Keleti Ujság, 1934. július (17. évfolyam, 145-170. szám)
1934-07-07 / 150. szám
o Knmujsm „A magyarság vezetői nem Budapestre szaladnak panaszolni, hanem Bukarestet járják!“ % — válaszolta Vaidának a Magyar Párt marosvásárhelyi elnöke Dandea nem a békés együttműködést keresi a polgársággal, hanem állandóan ellentétben áll vele — Az érettségi eredmény a legújabb és legsúlyosabb magyar sérelem — állapították meg az intézőbizottság ülésén — (Marosvásárhely, július 5. Saját tudósítónktól.) A Magyar Párt marosvásárhelyi tagozata tegnap este tartotta meg julius havi intézőbizottsági ülését, melyen megdöbbentő hatással kerültek napirendre mindazok a sérelmek, melyek az utóbbi betekben szinte egymásután érték nemosak a város magyar polgárságát, de az ország összmagyarságát is. 13r. Sebess Jenő elnöki megnyitójában Vaida Sándor volt miniszterelnöknek a pár héttel ezelőtt Marosvásárhelye rendezett nem- zetiparti kongresszuson mondott beszédére válaszolva csodálkozással állapítja meg, hogy Vaida Sándor okos és bölcs államférfin létért» milyen gyenge és elcsépelt frázisokat szedett elő szellemi fegyvertárából a Magyar Párt el- leni támadásra. A romániai magyarság vezo- tői nem Budapestre szaladnak panaszkodni, — mint ahogyan Vaida állította, hanem Bu- karestet járják, hogy a népükön esett sérelme- keţ orvosolják és terheit elviselhetővé tegyék- Mint a vásárhelyi polgárságnak különös serei- mét említi meg, hogy a városban a községi ta nácsválasztások még máig sincsenek elven- delve, holott a Magyar Párt központja is már megtette a szükséges lépéseket a törvényes állapot visszaállítása érdekében. Majd testvéiü összetartásra, egymás iránti szeretette, kölcsönös támogatásra hívta föl az intézőbizottságot, mert a magyarság helyzete hovatovább súlyosabbá kezd válni. Napirend előtt Sebestyén László, a Maros- vidék c- lap szerkesztője szóvá teszi, hogy Po- rubski megyei prefektus elrendelte, hogy a marosvásárhelyi magyar lapok a helység- és uccaneveket kizárólag csak román nyelven közöljék. Mondanunk sem kell, hogy ez az intézkedés súlyos sérelme a marosvásárhelyi magyar sajtónak és a kisebbségi nyelv szabad használatának- Erre való tekintettel határozati javaslatot terjeszt elő Sebestyén László. Az intézőbizottság magáévá teszi a javaslatot és elhatározza, hogy úgy a városi, mint a megyei tagozatból összeállitott küldöttség utján tiltakozni fog a megyei prefektus előtt a rcn- delet alkalmazása ellen- Továbbá megbízza a városi tagozat elnökségét, hogy a Magyar Párt központja, illetve annak parlamenti csoportja által a kamarában is tegyék szóvá ezt a rendelkezést és kérjék annak mielőbbi visz- sza vonását. A Magyar Párt ezi a tiltakozását az 1919 december 19-én kelt párisi szerződésre alapítja, mely ma is érvényben van s amely határozottan _ kimondja, hogy egyetlen román állampolgárt sem szabad valamely nyelv szabad használatában meggátolni sem személyi, vagy gazdasági viszonylatban, sem pedig vallási, sajtóbeli, vagy bármilyen más megnyilatkozás területén. Ennek megfelelően az országban nem létezik olyan törvényes intézkedés, mely a helységnevek használatát valamely kisebbség ügyében, akár a sajtóban, akár a magánéletben eltiltaná Tiltakozásához alapul veszi a marosvásárhelyi Magyar Párt a kolozsvári tábla IV. szekciójának 2795—931. sz Ítéletét is, melyben kifejezetten megállapítja a tábla, hogy a helységnevek használatát bármely kisebbség anyanyelvén eltiltani nem lehet. M észáros Dénes az Intézőbizottság kebeléből kiküldött 8-as bizottság működéséről és arról kér fülvilágositást, hogy képviselőink sürgették-e meg a parlamentben a községi választás kiírását Marosvásárhelyre vonatkozóan. Ráció Sándor azokat a sérelmeket sorolja föl, melyek lépten-nyomon érik a város polgárságát azért, mert Dandea interimár elnök nem a békés együttműködést keresi a polgársággal, hanem állandóan ellentétben áll vele. Éppen ezért sürgősen ki kell cserélni Dandeát, mert a polgárság általános anyagi érdeke ezt követeli. Dr. Bernády arról beszél, hogy Dandea városkormányzása tűrhetetlen helyzetet teremtett. De ez nem a magyarság sérelme csupán, hanem a város egyetemes polgárságának a sérelme, amely ellen nem panaszkodni, hanem férfias módon tiltakozni kell úgy, hogy szavunkat ne csak Marosvásárhelyen hallják, hanem Bukarestben isKovács Elek a magyarságot ért legsúlyosabb sérelemre mutat ná, amely miatt nemzetünk jövője van pusztulásnak kitéve. A most lezajlott érettségi vizsgák lesújtó eredményeinél súlyosabb magyar sérelmet nem is tud elgondolni. Tiltakozó szavunkat hallja meg az egész ország s az egész müveit világ. Kovács Elek felszólalásával kapcsolatosan dr. Bernády konkrét javaslatot tesz, mely szerint a marosvásárhelyi tagozat kérje fel a Ma gyár Párt központját, hogy a magyar egyhá- zakkal karöltve sürgősen tiltakozzanak az ellen a viviszekció ellen, melynek alávetették a mi magyar ifjainkat s most még tanárainkat és tanítóinkat is alá akarják vetniDr. Ferenczy Zsigmond bejelenti, hogy a vármegyei tagozat már állást foglalt a tanárok és tanítók újabb vizsgája ellen. Ezt a tiltakozást meg kell ismételni. A marosvásárhelyi magyarság pedig ünnepélyesen nyilatkoztassa ki, hogy minden érzése, rokonszenve és szeretete a? érettségin lehengerelt magyar ifjúság mellett van, őket kitartásra és további munkára buzdítja, mert nem engedheti meg. hogy ez a tömeges buktatás demoralizálja a lelkűket. Az elhangzott indítványokat elfogadta az intézőbizottság s ezzel a gyűlés véget ért. MOZI rántok. EDISON-MOZGO: NAPPAL EN, ÉJJEL TE. Vigopcrcttc. Willi Fritsch. Nagy Kató. 2. TITKOS KÜLDETÉS. Harry Piei. Helyárak: 10, 14, 18 lej. ROYAL-MOZGÖ: Uj kettős műsor, egy helyárért. I. NYOMTALANUL ELTŰNNEK A LEÁNYOK. Világsláger. Premier. II. KALAND A LIDON. Opcrettsláger. Foss.: Alfred Piccaver, Szőke Szakáll, Nora Cragor. OPERA-MOZGO: Vérző vágyak. Fősz.: Fredric Marsch és Claudette Colbert. összes versei 600 oldal, vászonkötós Postán utánvéttel, — Beküldve franco. Kérjen ingyen könyv- B f Q A A C-tÓI napi jegyzéket LÜL É H Ö L. Ciuj miehf..? A törökök méltán lehetnek büszkék arra, hogy egész Európa számára iskolát csináltak. El tudjuk képzelni, milyen boldog örömmel közölhetik a török lapok azokat a híreket, amelyek a túlzó nacionalizmus egyre magasabbra felcsapó lángjáról és „eredményeiről“ számolnak be- Hogyne volnának büszkék rá? ük voltak az úttörők- Ök már békében úgy „mészárolták“ az örményeket, mint a gondos háziasszony a csirkéket- Hogy pedig háború alatt sem hagyták magukat, arról Franz Werfel rajzol a „Musa Dagh“-ban lélegzetelállító, döbbenetes képet- Ilyen körülmények között nem meglepetés, hogy a török közoktatásügyi kormány olyan „reformtervezetei" liészitett, amilyenre eddig nem volt példa a világtörténelemben. A javaslat közoktatás- ügyi szempontból három kategóriára osztja az országot- Az első csoportba a tiszta török kerületek tartoznak s erre nézve nincs más program, minthogy az országnak ezeket a részeit méginkább meg kell erősiteni. A második kategória a vegyes lakosságú területrészeké, ahol az ottelő lakosságot az a megtiszteltetés éri, hogy ők alkalmasak a török kultúra felvételére. Itt „csak" telepítésekkel fognak operálni. Van azonban egy harmadik csoport is, amelynek lakossága a javaslat szerint „ellenállást fejt ki a török kultúrával szemben." A tervezet ezekre a „gonosztevőkre" büntető szankciókat eszel ki olymódon, hogy a konok bűnözőktől, akik abban a vétekben mar asztaltatnak el, hogy nem törökök, a lakhatási engedélyeket is megvonhassák, sőt más vidékre telepíthetik át őket- Mindezt a „kultúra" szent nevében. És tekintettel arra, hogy Törökország az utóbbi időben „jó fiu“-nak bizonyult, bizonyos, hogy a humanista Európa szó nélkül szemet fog hunyni a barbarizmus kvintesszenciája fölött. De hogyisne hunyna szemet, amikor Törökország már sokszáz év óta a kisebbségek kinzókamrája és milyen címen lehetne kifogást emelni a török inkvizíció ellen éppen akkor, amikor Európa kultur- népei abban fáradoznak, hogy ezeket az inkvi- ziciós rendszabályokat pontosan leutánozzák.-* Most tehát megvan a magyarázata Anghe- lescu crettségi-gilotinjának- Az Universul ugyanis diadallal kiáltja oda a világnak, hogy az érettségi vizsgálatokon a magyar diákok bukási arányszáma átlagosan hetven százalék, ami a lap szerint nemcsak a diákokat, de a magyar kulturfölényt is elbuktatta- Hiiledezve olvassuk a továbbiakban, hogy ez „a legszebb, a legméltóbb és a legfájdalmasabb felelet, amit a román tanári kar a magyaroknak adhatott". „A román kultúra végre re- vánsot vett a magyar kultúrán cs büszkék vagyunk rá, hogy a reváns dicsőségét jelenti a román nemzetnek." Ez már nem is politika, hanem patológia. Az Universul cikkíróját haladéktalanul orvosi megfigyelés alá kell helyezni, mert nem vállalhatjuk a felelősséget érte, hogy egy szép napon dühön géni nem kezd. Ámbár, ha a jelek nem csalnak, itt már nincs is dolga az elmeorvosnak. PARATLAN ELŐNYÖKET NYÚJT A KELETI ÚJSÁG MINDEN ELŐFIZETŐJÉNEK KÖNYV AKCIÓ JA KERETÉBEN. Ju- nius havában dr. Munk Arthur: A nagy káder című, 446 oldalas, finom, fehér papírra nyomtatott, diszes kiállítású könyvét adjuk 144 lej boltiár helyett 30 lejért. A vidéki portóköltséget mi viseljük. — Ezen akciót időközönként — lehetőleg havonta — megismételjük. Újítsa meg lejárt előfizetését, ha még nem előfizető, fizessen elő azonnal a Keleti Újságra, hogy csaknem ingyen elküldhessük ezt a rendkívül érdekes és izgalmas hadifogoly regényt.
