Keleti Ujság, 1934. július (17. évfolyam, 145-170. szám)
1934-07-01 / 145. szám
4 KEimujsm A kisebbségek a költségvetésben „Nem lehel az adókat emelni, hanem csökkenteni kell J“ — mondotta báró Jósika János képviselő a pavSatneníben A magyar egyházak lelkészei sokkal kevesebb államsegélyhez jutnak, mint a többségi papok Ä Székelyfölddel megint mostohán bánik a költségvetés (Bukarest, junius'29.) Röviden már jelentettük, hogy a képviselőkázban a költségvetési vita során Jósika Jáiios báró a Magyar Párt nevében komoly és alapos kritikát mondott az 1934—35. évi állami költségvetésről. Részletesen felsorolta azokat a súlyos sérelmeket, amelyek a romániai magyarságot a költségvetés összeállításával kapcsolatosan érték és erélyesen követelte azok sürgős orvoslását, A nagy- érdekű beszéd a következőképpen hangzik: Vigyázat az adókivetésnél — Az 1934—35. évi költségvetésnél elismerjük a pénzügyminiszter nagy igyekezetét, mely arra irányul, hogy a kiadási,és bevételi tételeket egyensúlyba hozza és ezzel pénzegységünk stabilitását biztosítsa. — Hogy a költségvetést egyensúlyba lehessen hozni, ahhoz az szükséges, hogy vagy a bevételi tételeket fokozzuk, vagy pedig a kiadási tételeket csökkentsük kellő mértékben. — A bevételi tételek emelése két módon történhetik. Az egyik a fiskális' mosd, adóemeléssel, erre vonatkozólag .pedig nagyon helyesen állapította meg a pénzügyminiszter ur, hogy a jelenlegi körülmények között adót emelni nem lehet, sőt ezeket fokozatosan csökkenteni kell. Van a bevételek fokozásának azonban másik módja is: uj kereseti lehetőségek és uj piacok teremtésével a magángazdaság támogatása és ezzel uj adóalanyok létesítése és a meglévő adóalanjmk jövedelmének olymódon való fokozása, hogy egyenlő adótételek mellett az állam bevételei mindig emelkedjenek. Sajnos, a1 bevételeknek a második mód szerint való emelését a kormány intézkedéseiben nélkülözzük. Tisztában vagyok azzal, hogy a jelenlegi gazdasági krízis idején ez nem könnyű feladat, de még jelenleg is. van lehetőség közgazdásági életünk fejlesztésére. A CAPS versenye mialt pusztulnak a faipari adóalanyok — Az állam, — sokszor, — nem, hogy támogatná, de károsan akadályozza a magán- gazdaság kereseti lehetőségeit. Az állami erdők autonom kutézete a CAPS óriási előnyöket és adómentességet élvezve meg nem engedett versenyt támaszt a favállalatoknak, melyek eddig jelentős adót fizettek, de most likvidálni kénytelenek és tartózkodnak új üzletek kötésétől, ami pedig számos adóalany meg szünését jelenti. Amennyit az állam nyer a CAPS üzleteivel, annál sokkal többet vészit az adózók fizetőképességének csökkentésével. — Költségvetésünkben aránytalanul nagyok a személyi kiadások. Az egész költség- vetésnek 64 százaléka és éppen ezért a pénzügyminiszter a személyi kiadásoknál 800 milliós csökkentést irányzott elő. Több minisztériumban nemhogy csökkentették volna, de Nem nélkülözheti senki, akit a szövetkezeti kérdések érdekelnek Dr. Oberding József György A modern szövetkezeti mozgalom c. most megjelent munkáját. Ismerteti a szövetkezeti mozgalom történeti kifejlődését, a modern szövetkezetét, azok különleges típusait, az egyes országok szövetkezeti mozgalmát a kapitalista, komunista, s fascista gazdas. rendszerben, és a szövetkezeti mozgalom nemzetközi intézményeit. Kapható és megrendelhető a „MINERVA“ kőnyvkereikedésven, Kolozsvár, Regina Maria ncca 1. sz. Ára 35 le; ________'lili'li,1,...................J emelték a tisztviselők számát, nem valószínű tehát, hogy a pénzügyminiszter ezt az előirányzott csökkentést keresztül tudja vinni. — Kern hisszük, hogy sikerül az 1934—35. évii költségvetést egyensúlyba hozni. Tavaly az állam összesen 18 milliárdot inkasszált és az idei költségvetés végösszege 20 milliárd és négyszáz millió, még akkor is ha sikerül a személyi kiadásoknál az előirányzott 800 millió megtakarítást keresztülvinni. — Ha a költségvetés nagy áldozatokat követel az adófizetőktől, első és főfeltétcie, hogy az áldozatok elviselhetek legyenek az, hogy a költségvetés bevételeit képező terhek igazságosan legyenek elosztva és hogy a kiadási tételeket nemzeti különbség nélkül adófizetésük arányában az öszszes állampolgárok egyenlően élvezzék Erdély mostoha sorsa a költség- vetésben — Az állami földadókból 550 millió lej bevételt irányoz elő a budget. Tekintetbe véve az ország területét, ez nem nagy összeg, de viszont az elosztása néni mér egyenlő mértékkel, mivel ennek az adónak aránytalanul nagy részét Erdély fizeti. Roman- és Rrailamegyékben az elsőosztályu — A látványossági adóból 60 millió lej bevételt vettek fel, amely bevétel nagyobbrészt a mozik adójából származik. Törvény van arra, hogy a mozirkoncessziókat elsősorban kulturális és jótékony intézményeknek kell kiadni. Ezt a törvényt pedig úgy hajtották végre, hogy az „Astra“-nak Erdélyben 109 mozi-engedélye van, melyből évente cca 9 millió bevételhez jut, viszont a kisebbségi egyesületek egyetlenegy koncessziót sem kaptak, holott, a törvénynek egyenlő elbánás alapján való alkalmazásával mi is igényt tarthatunk hasonló és arányos koncessziókra. — Ha vizsgáljuk, hogy a kiadási tételekből mi jut a kisebbségi adófizetőknek, a következőket tapasztaljuk: A rokkantak és nyugdíjasok ad ólbon 1 kapnak... — A rokkantak és nyugdíjasoknak ki nen\ fizetett nagy hátralék megint a rendkívüli költségvetés kiadási tételei között szerepel, azaz ott, ahol egyáltalában nincs fedezetről gondoskodás. Sőt ezek most még rosszabb hely zetbe kerültek, mint a múltban. A pénzügy- miniszter ur az összes ilyen hátralékokat 1934. április .1-ig adóbonokkal kivánja kifizetni, mely adóbonokat viszont csak az 1931. előtti adók kifizetésére fogadja el. Ez azt fo’gja ered ményezni, hogy az adóbonok árfolyama még jobban fog esni és éppen a legszegényebb em- berek fognak legjobban károsodni. Személyi tartozásoknak adóbonokkal való fizetése teljesen erkölcstelen és antiszociális, mivel a rokkantak és nyugdíjasok sokkal nehezebben bírják el az árfolyam-veszteséget, mint az állam szállítói és sokkal nehezebben tudják elhelyezni adóbonjaikat. A kisebbségi egyházak sérelmei — A legnagyobb aránytalanságot a kiadási tételek szétosztásánál, a papok államsegélyénél látjuk szántóföld 600 lej hektáronkénti jövedelem után fizet adót. Argesmegyében 500 lejben állapították meg egy első osztályú föld jövedelmét. Csikmegyében viszont, amely megyének sokkal mostohábbak a gazdasági viszonyai és 809 méternyire v»n a tenger szine fölött, egy hektár elsőosztályu szántóföld jövedelmét 640 lejben állapították meg, egy hektár kert-jövedelmét pedig 4200 lejben. Ez az aránytalanság nemcsak a földadónál jelentkezik, hanem az adás-vételi és örökösödési; illetéknél is, mivel ezeknek alapját is a megállapított földjövedelmek alkotják. — Követeljük Iaz ilyen igazságtalanság megszüntetését és a földadónak a tényleges jövedelem után való igazságos kivetését. — Törvényes intézkedést kérünk, hogj* az állam ki nem fizetett tartozása a háztulajdonos adótartozásából hivatalból levonásba hozassák, mert a jelenlegi helyzet a legnagyobb igazságtalanság és csaknem kizárólag kisebbségieket sújt. Az elviselhetetlen adó megnyomorította az iparosokat — Aránytalanságokat tapasztalunk az iparosok, kereskedők és szabadfoglalkozásúak adó megállapításánál. Az iparosok ezrei voltak kénytelenek lemondani iparukról az elviselhetetlen adózás miatt. Számtalan példát tudnék felsorolni, hogy ke- reskedők és szabadfoglalkozásnak egyenlő forgalom és kereseti lehetőség mellett nemzetiségük szerint fizetnek több vagy kevesebb adót. — A bélyegilletékekből 2 milliárd. 65 millió bevételt irányoztak elő, holott az államnak egyenes adókból származó összjövedelme cca 4 milliárd, a bélyegilleték tehát a direkt adók 50 százaléka. Ez azt bizonyítja, hogy a bélyeg illetékek nagysága aránytalan és elvi- selhetetlen terhet jelent a lakosság részére. A kisebbségi egyházak papjai aránytalanul kevesebb államsegélyt kapnak, mint a többségi egyházhoz tartozók. Pedig ugyanolyan állásban vannak, ugyanazt a hivatást teljesitik. Ez az aránytalanság kétségtelen bizonyítéka annak, hogy a költség- vetés milyen különbségeket tesz a különböző nemzetiségű állampolgárok között. Két római kath. püspök, Mailáth és Fiedler csak félfizetéssel szerepelnek a költségvetésben. Ez nem csak anyagi hátrányt jelent, hanem morálist is. — Már nyolcadszor emelem fel szavamat a kisebbségi iskolák államsegélyének érdekében. A kisebbségi egyházak, melyek számtalan iskolát tartanak fenn s ezzel kulturmisz- sziót teljesítenek és az állam költségvetését részben tehermentesítik, jogosan tarthatnak igényt az állam támogatására. A régi Magyar ország, melyet annyiszor támadtak kisebbségi politikája miatt és melyet nem kötött nemzetközi kisebbségi szerződés, tetemes összeget áldozott e célra. Ezért bármennyire is nehezek a viszonyok, követeljük az iskolai államsegélynek a költségvetésbe való beállítását. — Az 1934—35. évi költségvetés kisebbségi szempontból nem mér egyenlő mértékkel, mivel egyrészt a kisebbségi állampolgárokra súlyosabb terheket ró és tőlük fokozottabb adózást követel, másrészt pedig rokkantjaink, nyugdíjasaink, kisebbségi egyházaink és iskoláink nem részesülnek az állam részéről kellő támogatásban, semmiesetre sem arányosan a kisebbségiek által fizetett adóval, ezért pártom nevében a költségvetést nem fogadhatom el és nem szavazom meg. amt«*»-11 mmw WLW———mbwwi SEBÜK IMRE: ÖT VILÁGRÉSZEN KERESZTÜL A legélvezetesebb útleírás. A szellemesen csevegő szerző könyvének két első kiadását a legrövidebb idő alatt szétkapkodták. — A kiadó az új kiadást különösen leszállított áron hozta forgalomba. Gazdagon illusztrált, 240 old. könyv ára 120 lej. Kapható a MINERVA könyvesboltban Cluj—Kolozsvár, Regina Maria ucca 1. Miért nincs a kisebbségeknek moziengedélyük?
