Keleti Ujság, 1934. július (17. évfolyam, 145-170. szám)

1934-07-19 / 160. szám

KELETItlJsaC Véres családi dráma a gyermek miatt Elrabolta saját gyermekét és menekülés köz­ben leszúrta elvált feleségét s annak testvérét (Kézdivásárhely, julius 17.) Megrendítő családi dráma történt a háromszékmegyei Ojtoz közegben. Reiner Emil géplakatost, a helybeli Danubia-cég pár évvel ezelőtt, rabiátus természete miatt, elbocsátotta, szolgálatából. Később egy családi perpatvar alkalmával feleségét és apósát oly súlyosan bántalmazta, hogy a törvényszék az asszony kérésére ki­mondotta a válást. Az apa a per befejezése után ellopta az anyjának ítélt négyéves kisleányt és a Regátba költözött, ahol munkanélkül tengő­dött. Az aüya azonban mindenképpen vissza akarta szerezni leányát és e célból cselhez folyamodott. Azt irta volt férjének, hogy Ojtozban állás üresedett, A munkanélküli gép­lakatos nagy örömmel utazott Ojtozba, de itt csakhamar rájött, hogy becsapták. Nagy veszekedés támadt a lakatos és volt felesége között, amelybe az asszony családtagjai is beleszóltak. A végén is Reiner ölbekapta a gyermeket s a nyitott ablakon kiugrott. Az asszony és rokonai üldözőbe vették. Reiner kést húzott elő s ezzel védkezett. A harc során az asszony öt tüdőszurást kapott s a sógora, Doboly László pedig a karján, gyomrán és lábán sebesült meg. •Dobolyi a kézdivásárhelyi kórházban ápolják. Az asszony lakásán áll orvosi kezelés alatt, de életbenmaradásához kevés a remény. IStis* lexlilcyy«ür készül Bukarestben a* üxembeMÜnteiésre i\ycrsanyaq liiányában képlcFcnek qozni — Kedvező olasz ajánlat, amelyet a 1*0» m ány nem -réti ficjyelcmlie (Bukarest, julius 17.) A romániai ipari termelés már régóta és sorozatosan panasz­kodik az önellátás, az anarchia elvének túlzott érvényesülése, az árucsereforgalom és a devi- zaJdutalás korlátozása ellen. A. kontingentálás és a behozatal szabályozása nem történt min­denben a kereskedelem és a? ipar szükségle­teinek megfelelően. Számos romániai iparvál­lalat nem tudja az üzeméhez feltétlenül szük­séges nyersanyagokat külföldről behozni és ennek a helyzetnek lett az eredménye, hogy Bukarestben liasz textil gyár les: kény­telen a napokban beszüntetni üzemét. A romániai textilgyárak már régóta panasz­kodnak, hogy nem tudnak külföldről nyers­anyagot, főleg gyapotfonalat beszerezni, a bu­karesti vámhivatal nem hajlandó kiadni ré­szükre a már hetekkel ezelőtt megrendelt és meg is érkezett nyersanyagot, amelyet a hosz- 6zu állás következtében a megromlás veszélye fenyeget, A külföldi fönalszövődék, főleg a* olasz-, franciaországi, spanyolországi, auszt­riai. lengyelországi és magyarországi szövő­dét, amelyek az ellenérték hetvenöt százalé­kát kénytelenek előzetesen kifizetni a nyers gyapotért Amerikának cs szívesen szállítaná nak Románia részére, de a kompenzáció és vámnehézségek miatt újabban megszakítottak minden üzleti összeköttetést a román piaccal, A helyzetre nézve jellemző egyik nagy bu­karesti textilgyár vezetőjének következő ki­jelentése: — A külföldi fonalszövőgyárak véleménye szerint Románia kereskedelmi politikája elhi­bázott. Nem hajlandók többé a külföldi gyá­rak részünkre aranyat küldeni, — mert hisz a gyapot tulajdonképpen arany, amelyért a külföld előre az érték hetvenötszázalékát fi­zeti ki Amerikának, inig nálunk a vámraktá­rakban hever, gondozás nélkül és a megrom­lás veszélyétől fenyegetetten • ■. — A vámraktárakban zárlat alá helyezeti gyapotkészlet már is elvesztette értékének öt- ven százalékát és a teljes megsemmisülés ve­szélye fenyegeti. A bukaresti textilgyárosok véleménye sze­rint Teodorescu ipar- és kereskedelemügyi mi­niszternek; — ha jogosnak is kell elismerni a belföldi ipar és külkereskedelmi mérleg védel­mének szükségességét, — mégis különbségei kell tennie az ország termelöipara részére nél­külözhetetlen elsőrendű szükségletű nyers­anyag és a fényüzési cikkek között, szükséges tehát, hogy a kontingentálás alá vont áruk névsoréit sürgősen vizsgálja felül és a nyers- anyag, elsősorban a textil gyárak részére, elen­gedhetetlenül'szükséges gyapot fonál külföld­ről való behozatalát engedélyezze. Meg kell szólalnia ebben a kérdésben a textilgyárosok szerint a hadügyminiszternek is, aki kellemetlenül, tapasztalhatta, hogy a hadsereg részére szükséges textilanyagok, -ka­tonai fehérneműk szállítására kiirt .árlejtésen egyetlen rönunrini textilgyár sem lett ajánlatot a. szállításra, mert a gyárak nyersanyag hiányában bem vállalhatták a katonai megrendelést. De közbelépést remélnek a romániai tex tilgynrak a munkaügyi minisztérium részéről is, mert nem lehet részére közömbös, hogy Bn karestben máról-holnapra többczcrrel szapo­rodjék a munkanélküliek száma, mert a textil- gyárak nyersanyag hiányában kénytelenek üzemüket leállítani és munkásaikat elbocsá­tani. A textilgyárak követelik, bogy a várnhi rátátokhoz megérkezett külföldi gyapotfona lat azonnal bocsássák az üzemek rendelkezé­sére, — ezt a mennyiséget kivételesen oldják fel a behozatali és kontingentálási korlátozás alól, — mert a helyzet már tűrhetetlenné vált a gyárak részére. Jellemző a kormány gazdasági és- kereske­delmi politikájára, — mondják a textiigyárak, — hogy egyik leghatalmasabb olaszországi gyapotfonógyár ajánlatot tett az ipar- és ka reskedelmi miniszternek, hogy hajlandó összes gépeivel bevonulni Romániába, itt szövőgyá­rat létesíteni, az üz.cmet saját költségén beren­dezni, á gépeket zéróra értékeli, nem kell te­hát az értékelt gépekért jelentős összegű devi­zát az országból kivinni és közel százmillió lejes befektetéssel berendezni az üzemét Ro­mániában, amelynél kötelezte magát kétezer belföldi munkást alkalmazni. Románia évenként két és fél milliárd lej értékben importál gyapotfonalat külföldről. Az olasz gyár kötelezettséget vállal, hogy . az imporfmennyiséget évi egy milliárd lejre csökkenti le, Románia tehát évenként másfél milliárd :lejt takarít meg külföldre kifizetett devizákban és a liberális kormány érthetetlenül nem ra gadja meg ezt az ország-nemzetgazdasági, ipari és szociális életére rendkívül előnyös és nagy­jelentőségű ajánlatot, hanem még válaszra sem méltatta az olasz gyárat. Ha sürgős intézkedés nem történik, ug.v Bukarestben a jövő héten húsz textilgyái szünteti be üzemét, a munkások ezrei kerül­nék az uccára és Románia egyik igen fontos termelési ága, a textil- és szövőipar a legs« lyosabb válság napjai elé néz­ÍIÜSSZES RÁKOK ELTŰNTEK! 6 hét után Egy ül éves nőt egy bécsi kórházban naponta 5 psicig kezelt egy hires orvos. Hat hét alatt min­den ránc i teljesen eltűnt. Megint üde és lányos arc­bőre lett. A kísérleteket — mondja egy vvieni orvosi szaklap — ugyanezzel a meglepd sikerekkel meg­ismételték más 670 éves nőknél is. Ennek a csodának eredete most nyilvánosságra kér i'. Minden nő megtehe i ugyanezt. Prof. Dr. Stej- skal, a vvimi egyetemtől, megállapította, hogy a ráncokat bizonyos éltetőanyagoknak a bőrből való eltűnése idézi elő. Sok é\i kísérletek után sikerült neki ezt ez érté’ es anyagot gondoson kiválogatott batal áhatok bőréből kivonni.Ezt az anyagot,iBiocel"- nek nevezték el. Ennek a csodálatos lefedezésnek kizárólagos k'hasz látási ,J gát Tokaion szerezte meg lutta mas összegért. A „Bit ce*“ most még más éltető bőrtápszérexkel lesz ős ekötve a Rí ne ő Tokaion bőrt psze.ben, ebben a hires párisi krémben. — Ez megfiatalítja a bőrt. megszünteti a ráncokat ég fel. Irissiti a petyhüdt arcizmokat. 50—(V) es nők visz­sza'-zerezhetik most fiatal« s szépségűket, melyért néhány fiatal leány megirigyelheti (Let. ■ Az ered­mény garantálva, vagy.a pénz visszatérítve Kaphat ' minden gyógyszertárban, drogériában és illatszeitárban. — Úi, mérsékelt árak : Tokaion Gerne, fehér, 50 lejtől; Tokaion Créme börtápszer, rózsaszínű, otl le.,tői. Harminchét ember ivott a veszett tehén tejéből Mfndannyiukat a kolozsvári Pastcur-intézelbe szállították (Dés, julius 17.) Téglás Juon' farkasmezei lakosnak két tehenét a napokban Összemarta egy kutya. A gazda nem tulajdonított különö­sebb fontosságot az esetnek és a teheneket sem gondozás alá nem vették, sem pedig nem külö­nítették el a többitől. Két napra rá a kutyát a falubeliek azonban leütötték, mert kitört raj la a veszettség. Valóságos pánik tört ki ezután a faluban, ahol harminchét ember ivott a megmart tehén tejéből. Értesítették a hatósági közegeket és a járási állatorvost, aki miután megvizsgálta a tehene­ket és a veszett kutyát, elrendelte, hogy a 37 embert szállítsák be Kolozsvárra a Pasteur intézetbe. A rendeletet végre is hajtották s a harminc hét ember már Kolozsváron áll gyógykezelés alatt. Helyzetüket nagyban súlyosbítja az, hogy kevéssel beszállításuk után a megmeri tehénén kitört a veszetség, amelyet le kellett ütni. iVincs rossz üzletmenet, ha a Keleti Újságban hirdet! „.'ii,iiiwwusiB»RSHs^'*aw.:«8nraMy,«^aiwTBsiw»^iiBsnagB

Next

/
Thumbnails
Contents