Keleti Ujság, 1934. július (17. évfolyam, 145-170. szám)

1934-07-07 / 150. szám

Harrimann végzete A nagy külpolitikai események árnyékában vala- liogyan elsiklott a közönség érdeklődése amellett a hir mellett, hogy az amerikai bíróság Harrimannt, a leg­nagyobb amerikai banknak volt elnökét, különböző visszaélések miatt négy és félévi börtönre Itálte. A 76 éves szívbajos ember néhány évvel ezelőtt még irányí­tója volt számos trösztnek, rézbányának, gáz- és vil­lanyossági társaságnak, dohánygyárnak, biztosítási tár­saságoknak, Talán még ma is a hatalom élén lett volna, ha közbe nem jön Roosevelt, a nagy seprűvel. Mert, aki a fennálló rendelkezések ellen vét, azzal kurtán-fui'csán nemcsak Németországban bánnak el, de Amerikában is. Rooscveltnek mindegy, hogy a bű­nözőt Mellonnak hlvják-e, vagy Inzullnak, vagy Harri- nlannak, példát kell statuálni arra, hogy az orgzág gaz­dasági érdekel előbbre valók minden egyéni érdeknél Roosevelt meg akarja tömi Amerika eddig clkényztc- tett Ipari és pénzügyi báróit és lám, most már a leg­újabb hirek szerint a makacs Ford is beadta a derekát és elfogadta az általa még minden esetben visszauta­sított amnkaködexet. ■Érdekes, hogy Roosevelt, aki oly hallatlan ener­giákat mutat eszméinek végrehajtása terén, maga testben törékeny anyag. Hosszú évekkel ezelőtt gyér- megparalizishez hasonló betegség érte ütői, amely bé­nává tette. Más embert egy Ilyen betegség lelkileg is tönkre tett volna. De Roosevelt felvette a betegséggel a harcot. lábát acélszerkezet tartja össze, de min­denütt jelen van, agitál, utazik, mintha elpusztíthatat­lan szervezet lenne. Nagyon könnyen megtörténik, hogy Roosevelt nem fogja megvalósítani az elveit. A gazdasági élet törvényei kibújnak különböző tervek és planumok alól, vakon mennek a maguk útjukon. Roose­velt teóriája a tökegazdálkodást kivánja újjászervezni, ám kérdéses, hogy lehet-e ezt elszigetelni a világ többi jelenségeitől? A jelek szerint Rooseveltnek egyelőre sikerült meg­állítani a romlást, szélcsendet teremteni, de azok is, akik hisznek benne és becsülik öt, pesszimisták a jövőt illetőleg, A minap beszéltem egy amerikai egyetemi ta­nárral, aki nyilatkozott Rooseveltröl. Ö maga is pesszi­mista, de elismeri, hogy Roosevelt zseniális ember. Na­gyobb zseninek tartja, mint Stalint, vagy mint Mus­solinit, éppen azért, mert olyan módszerekre támasz­kodik, ahol csak a meggyőzésnek lehetnek érvei, de az erőszak érvei nem hasznosíthatók. Adott esetben termé­szetesen élni kell a megtorlás eszközeivel is és Roose­velt sem kíméletes, amikor egy Harrimannt ültet a vádlottak padjára, de mindezeket meg kellett előznie az elnök népszerűségének és Roosevelt népszerűsége, __ amint ezt amerikai informátorom elmondja — pá­ratlan Jobboldali és baloldali szélsőséges irányzatok vezéreinek külön misztikumot kellett kitermelni a, népben, hogy figurájukat kellőképpen fel nagyolhassák. Roosevelt nem élt ilyen propagandaeszközökkel. Mégis — azt áliitja az említett amerikai közgazdasági ta­nár, aki különben nem entuziuzista, sőt talán hibája, hogy annyira logikus, — az elnök olyan hatalommal bír, amely úgyszólván az egész világban példátlan. Rooseveltnek nincs szüksége arm, hogy egyenruhás tö­megeket vonultasson föl az uccákon. Minden héten a lakásán bekapcsolja a rádiót és elmondja véleményét mindenki számára. Millió és millió embre hallgatja IIjenkor, hogy miként gondolkodik a dolgok állásáról az elnök. Szavai egyszerűek, meggyőzőek, atyaiak, meg­érti az egyszerű farmer is. Nézzétek emberek — mond­ja — lehet, hogy amit csinálok, az nem fog sikerülni. De meg kell próbálnunk. Az ember azért van, hogy ttjabb erőfeszítéseket tegyen. Még mindig jobb, mintha meddőén ülnénk a helyünkben és nyugtalankodnánk. Ha ez a kísérlet nem sikerül, holnap egy másikhoz kez­dünk. Ti ismertek engem. Tudjátok, hogy nekem nincs szükségem pénzre (Roosevelt Amerikának egyik leg­gazdagabb embere), dicsőségre sem. Az egészségemet áldozom föl Amerikáért. Az ilyen őszinte szavaknak meg is van a maguk ellenállhatatlanul nagy hatásuk. Senki sem kételkedik az elnök jóhiszeműségében, tetö- tői-talpig való hccsületességében. Dacára annak, hogy Roosevelt számos intézkedése megrázkódtatta az or­szágot és egyelőre még pozitiv eredményeket nem mu­tat föl, ha holnap megszavaztatnák Amerikát, hogy ki Kuenajsxn legyen a* elnök, Roosevelt óriási szótöbbséggel ke­rülne ismét vezéri székébe. Mert ugylátszik, ő tud leg­jobban Amerika nyelvén beszélni. Informátorom mel­lesleg azt mondja, hogy egy másik amerikai, egy kis vidéki lelkész, aki egyike a legcsodálatosabb karrierek­nek, rádióba kezdett beszélni, néhány praktikus taná­csot mondott az emberekhez és egyszerre ezer és ezer levél és kérdezősködés érkezik hozzá, úgy, hogy ma en­nek a jelentéktelen kis „reverend1'-nek tizenkét ma­gántitkára nem győzi feldolgozni a napi anyagot. Ez a lelkész szolgálatát fölajánlotta Rooseveltnek és most ő az elnöknek legnépszerűbb agitátora. Honnan is indultunk csak ki? Onnan, hogy Harri- mannt, a 76 éves pénzfejedelmet elítélték négy és fél évi börtönre. Fedig valószínű, hogy ez a Harrimann sem követett el nagyobb korrupciós bűntetteket, mint amilyenekkel a különböző országok belső életében nap­nap után találkozhatunk. Lehet, hogy Roosevelt itt is téved. A megtorlásnak, elrettentésnek kevés hatása lesz. Mégis az a hitünk, hogy a világ csak akkor nyeri vissza régi képét, ha a hazug, álnok embereket lehe­tetlenné teszik és helyreállítják a becsületesek és hátsó gondolatiiélkiiliek, tisztakezüek és tisztaszándékuak uralmát. (j.) \ CAPITOL MOZGÓ JOSEF SCHMIDT NYÁRI HELYÁRAK 1 f 1 VILÁGSLÁGERE a csodahangu tenorista legszebb filmje ! Minden előadáson • minden jegy ! 1 . DaloS a vágy 20 lej Wilier József válaszol egy alaptalan támadásra Altkor akarták^ egy kW fi fitt séf/ vezetésére megkérni, mikor fontos közügy miatt Brassóba utazott (Bukarest, julius 5.) A Brassói Lapok szerdai számában „Lássuk Bukarestet“ cim alatt cikket irt, melyben a Magyar Pár parla­menti csoportja és főként Wilier József dr- el­len támadó hangot használ. Munkatársunk fel­kereste Wilier képviselőt és megkérdezte, hogy mi a véleménye a Brassói Lapok támadásáról és mi ennek tulajdonképpen az oka­Wilier József a következőkben adott fel­világosítást: — Én is hallottam, hogy a Brassói Lapok­ban támadás jelent meg ellenem, mely azt rój ja fel hibámul, hogy a felekezeti tanítók kül­döttségét, mely a román vizsga elengedése ügyében keresett fel, nem fogadtam és nem ve Zeitem a miniszter elé. Éz a támadás nagyon sajnálatos- Egyrészt újságírói szempontból' és a Brassói Lapok részéről, melynek íróasztalá­tól kerültem fel Bukarestbe. Mi, jobbérzésii újságírók ugyanis eddig mindig kötelessé­günknek tartottuk, hogy aki ellen panaszt aka­runk emelni, azt először meghallgatjuk. Más­részt azért is sajnálatos, mert a Brassói La­pok magyar olvasóit félrevezette és engem mél­tatlanul megvádolt a tanítóság előtt- A kül­döttség vezetőinek én már napokkal ezelőtt megtáviratoztam, hogy ne fáradjanak Buka­restbe, mert Brassóban az unitárius templom kérdésében és más sérelmek ügyében várnak engem- Ezt a brassói tanácskozást különben, amelyre hivatalos voltam, éppen Szele Béla barátom, a Bragsói Lapok főszerkesztője hivta össze. A tanitó-küldöttség azonban, mégis le­jött a fővárosba. Felkerestek az irodámban, ahol távollétemben azt tanácsolták nekik, hogy várják meg, mig hazajövök a miniszts- riumból. Mikor alkalmazottaira, látták a kül­döttség türelmetlenségét, tudtukra adták, hogy egy óra felé szoktam ebédelni, persze arról fogalmuk sem volt, minthogy nem is lehetett, hogy én aznap már nem ebédelek otthon, mi­vel ebédidőben már útban vagyok Brassó felé. — Ez a kérdés formai része. Ami pedig a lényeget illeti, még akkor sem lett volna mó- dómban a küldöttséget a miniszterhez vezetni, ha történetesen nem utaztam volna el Bras­sóba, mert az egyházi főhatóságok semmit sem közöltek velem és a küldöttség vezetésére sem hatalmaztak fel. Önkényesen pedig nem jár­hattam el ebben az ügyben- Mihelyt az egy­házi főhatóságok a Magyar Párttal felvették az érintkezést, több szenátor és képviselő tár­sammal együtt felkaroltuk a nyelvvizsga kér­dését, memorandumot szerkesztettünk, kül­döttséget menesztettünk Anghelescutól Titulés cuig és Titulescutól a miniszterelnökig. Az első pillanatban tudtam, hogy itt oly óriási kérdésről van szó, melyet három tanító beko­pogtatása nem intézhet el. Itt az összes kisebb­ségi pártok és az összes iskolafenntartó egy­házi főhatóságok összefogására volt szükség, hogy a küzdelmet kellő súllyal felvehessük. Ez meg is történt- Plogy az eredmény milyen lesz. nem tudhatom, de remélem, hogy nem akad egyetlen jóérzésü magyar tanférfiu sem, ki feltételezné rólam, hogy ezt az életbevágóan fontos kérdést akár nyegleségből, akár ko- molytalanságból nem kezeltem volna a leglel­kiismeretesebben. Gyárfás László. KONYVNßP 1934 Kaphatók a „Keleti Újság“ kiadóhivatalában Cluj—Kolazsvár, Baron L Pop ti. 5. szám alatt. J ütai Mór : az aranyember, 459 oldai, centenná- Lei riumi kiadás, gyönyörű sz’nes kartonboritékban ... 78 Szász Károly : A világirodalom nagy eposzai, 1000 oldalas, hatalmai 2 kötet, diszes vászonkötésben 180 Makkal Sándor: Táltoskirály, egészvászonkötés 144 Babits: Az európai Irodalom története. 320 oldat, 100 illusztráció, egíszvászonkötésben .......... S6 Földes Jolán: Mária jót érett. 264 oldal, kötve 84 Molnár Ferenc: Pál utcai fiuk. Rendes ára 150 lej* könyvnapi kiadás csak............................... ........... 60 Török Sindor: At idegen város. Rendes ára 300 lej, könyvnapra kötve csak ............................... 81 Ady összes versei. Propaganda kiadás 6Ü0 oldal, egészvászonkötésben, hófehér papbon ..................... 120 " ' ‘ I Vidékieknek a könyv ára és 10 lej portóköltség előzetes I beküldése után azonnal szállítjuk. Bármely könyv három a kötetének egyszerre történő megrendelése és áz ös-zeg 1 előre való beküldése esetén, portóköltséget nem számítunk |

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents