, hogy felfektesse a csángók anyankönyvét. Sorra vette a csángó falukat, pontos névsort igyekezett összeálli- tani róluk. Bacau vármegyében él a zömük, a megye 242.316 lakósából 43.620 megállapíthatóan magyar. Tizenkét plébániájuk van és több mint száz filinlé részesíti őket lelki oktatásban. Talán mondanunk sem kell, hogy egyetlen magyar iskolájuk, sőt egyetlen magyar papjuk sincs. Öreg papjaik olaszok, akik még tévedésből sem tanulták meg híveik anyanyelvét. A fiatal lelkészgeneráció pedig abból a papneveldéből kerül ki, amely teljesen román szellemben neveli a lelkészjelölteket. Szép számmal akadnak közöttük csángó származásúak is, akik azonban — szegények nem tehetnek róla — úgy kerülnek ki a papi iskolából, hogy magyarul egy szót sem tudnak. A bacaui püspök, Robu is csángó-magyar eredetű, természetesen a családját valamikor Rab-nak hívták, de ezt a püspök ur csak kellemetlen ballasztnak tekinti. El kell olvasni Domokos Pál Péter könyvét. Azok számára is tanulságos olvasmány, akik a névvegyelemzés apostolai. Meg tudjuk belőle, hogyan jutottak el odáig Tamás András, Dobos György, Puskás István, Imre István, (csak úgy találon" a emeltük ki ezeket a neveket a szittya névsorból), hogy most már gondolni sem szabad arra, hogy nevük, szár- mazásuk. históriájuk, anyanyelvűk ellenére magyarnyelvű oktatásban részesülhessenek. Mit tehetünk azonban mi érettük? Sokat nem, de valamit mégis. Nagyon leromlottak, nagyon szegények vagyunk, de abban bizonyosak lehetünk, hogy áldozat nélkül egyetlen moldvai csángó-magyart sem tudunk visszarántani a tökéletes elnemzetlenités meredélyéről. Tanfolyamokat, ismertető, főleg gazdasági előadásokat rendezhetünk a számukra, továbbképző nyelvkurzusokat, könyveket osztogathatunk ki közöttük, főleg pedig, ha csak módunkban áll, igyekezzünk meglátogatni őket. Minél többen és minél gyakrabban menjünk el közé(Bukarest, július 7-) Az îndreptarea mai száma cikket közöl Averescu marsall tollából- A cikk a májusi politikai válsággal foglalkozik. A marsall leszögezi, hogy a Le Temps, amely azt állitotta, hogy a májusi válság Romániát majdnem a nacionalista kaland áldó zatává tette, nemcsak téves, hanem rosszakaratú információk szerint bírálja el a romániai állapotokat. A marsall kijelenti, hogy egyik GUtermann féle varró- és gomblyukselyem A varróselyem előnye, hogy egyenlőértékü a nyersselyemmel. A varróselyem tiszta selyemből készül. A varróselyem színtartó. A varróselyem ellentáll az időnek. A varróselyem fénye természetes. A varróselyem több mint 600-féle színben készül. A varróselyem olcsó. A varróselyem puha, elasztikus és a varrásnál alkalmazkodik a ruhadarabokhoz. A varróselyem felhasználásánál a szemek nem szakadnak el. A gyapjú- vagy selyemszövetek festésénél a varrás csak akkor kapja meg az u] szint, ha gépselymet alkalmazunk. Figyeljen Jól tehát,hogy ruhája mivel lesz megvarrva Ne takarékoskodjék a varrásnál. A varróselyemnek nincs párja. Használjon tehát fiiíteruiann varróseljniet, az a legjobb GÜTERMANN & CO. S, A, ROMÂNĂ, 8UGUREŞTI. jük, beszélgessünk velük, igyekezzünk meg- erősiteni őket gyámoltalan magyarságukban. Hogy pedig mi is buzdítást szerezzünk, a munkavállalás szükségét és készségét megtanuljuk, olvassuk el a Domokos Pál Péter könyvét, üljünk le a zongorához és játszuk el, énekeljük el a csángó-magyár népdalokat, amelyekből 63 gyöngyszemet gyűjtött össze és ajánlott fel az erdélyi magyarságnak ajándékul a moldovai magyarok historikusa. De amit Domokos megkezdett, azt se hagyjuk annyiba és készítsük el valami módon a csángók teljes anyakönyvét. És jegyezzük jól meg magunknak a moldvai csángók sorsát, mert egyebek mellett egy pörölycsapásként ható érvet köszönhetünk nekik. Akkor, amikor Pop Ghita ur és mások a szatmármegyei svábok önszántukból való el- magyarosodását vágják hozzánk és tüzes beszédeket harsognak a nemzetiségi elv lélekemelő voltáról, idézzük csendesen az emlékezetükbe fólszázezer moldvai magyar tragédiáját. Azoknak a csángóknak, akiknek egész történelme tündöklő példája az anyanyelvhez való törhetetlen ragaszkodásnak. román lap valószínűleg ugyanazon forrás alapján foglalkozott a válsággal, do mikor felelősségre vonták közönséges rágalmazás miatt a törvényszék előtt, ahelyett, hogy bizonyítékokkal szolgált volna, mcghátrált és a tárgyalás elnapolását kérte. A marsall erős kritikát mond a francia lapról és hangsúlyozza, hogy semmifáéle kalandról nem volt SíÓ. Averescu tiltakozik az ellen, hogy a Temps májusi kormányalakítási kísérletét nacionalista kalandnak minősítette S!lill!lli!lil@llililíSi!!li@!llilllillil[illlllllillílll±lÍilililllilli^jíÍHi!li!ll}iS!lii!SI!íil!l@i!!l!llllll{llllllllllflílí[lllllll!IHIII@IÍill!illlllll}illllll!lili@i!illlllllllllllllllílllim Erzsé Búd 1 A f jr m „ j r O ^11^ 100 modern, kényelmes szoba. Liftek Az Erzsébet pincében bet Királyné ozaüo e^mcé, «nd^r! apest, IV., Egyetem ucca 5- han Antién este szalonzene, Menüi 1*80 P. .................................................................................................................................................................
