Keleti Ujság, 1934. július (17. évfolyam, 145-170. szám)

1934-07-18 / 159. szám

Szerda, 1934. Julius ÎS. — Ära 3 l®i

Előfizetési árak belföldön: Egész évre 800, félévre 400, negyedévre 200, egy hóra 70 lej. Magyarországon: Egy évre 60, félévre 25, negyedévre 12.50, egy hónapra 6.50 pengő. Egyes számok az Ibusz elárusító kioszkjaiban.

ORSZÁGOS MAGYARPARTI LAP XVII. ÉVFOLYAM - 159. SZiM.

Felelős szerkesztő: SZÁSZ ENDRE.

Szerkesztoseg, kiadóhivatal es nyomda: Uiuj-üoiozavar, Baron L. Pop ucca 5. szám. Telefon: 568. — Levélcím: Cluj, postaíiók 101. szám. Kéziratokat senkinek sem küld vissza és nem Is őriz meg a szerkesztőség.

Taxa poştală plătit* la numerar No. 24.256—1927.

MpvtselSház BUDA P ES

Nem kétezer postás, az egész magyar nép vonul fel

Németország visszalép a Népszövetségbe,

hogy megakadályozza

Oroszország' felvételét

Hartkou súlyosan összeveszett a lengyel nagykövettel a keleti locarnoi egyezmény miatt

Szólunk másfélmilliónyi magyar léleknek a nevében- Mert az a kétezer ember, férfiak és nők, Öregek és fiatalok, diplomások és egyszerű munkások, akiket felvonultattak a kolozsvári uccákon a kínosan szigorú vizsgára, az erdélyi magyar létnek, a romániai kisebbségi sorsnak a szomorú menetére sorakoztak fel. Nem jószántukból, nem a saját elhatározásukból cs nem tüntető körmenetre indultak. Hadszínterek tűzvonaláiból legyüjtött hadifoglyok nem meneteltek ilyen megijedt, letört, reménytelen lélekkel a szuronyos sorfalak között, ellenséges területen, mint ezek a sorbaállitott szerencsétlen állampolgárok itthon, apáik földjén, akiknek a világon semmi egyéb vétek nem irható a rovásukra, csak az, hogy lelkiismeretük szeplot- leu tisztaságával, munkabirásuk teljes igyekezetével hiven szolgálták az államot. A bűn, amiért e kálváriajárás gyülekezőjére a parancsot megkapták, semmi más, csak annyi, hogy szeretnének tovább dolgozni az államért, az állam szolgálatában, feláldozva egész lényüket annak a közjónak oltárán, amely valamennyiünké, az egész polgárságé, minden ittlakóé. Arról ők nem tehetnek, hogy a civilizáció társadalmi rendje értelmében ezért a mun káért és áldozatért számukra is jár egy-egy karéj kenyér ellenszolgáltatásképpen, mint ahogyan nem tehetnek a származásról sem, ami megfellebbezhetetlen adottság minden ember számára. Amilyen sorsot mutat a világ számára ennek a vizsgafelvonulásnak soha eddig még nem látott ritka látványossága, az a mi kisebbségi sorsunk. Az áldozatkészség, a lojális államhüség, az erős elszántság az államgépezetbe való beilleszkedésre, nem a nagylelkűség kitárt karjaival találkozik, hanem azokkal a vizsgapadokkal, amelyekre olyan remegve ülnek bele a szegény jóindulatú ártatlan

nők, t*

..... j ...........'

Hiszen az állami szolgálatban tudni kell az állam nyelvét, olyan mértékben és olyan módon, ahogyan a szolgálat azt szükségessé és elengedhetetlenné teszi. De ezek az emberek közel két évtizede vizsgáznak ebben a szolgálatban és megmutatták, hogy tökéletesen betöltik a hivatást, amit vállaltak- Ők voltak azok a megfizethetetlen kiegészítői az államnak, akik az uj impérium berendezkedéseinél hidat vertek és a-z átmenet pilléreit életegziszteneiájuknak a hátán tartották. A történelemfovduiat számára az az ígéret hangzott el, hogy nem lesz itt ■' nyomorúság, biztosítva lesz a boldogulás.

í w ^ r , r, f-v. *

I Ennek a néhány- ezer embernek a ' kiáltása az egész magyarságnak a fájdalmából tör fel. Nem kétezer léleknek az elkesereiése szólal meg és kéri az állampolgári jószándéknak az egyenlőjogu elismerését, hanem másfélmilliónyi magyarnak a testvéri szolidaritása állja őket körül. Az ő kétségbeesett félelmüknek a sóhaja megerősödik a magyar nép testvéri szolidaritásának szárnyain és a remegő hangon vizsgázók akadozó szavai helyett szólunk mi, másfélmillió embernek a hangján. Hátha jobban megszívlelik a szót: kérjük a munkáért az emberi megélhetést.

De nemcsak másfélmilliónyi kisebbségi magyar polgár kéri a maga részét a kiérdemelt munkaalkalomból, Szólhatunk a civilizált világ em(Berlin, julius 16.) Az európai politikát mindjobban foglalkoztatja a keleti locarnoi egyezmény megkötésének ügye, amely elé újabb akadályok gördülnek. Amint ismeretes, Barthou utjának az volt a célja, hogy keleti locarnoi egyezmény formájában tömörítse azokat az államokat, amelyekkel a békeszerződések intenzivitását kívánja megvédelmezni. Berlini jelentés szerint Neurath külügyminiszter közelebbről tájékoztatni fogja oly tekintetben a közvéleményt, hogy

Németország nem hajlandó csatlakozni a keleti locarnoi egyezményhez és e

Párisi jelentés szerint Lengyelország sem akarja aláírni a keleti locarnoi egyezményt.

Az Excelsior tudnivéli, hogy Barthou és a lengyel nagykövet között drámai jelenetek játszódtak le. A lengyel nagykövet tagadó válaszára Barthou valóságos dührohamot kapott és

megfenyegette Lengyelországot, hogy Franciaország megszakít vele minden diplomáciai összeköttetést, ha Lengyel- ország továbbra is Németországgal kacérkodik

és nem tesz eleget Franciaországgal szemben

beriessége nevében- Hiszen a hü szolgálat megbecsülésének, a megszerzett kenyér megtartásának a kérdése nem nemzeti kérdés. Joga van minden született emberi lénynek a földön ahhoz, hogy megkapja munkájának és munkakészségének a létfenntartásához szükséges legszerényebb * ellenértékét. Itt azonban arról van szó, hogy kizárnak néptömegeket a kenyérkeresetnek a lehetőségeiből.

J •«

Azok, akiket kalamárissal és pennával a kezükben, felvonultattak a kolozsvári uccákon, testvéreink és azért gyűjtötték őket össze ebbe a menetbe, mert magyarok. Ahogyan vitték őket és ahogyan a vizsgapadok elé állították, oda ketl képzelni melléjük az egész magyarságot.

A fájdalom

és elkeseredés valamennyiünké. Megmentésükért együtt kell hogy meginduljunk, az elhangzott feleletek után most mi vesszük át a szót, kérjük az

tényével beigazolja, hogy olyan tényező, amellyel az európai külpolitikának feltétlenül számolnia kell. Viszont Németországnak az a szándéka, hogy szeptemberben vissza fog térni a Nép- szövetségbe.

A Népszövetségbe való visszatéréssel Német- oiszág lehetetlenné akarja tenni Oroszországnak a felvételét, amennyiben a népszövetségi statútumok szavazatra vonatkozó szakaszai erre nézve Németországnak lehetőségeket biztosítanak.

vállalt kötelezettségének.

Berlinből jelentik, hogy Göring rendőrsége újabb leleplezést tett. A titkos rendőrség közlése szerint az S. S.-csapatokhoz tartozó roham- nsztagbeliek összeesküvést szőttek elesett fegyvertársaik megbosszulására. A rohamosztago- sok éppenugy végezni akarnak „Németország ellenségei“-vel, mint annakidején végeztek Erzbergerrel és Rateanuval. Egyes lapok tudnivélik. hogy Lutze, a rohamosztagosok uj parancsnoka elégedetlenkedik jelenlegi helyzetével és annak a kívánságának adott kifejezést, hogy vegyék be a kormányba. Lutze kívánságát a rohamosztagos alvezérek is pártoló^ lag terjesztették fel Hitlerhez.

emberi méltányosság és állampolgári jogok alapján az életet számukra. Nem lehet magukra hagyni azokat, akiket csoportonként szólítanak. Vasutasok, postások, tanárok, tanítók után mindenkire rá kerül a sor. ‘ j

Ezek a postások tizenötesztendei kifo- gásolhatatlan munkájukkal mutatták meg az állampolgári megbízhatóságnak legkétségbevonha- tatlanabb bizonyítékait. Nincsen semmi más a rovásukon, csak az, hogy szeretnének dolgozni az államért, az állam szolgálatában. Ezért nem a ke-- gyetlen koldusbot jár ellenértékűi, hanem a megbecsülés. Meg kell hallania mindenkinek, aki illetékes a polgári sors feletti rendelkezésbe beleszó- lani, hogy m; ebbe az elbánásba nem tudunk belenyugodni.

IBarthoii megfenyegette Len^yelországol