Keleti Ujság, 1934. július (17. évfolyam, 145-170. szám)
1934-07-20 / 161. szám
Tue poştală plăti« în numerar No. 21356—1927. Péntek, 1934, jultua 20, — A va 5 *ci Előfizetési árak belföldön: negyedévre 200, egy hóra 70 lej. évre 60, félévre 25, negyedévre 12-50, egy hónapra 6.50 pengő. Egyea számok az Ibusz elárusító kioszkjaiban. XVII. ÉVFOLYAM — 161. SZÁM. Felelős szerkesztő: SZÁSZ ENDUE. kiadóhivatal és nyomda: Cluj-Kolossvár, Baron L. Pop ucca 5. szám. Telefon: 508. — Leveleim: Cluj, postafiók 101. szám. Kéziratokat senkinek sem küld vissza és nem is őriz meg a szerkesztőség. Tal@resc«i távoliéi© kém mozgalmak indullak ellene a kormánypártiban Alkoimnnyvédő szervezkedés^ amire nincsen szükség Szeptemberre várják a pártelnöknek a fellépését Tatarescu eilen \ nBBniszterelnöIc nyilaftlcozof f Parisban utjának céljáról Mégis van regionalizmns Van regional izmus és román politikusok csinálják. Van valami bátorság a követeléshez és igazságoknak a kimondásához azokban a kijelentésekben és azokban a csökönyösnek látszó állás- foglalásokban, amelyekben egy tartománynak a lelke nyilatkozik meg. Legalább igy messziről úgy látszik, hogy annak az aggódó lelkiismeretességnek, amit regionalizmusnak szoktak nevezni s amit ezzel a román nagyközönség előtt mindig rosszul értelmezett megnevezéssel igyekeznek kompromittálni is, valamilyen tisztultabb álláspontja él egy tartomány román népének a képviselőiben. Csakhogy ez a tartomány nem Erdély, hanem úgy hivják: Besszarábia. Nagyon messze van innen. Sokkal messzibb, mint amekkora földrajzi távolság lemérhető kilométerekben. Már Ázsiának az egyik küszöbe van ott és az ismeretlenség homálya takarja el előlünk. A nyugati civilizációból századok zárták ki s a legújabb másfél évtized alatt, bár egy ország határai között éltünk, a kommunista szomszédság bélyegét viselték ott úgy, hogy bélyeg takaró is volt, ami miatt kevés betekintés jutott a számunkra. Tudunk, hallottunk sokat arról, hogy ott milyen nehézségei voltak és vannak a szókimondásnak- Mégis sokszor imponálnak a besszarábiai román politikusok, mert sokszor ad-' ták tanujelét annak az önérzetes magatartásnak, amivel gerinces magatartásuk minden következményeivel számoltak s mégsem hajlították kettőbe a gerincüket. Lám, most az a Pan Halipa, aki pedig a közelmúlt esztendőkben nem tartozott a leggerincesebb besszarábiaiak közé, olyan állásfoglalásra lcényszeritette, olyan Ígéretre a nemzeti- parasztpárt központi elnökét, Mihalachét, amiben nagyon nagy szót kellett kimondani. Azt a szót: autonómia. Mihalache számolt már azzal, hogy igen könnyen kormányelnök lehet. Sőt, számit is erre. Vagy legalább is feltétlenül reméli, hogy megkapja a kormányzást a párt, amelynek ő az elnöke. Amit ő igér, azt meg kell gondolni azért, mert amilyen gerincesség látszik a besszarábiai párthiveiben, azok számon fogják kérni. Mihalachenak nagy Ígéreteket kellett tennie, mert besszarábiai párthívei nem hallgatták el nyugtalanságukat- Pan Halipának vállalnia kellett, hogy szószólója legyen a követelésnek, mert különben félretolták volna és más kezd beszélni. Az látszik ebből, hogy ott van tartományi román közszellem és közvélemény. Emlékezünk arra például, hogy az elejtett Stere Constantin mellett, hogyan sorakoztak fel besszarábiai román politikusok és inkább még parlamenti mandátumaikat is eldobták, de meg nem alkudtak. Emlékezünk arra, hogy a nemzeti-parasztpárti kormány köz- igazgatási törvényének a tárgyalásánál nem tudta a kormánypárt a besszarábiai képviselőit leszerelni, mert ezeket semmiféle pártfegyelem nem állíthatta a decentralizáció megtagadása mellé. Lát-1 szik, hogy van annak a tartománynak valami ro- I mán önérzete- Mert annyira román, hogy őrültség volna az orosz szovjet irredentájának még a leghalványabb gondolatát is keresni náluk. Ök a romániai románok akarnak lenni, de jogokkal és biztosítható életfeltételekkel. Ez lehet regionaliz- mus, de becsületükre válik. Nálunk is vannak regionalisták, sokan, majd min.dcji.ik- De csak itthon, a kávéházi asztal mel(Btfkarest, julius 18) A kormánypártban bizonyos mozgolódások tünetei látszanak- Tatarescu miniszterelnök alig egy hete van távol s ez idő alatt jobbról is, balról is felvetődtek a liberális pártban mozgalmak, akciók ötletei és tervei. Egyfelől a fiataloknak vannak követelései, másfelől az öregeknek, mert arról is szó van, hogy a régi pártvezérek nincsenek megelégedve a Tatarescu belpolitikai magatartásával. így terjedt el a hire annak is, hogy alkotmánymódosításnak olyan terve fenyeget, ami alkotmányfelfüggesztésnek volna mondható. Tatarescu es Bratianu leszámolnak egymással A nemzeti-parasztpárt lapja, a Dreptatea nagy feltűnésre pályázó cikkben azt irja, hogy szeptemberben törésre kerül a sor Bratianu Dinu pártelnök és Tatarescu között. Bratianu is és Tatarescu is felkészülnek arra, hogy a kormánypárt kebelén belül leszámoljanak egymással. Tatarescu szükségét látja, hogy ő is lapot inditPárisi jelentés szerint Tatarescu miniszterelnök nyilatkozatot adott a Paris Midinek, Hangoztatta, hogy párisi utjának a cé'ja, összegyeztetni Románia gazdasági érdekeit Románia politikai és katonai érdekeivel. Majd kijelentette: — Visszás helyzet ugyanis, hogy Románia Németországgal kössön kereskedelmi megállapodásokat, katonai szövetségese azonban Franciaország legyen. A miniszterelnök elmondotta, hogy a háború lett, a négyszemközti beszélgetésekben, vagy ha együtt utazunk velük a vasúti fülkében. Vagy maguk között, ha ketten, hárman vannak. Amikor ideérkezik egy-egy kormányférfi, vagy pártelnök Bukarestből, akkor itt csak hajlongás van. Amikor Bukarestbe utaznak, akkor programot, földet, mindent úgy itt hagynak, hogy egymást licitálják túl az erdélyi kívánságok megtagadásával. Min- denilc kormány erdélyi pártja csinált már követelő blokkot ,— most is alakult egy Kolozsváron son, mert a Viitornl nem áll az ő szol- gálatában s ez az aj lap Curajul címen nemsokára meg is jelenik. \ mlniszf erelraöls az allfolinány- módositás ellen Párisból jelentik: Tatarescu miniszterelnök szerdán elhagyja Párist és pénteken érkezik vissza Bukarestbe. Slavescu pénzügyminiszter még néhány napig Párisban marad a hitelezőkkel folyamatban lévő tárgyalások befejezése céljából. A miniszter-elnök a jövő bét folyamán minisztertanácson fog beszámolni ez utjának eredményéről. Az Epoca cimü lap párisi jelentés alapján azt irja, Tatarescu miniszterelnök közölte egyik Párisban letelepedett barátjával, hogy egyelőre nincs szó a román alkotmány módosításáról és még kevésbé lehet arról szó, hogy az alkotmánymódosítást királyi dekrétummal eszközöljék. előtt Romániának Bajorországban volt a vagongyára és mozdonyjavitója. Amikor Románia háborúban állott Németországgal, vasúti vagonjai a síneken vesztegeltek, mert a németországi gyárból nem kaphatott moz donyt. Ilyen eset most nem fordulhat elő, de a román-francia érdek megköveteli, hogy Franciaország legyen most segítségére Romániának. (Tudósításunk folytatása a második oldalon.) —, de ezeknek a követelései csak annyiból állottak rendesen, hogy X-nek miniszterséget, Y-nak államtitkárságot igyekeztek kiharcolni. Aki megkapta, aztán a többit leszerelte. Besszarábiának nem voltak román miniszterelnökei. Hisszük, hogy ha lettek volna, kihozták volna az a tartományt Európába a cárizmus maradványaiból. Mert azok nem arra dolgoztak mindig, hogy: a kormányéinak?ég, a miniszterség posszibilitását ápojjákPárisi nyilatkozat a német gyárról s a francia fegyverről HM
