Keleti Ujság, 1934. július (17. évfolyam, 145-170. szám)
1934-07-08 / 151. szám
KllETlUjS&G 9fa az avcSov efvesztette szépségét és fjarrwasságát mşm eltűnik a báj és a siker —• nem marad más, mint az em« lék és a bánat! Retegség, szenvedések, könnyek az arc- bőr ellenségei. De a legveszedelmesebb ellenség mégis a silány minőségű púder. Minden nő naponta legalább négyszer, de átlagban hússzor viszi arcához a púderpamacsot és ha a használt púder silány, maró, olcsó, káros anyagokból készült, saját maga mérgezi meg arcbőrét, teszi tönkre annak hamvasságát. Ezért használ az intelligens nő, aki a púder fontos szerepét az arcbőr gondozásában és szépségének a megóvásában jó! ismeri, csak olyan pudert, amelynek eredetét ismeri és amelynek minőségéért elsőrendű cég szavatol. Ha a nők meg vannak elégedve egy gyártmánnyal, úgy annak hírét terjesztik — nekik köszönhető a „lady" gyártotta Chat Noir púder nagy népszerűsége is. Az első doboz meg fogja győzni, hogy ez a púder sokban különbözik a többitől. Tapadóképessége, finom illata, finomsága az arcbőrnek azt az üdeséget kölcsönzi, amelyet a költők annyiszor megénekeltek. EGY DOBOZ 20 LEI Omi Noir P U P i R Hét bukaresti újságíró át rână ült Magyarországra Még csak útlevelet sem váltottak — A Curentul cikkírója elragailtatdsaul ír magyarországi impresszióiról s elismeri , hogy a bukaresti tápok tílíitottá/i be igazságtalanul gyűlöleteseknek ez magyarokat (Bukarest, julius 6.) Hét bukaresti újság író fogta magát és átrándult Magyaroszágba. Közel akarták látni ezt a „barbár" földet. A Curentulban aztán M. Sctnmarino beszámol az utazás élményeiről. Bevallja, hogy csak határ- átlépési igazolvánnyal nientek át Nagyváradról. Bizonyos félelmet éreztek, különösen azok, akik bukarestiek lévén, nem jártak Magyar- országon s a magyarokat csak az újságokból ismerték, mint nagy románfalókat. A határkőnél egyik attól fél, hogy odaát elevenen fogják megnyuzni, a másik azt ajánlta, hogy ne nagyon beszélgessenek, mert bizonyára a magyar rendőrség figyelemmel kiséri őket. Nagy volt a meglepetés, mikor a biharkeresztesi határállomáson „meglepő udvariassággal" fogadták őket. Dr. Elekes határrendőrségi kapitány finomsága — írja az újságíró — a leg nagyobb tiszteletet érdemli- Szó sem volt a vámvizsgálat kellemetlenségeiről, ellenben n mi vámközegeink túlbuzgósága hány kellemetlenséget szokott okozni. Nem szabad elfelejt« nünk, hogy az idegen gyűlölettel gondol arra az országra, amelynek vámközegei ellenségesen kezelik. A magyarokban van taktika s ha valaki hozzájuk megy, azonnal levetkőzik ellenséges, vagy félelemérzeteiket. A magyar síkság gabonával bevetett területei ugyanazt a látványt nyújtják, mint a hazaiak, a német- országiak, vagy a kanadaiak. Ellenben a vasúti sin mellett gondozott és aszfaltozott országút kígyózik. Mikor kötjük mi is a civilizáció eme útjához a civilizált Európa felé a buka- rest—nagyváradi újjáépített utat? — kérdi a cikkíró. A vonatban még csak helytelenítő megnyilatkozások sem fordultak elő, pedig a jóhangu- latu társaság ugyancsak zajos volt. Sőt az utasok közül némelyek udvariasságukat azzal igyekeztek kimutatni, hogy az általuk ismert pár román szóval igyekeztek az újságírókkal értekezni. Budapest hatalmas és fényes. Úgy fogadja a román kirándulókat, mint mindenki mást. Udvariasság mindenütt. Nyugodtság mindenütt. „Ritkán láttam ilyen higgadt né pet-“ A cikkíró azt tartja, hogy a magyar nép tömegei távol állanak attól a harcias hangnemtől, amelyet a budapesti rádió, a sajtó, a távirati ügynökségek és politikusok basznál nakA cikkíró maga is bevallja, hogy a buka resti lapok cikkei nyomán a román, közönség a magyarokban gyűlöletes népet lát. Csak még éppen azt kell elismernie a lapnak, hogy e vélemény kialakítói között oroszlán szerepet éppen ő visz. Tulajdonképpen elismeri, Hogy a gyiilö- letkeltésben a bukaresti sajtónak nagy szerepe van. Azt is cl kellene ismernie, hogy a magyar kisebbséggel szembeni gyülöletkeltésnek a fészkét is náluk kell keresni, hiszen éppen a Curentul rendezte meg azt a. „népszavazást", amely ben szabad kezet adott túlzó nacionalista elemeknek, hogy a kisebbségeket, főként a magya rókát a leglehetetlenebb vádakkal illessék- Be kellene már ismerni, hogy a tömegesen kidobott magyar tisztviselők, vasúti munkások s az érettségin könyörtelenül visszautasított magyar ifjak éppen olyan békés emberek, mint amilyeneknek a határontuliakat ismerte meg a cikkíró7 „Talán értem is kár.. A „Szabadság“ cimü nagyváradi lapban Ta- béry Géza közli azt a levelet, amelyet Szombati Szabó István a mult hónapban irt neki. Nem lehet meghatottság nélkül olvasni ezt a levelet. Ta- béry a levéllel kapcsolatban még a következőket írja: Betegsége, amely sirbavitte, körülbelül egy évvel ezelőtt jelentkezett észrevehetőbben. Panaszkodott, hogy már hónapok óta gyötri valami. Tavaly ősszel aztán Budapestre vitték, szanatóriumba- Sarcomat állapítottak meg orvosai, a ráknál rosszabb indulata, kivédhetetlen kórt. A betegség elhatalmasodott rajta, Szombati Szabó, Erdély nagy költője néha még bízott, de az utóbbi időkben már egyre bizonyosabban látta maga is végzetét. 3Mull hónapban egy levele érkezett hozzám. Abból már tudni lehetett, hogy itt van a vég. A budakeszii Erzsébet-szanatóriumból irta, hogy június végén ismét vissza kell mennie egy Röntgen-besugárzásra, mert az első röntgenezés- rtek nem volt meg a kívánt eredménye. „Unom már, irta keserűn, — ezt a halál elöl való szüntelen menekülést, amelynek szeretném, ha vége volna már. De én itt, ezen a kiimán nem fogok meggyógyulni. Tátrára, Svájcra, — sajnos _nincs még reményem se, nemhogy pénzem volna■ Kár. És talán érteni is kár. A famíliámért, három édes porontyomért kellene és szeretnék még élni." Eddig az idézet. Magyar pap, magyar költő sorsa Erdélyben anno 1934. — Életfogytiglani fegyház hitvesgyilkosság miatt. Budapestről jelentik: Kollonics Pál mészárosmester mult évben agyonszurkálta feleségét, mert folytonosan szidalmazta, hogy nem keres elég pénzt. A törvényszék ma tárgyalta a mészárosmester esetét. Kollonics részletesen ismertette kálváriáját és hangoztatta, hogy gyilkosságával nem volt semmi előre megfontolt szándék. A törvényszék életfogytiglani fegyházra Ítélte. — Három öngyilkos nő. Bukarestből jelentik: Galacban Constata Teodor fiatal leány, akit elhagyott a szeretője, annak háza előtt iun éjjel felakasztotta magát. — Brailában Maria. Marda 1!) éves leányt szülei megdorgálták. hogy későn jött haza, mire bosszúból méreggel öngyilkosságot követett el. — Bukarestben a Str. Berzei 109 szám alatt lakó Maria Schiopu 23 éves fiatalasszony összeveszett férjével és felakasztotta magát. — Egy asszonyt és leányát elsodorta az ár* viz. Bakauból jelentik: Elena Vafriea paraszt- asszony Varvara nevii 11 éves leányával tegnap este a mezőről tért haza. Gropile község felé. Az esőzésektől megdagadt patakon kellett átmenniük, de mindketten a vizbe zuhantak és ott lelték halálukat. — Gyomor- és hátbántalmak, hasüregbeli vérpangás, kimerültség, általános rosszullét, a munkaképesség csökkenése rövidesén megszűnnek, ha néhány napon át reggel éhgyomorra egy pohár természetes „Ferenc József“ keserüvizet iszik. — Zoro Agának sirem’ékct állíttat a török kormány. Istambulból jelentik: A török kormány elhatározta, hogy Zoro Agának emlékoszlopot állit. Az emlékoszlop 1777-ben állapítja meg Zoro Aga születését és az emlékoszlopon fel vannak sorolva mindazok a török nemzeti események, amelyeknek Zoro Aga szemtanúja lehetett. — Dunába zuhant négy utassal egy teherautó. Konstancából jelentik: Egy gyümölcs- szállitó teherautó, amelyen négy személy ült, a derdeui kolostor közelében felborult és a Dunába zuhant. Három utas szörnyethalt, míg a negyediket, egy apácát sikerült tört karokkal és lábakkal megmenteni. Súlyos állapotban kórházba szállították.
