Keleti Ujság, 1934. július (17. évfolyam, 145-170. szám)
1934-07-28 / 168. szám
KncnOjsar, ? ti Kolozsvár lakosságának legalább Sele nincs bejelentve és nincsen igazolványa A lakásokra, is kiterjesztik az ellenőrző razziát — Milyen igazolványra van szükség 7 — A lakásbejelentő hivatal Sünökének felvilágosításai (Kolozsvár, Julius 26.) Jelentettük, hogy a kedről szerdára virradó éjjelen a helybeli rendőrség széleskörű razziát tartott és rengeteg embert kisértek be a kerületekhez. Ez a körülmény már csak azért is nagy feltűnést keltett, mivel voltak olyanok is, akiknek a népesedési iroda részéről kiállított igazolványuk volt, de a végrehajtó közegek nem akartak tudomást szerezni róla. Az is megtörtént, hogy egy és ugyanazon családhoz tartozó emberek közül kísértek be valakit, mert nem tudta igazolni, hogy az a férfi és az a nő, akivel van, édes szülei. Függetlenül mindezektől, hetek óta rendőrök járják be a város minden egyes házát és íelirják _ Egy uj igazolvány kiállítása_ bélyeggel együtt a4 tej, a megujitás pedig 10 lej. Sokan arról panaszkodnak, hogy a mai időkben magas az összeg, de be tudom bizonyítani, hogy az összes nagyvárosok közül Kolozsváron a legkisebb. Egyébként tegnap délben a rendőrség a következő átiratot küldte meg a lapoknak: — Tisztelettel kérjük, szíveskedjék a közönség tudomására hozni a következőket: Megállapítást nyert, hogy a város lakosságának legalább fele nincs bejelentve és nem rendelkezik a szükséges törvény állal előirt Igazolvánnyal. Éppen ezért az ellenőrzést helyszínen végzi négy csoport. A félreértések elkerülése végett közöljük a törvény szövegét (lásd a felső belügyminiszteri rendeletet), melynek értelmében minden 16. életévet betöltött román állampolgárnak igazolvánnyal kell rendelkeznie. Ellenkező esetben ki vannak téve az ellenőrzés kellemetlenségeinek. A helyszíni HATVÁNY LAJOS; Egy székely nemes, aki felfedezte a demokráciát* ^iSlönl Farkas Sándor amerikai útja, lebiiincselöen érdekes élményei, szomorú élete és annak időszerű tanúságai elevenednek meg ebben a pompásan megírt könyvben. Hatvány Lajos ezúttal annyi modern iró után egy régit vezet be a magyar Irodalomba. Ára csak 66*— lej. Kapható a KELETI ÚJSÁG kiadóhivatalában Kolozsvár. Baron L. Pop u. 5. 'Vidékieknek a könyv ára és 10'— let portóköltsig beküldése esetén azonnal seálUtjuk. — 200 letet meghaladó megrendelésnél portót nem szimítuk szemlét mától kezdve nemcsak a közlokálokban, hanem, a lakásokon is végezzük. Ugyanakkor tudomására hezzuk a lakosságnak, hogy az ellenőrző közegeknek nem áll jogukban semmilyen vonatkozású dijat behajtani és nem fogadhatnak el megbízatásokat. _Kérjük a közönséget, hogy a hatósági közegeket jóakarattal fogadja, mutassák be az igazolványt és a cselédkönyveket. A hatályukat veszített és nem láttamozott személyazonossági igazolványokat az ellenőrző közegek beszedik és kicserélés végett a népesedési irodánál helyezik el. Az ellenőrző közegek bármilyen kilengését kérjük abejelcnlőhivatal tudomására hozni, amely gyors intézkedéseket foganatosít a jogaikkal visszaélő közegek ellen. A medgyesí ofmvIISói sem fizetik már «az erdélyi szászoknak \ némelorszáfji sajtó a szász kisebbségeit sérelmeivel foglal* kozik — Az uj köliségvelés asz iskolák halálát jelenti azokat, akiknek nincs szabályszerű személyazonossági igazolványuk. A lakosság pedig a sok mindenféle igazoló irat mellett azt sem tudja, hogy tulajdonképpen milyen igazolványt kíván a rendőrség. Felkerestük azért Chendi György rendőrkapitányt, a bejelentő hivatal főnökét s felvilágosítást kértünk a razziáról és a bejelentési hivatal, miatti panaszokat tudomására hoztuk. _ Mindenekelőtt ki kell jelentenem. — mondotta Chrndi kapitány, — hogy félreértésről van szó. A lakosság nem tudja, pontosan, hogy mi a kötelezettsége és ha rendfenntartó intézkedéseket foganatosítunk, egyszerűen' kellemetlenkedéseknek tekinti. Egy százezer lakosú városban pontosan tudni kell az emberek nevét, lakhelyét, foglalkozását, mert gyakran előfordul, mint ahogyan legutóbb is töiűént, hogy az ellenőrzés következtében más helyekről nem kívánatos politikai elemek jöttek ide, akik aztán sok kellemetlenséget okoztak. így a legutóbbi rayzia alkalmával nyolc kommunistát foglak el. Másrészről pedig mindezeket nem hivatali „túlbuzgóságból“ csináljuk, hanem a törvényes és a belügyminiszteri. Vendeletek értelmében. Ha nem tesszük meg, úgy bennünket vonnak felelősségre. „A bUügyyminisztérium 1923 október 13-án 75786. szám alatt a következő, ma.is érvényben levő rendeletet adta ki:" „A személyazonossági igazolvány kiváltása kötelező az ország csszlakósai részére és személyenként váltandó ki. Vagyis: külön a férj, külön a feleség, külön minden nagykorú gyermek és külön minden tizenhatodik életévet betöltött kiskora ré- tzérc. A személyazonossági igazolvány három évig érvényes, de tulajdonosa köteles azt évente J0 lej taxa ellenében megújítani.“ _ Igen,, de háromféle személyazonossági iga- folvány van. 1. Fényképes. 2. Fényképnélküli. 3. A városháza által kiállított igazolvány — vetettük eilen. Amit a városháza kiállít, azt csak kimondottan szavazásra lehet használni, — válaszolta Chendi rendőrkapitány. A fényképnélküli csak egy évig érvényes, de azért mi a lakosság iránti kíméletből azt is megtettük, hogy évente meghosz- Bzabbitotiuk. _ Végeredményben most mit kell tennie a közönségnek? . _ Akiknek három éves fényképes igazolványuk lejárt, újat kell vált uniók és azoknak t$, akiknek egy éves. Abban az esetben, hogyha a fényképes, igazolvány kiállítási időpontjától még nem telt le három év, úgy Hz lej taxa lefizetése ellenében meghosszabbítható. Másrészről pedig haladéktalanul jelentkezniük kell mindazoknak, akik egyáüaíálan nincsenek bejelentve és akik lakás- 0int-változást nem jelentettek be. ™ Még egy kérdés. Hogy is állunk azokkal a tarákkal t (Kolozsvár, július 26) Az erdélyi szászok ■között dúló harcnak nyomai láthatók a német- országi sajtóban is. bár a Hitler kormányának hivatalos lapjai tartózkodnak az állásfoglalástól azóta, hogy a Glomlys püspök elleni támadó cikkek Berlinben megjelentek. Egymásután nyilatkoznak meg a szász lutheránus egyház testületéi, a városi egyházközségek presbitériumai és az egyházkerületi kon zi sztori um tanácsa a püspök mellett. Bizalmi határozatokat hoznak és megvetéssel Ítélik el a püspök elleni oktalan rágalmakat. Habár a szász nemzői i szocialisták annyira mentek a kormány iránti hízelgésben, hogy semmiféle kisebbségi sérelmet soha nem emlegetnek, a németor- szági sajtó újabban foglalkozik azokkal a panaszokkal. amelyekkel tele van a szász nép. A Kölnischer Zeitung, nagy német napilap > egyik legutóbbi számában a szászok kisebbségi helyzetéről ir nagyobb cikket, amelyben éles kritikában részesíti n román kormány kisebbségi politikáját. A cikk azt mondja, hogy a román állami költségvetés, amit a rendkívüli parlamenti ülésszak mostanában szavazott meg, a romániai német iskolák halálos Ítéletét jelenti. Eddig csak négy ós félmilliós államsegélyt kaptak a szászok iskoláik számára s az uj költségvetés ezt egy és egynegyedmillióra szállította le. A szász iskolák fenntartása már Szinte lehetetlennek látszik, mert a gazdasági válságban kimerült szász nép egyházi adóját nem tudja fizetni. Az uj impérium 15 esztendeje alatt a szászok több mint egymilliárdot áldoztak iskoláik és templomaik fenntartására, forrásaik azonban kimerültek- Habár a közoktatásügyi tárca költségvetését 400 millióval emelték, a szász kisebbségi iskolák államsegélyét mégis leszállították. Anghclescu miniszter a parlamentben olyan kijelentést tett, hogy a szászok nem számíthatnak „különleges“ elbánásra. A nagy német lap egy sereg sérelmet sorol fel ezután: kiszorítják a. közigazgatásból a német tisztviselőket, eltüntetik az erdélyi városokból a háromnyelvű uccatáblákat, amelyeket a régi impérium kötelezőnek tartott, megsemmisítik a szász történelmi elnevezéseket, nyelvvizsgára viszik a tanítókat és az iskolákat olyan feltételek elé állítják, amelyeket tel- jesiteni nem tudnak. Az utóbbi napokban sok német nagy lap hasonló módon foglalkozik az erdélyi szászok kisebbségi helyzetével, így a Berliner Tageblatt, az Ostdeutscher Zeitung, a Deutsche Allgemeine Zeitung és mások. Azt Írják, hogy most akarják betetőzni a romanizálási törekvéseket- És nincsen remény, hogy a kisebbségekkel szembeni ilyen kormányzati rendszer a közeljövőben megváltoznaA német lapok ugylátszik észreveszik An- ghelescu miniszter ama kijelentésének jelentőségét, melyben leszögezte, hogy a szászok különleges elbánásban már nem részesülnek. Ők még a legutóbbi években is kaptak négy cs fél millió iskolai segélyt, amit most mélyen leredukáltak. Ennek a négy és fél milliónak története van s bár nem nagy összeg, mégis „különleges'“ bánásmódot jelentett azért, mert a sokkal nagyobb magyar kisebbség felekezeti iskolái számára ennyit sem adtak, egy fillért sem. Annak a m edgy esi szász határozatnak ellenében, amit az impériumváltozás idején a Romániához való csatlakozásról mondottak ki, ötmillió évi iskolai államsegélyre vállalt kötelezettséget az akkori román vezetőség. Az ötből egy félmillió idővel elkallódott s most 15 év múlva ennek az ötnek a kötelezettségét nem állják tovább. Ezt jelenti Anghelescu miniszternők a kijelentése- Tény, hogy a mai időkben ötmillió is nagyon kis összeg, még a szászok felekezeti iskolái számára is, de ha hasonló kötelezettséget nem vállalhattak közvetlenül a magyarsággal szemben, vállaltak a szövetséges és társult nagyhatalmakkal szemben a békeszerződés kisebbségi egyezményében. Ebben a szerződésben ki van mondva az államsegély móltányOvS kötelezettsége minden kisebbségi, tehát nemcsak a szász, hanem a magyar iskolák számára is. Mi ebből a kötelezettségből nem látunk in cg egy lejt sem.
