Keleti Ujság, 1934. július (17. évfolyam, 145-170. szám)
1934-07-15 / 157. szám
?vioel tház BUDAPEST V. Vasárnap, 1994» fulius 15. — Ára .3 lej TUn poafeUA pttm* Ia numerar No. 2L266—1327. Előfizetési árak belföldön: Egész évre 800, félévre 400, negyedévre 200, egy hóra 70 lej. Magyarországon: Egy évre 80, félévre 25, negyedévre 12.50, egy hónapra 6.50 pengő. Egyes számok az Ibusz elárusító kioszkjaiban. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP XVII. ÉVFOLYAM — 157. SZÁM. Felelős szerkesztő: SZISZ EKDBE. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Cloj-Kolozsvár, Baron L. Pop ucca 5. szám. Telefon: 508. — Levélcím: Olaj, postafiók 101. szám. Kéziratokat senkinek sem küld vissza és nem is őriz meg a szerkesztőség. mmm Simon és Hitler beszédei a világpolitika mai nagy eseményei Simon bejelentet! e, hogy Mussolini egyetért Angliával s ezt az álláspontot Franciaország is hajlandó magáévá tenni — „Németország csatlakozása nélkül nincs a béke biztosítva !“ Hitler másSélórás beszédében kijelentette, hogy továbbra is ő vezeti Németországot, amelynek éléről Röhmék erőszakkal akarták eltávolítani A világ közvéleményét két beszéd fogja még sokáig* foglalkoztatni, amelyek pénteken hangzottak. A legnagyobb érdeklődés a Hitler beszédét várta, bár ennél sokkal fontosabb, világtörténelmi jelentősége van azonban a Simon angol külügyminiszter beszédének, amit az alsóházban mondott. Hitler kancellár Németország belső válságának a leküzdését, a 'forradalmi kísérlet leverését ismertette s igy inkább belföldi német esemény volt a birodalmi gyűlésnek a megnyitása, bár a világpolitika számára egyáltalában nem lényegtelen a német birodalom belső alakulása. Simon angol külügyminiszter a világbéke megszilárdításának uj feltételeit szögezte le, mint Anglia határozott állásfoglalását. BeA vitát Sir Herbert Samuel nyitotta meg, aki kijelentette, hogy nem akarja a kormányt időszerűtlen nyilatkozattételekre kényszeríteni, de mégis helyénvalónak találná, hogy a leszerelés kérdését komoly vita tárgyává tegyék. Nem barátja az egyoldalú leszerelésnek, de a fegyverkezéshez komoly indok szükséges. Anglia közelében csak két nagyhatalom van, amelyek a légi fegyverkezést indokolnák. Az egyik Franciaország, amellyel nem valószínű, hogy Angliának a közeljövőben konfliktusa lesz. A másik Németország volna, de viszont Angliának már is jóval fejlettebb légi flottája van. Ideje volna már komolyan megvalósítani a leszerelést. A kormány ellenzéke is ellene van mindenféle szövetkezésnek, amivel Anglia olyan felelősséget vállalna, amely súlyos bonyodalmakba keverheti. Ha a regionális egyezmények valóban a biztonságot nyújtanák Európa számára, akkor jelentette azt is, hogy ez angol álláspontot már a többi nagyhatalom kormányai elé terjesztette s a francia-orosz egyezményi terv ezzel uj tervvé alakult. Ez most az európai, békementő kialakulás uj irányzata. Hitler kancellár beszédét a világ minden részében nagy érdeklődéssel várták. A másfélórás nagy beszédet a rádió mindenfelé közvetítette. Középeurópa sok részében s igy Erdélyben és Magyarországon is, a légköri zavarok nagyon megnebezitették a beszédnek a rádión való meghallgatása!:. A Hitler beszédének egyes részei egyáltalában nem voltak hallhatók, más részeiből félmondatokat ragadott el a távoli légköri zavar. Anglia támogathatná ezt, de nagy kérdés, hogy erről van-e szó. Bizonyos az, hogy az angol közvélemény semmi esetre sem tűrné, ha a kormány olyan kötelezettséget vállalna, melynek értelmében hadat, vagy hadihajókat kellene küldenie olyan helyi konfliktnsok elintézése végett, amelyeket a Népszövetség békésen nem tudott megoldani. Sürgeti a tisztességes lefegyverzést és három kérdést tett fel a külügyminiszter számára: 1. Milyen kilátások vannak Németországnak a Népszövetségbe való belépésére. 2. Mi az eredménye a Barthouval folytatott tárgyalásoknak és mi a leszerelési helyzet. Attlee őrnagy, a munkáspárt nevében szólalt fel, hasonló kérdéseket intézve a külügyminiszterhez és szintén kihangsúlyozva, hogy Anglia nem vállalhat újabb kötelezettségeket. Simon leszögezi az angol álláspontot Simon külügyminiszter e kérdésekre válaszolva mondotta el nagyjelentőségű beszédét. A Barthouval folytatott megbeszélések a kölcsönös védelmi egyezmények kiépítése körül forogtak. A Barthou elképzelése szerint a védelmi egyezményben Oroszországon kivül a balti államok, Lengyelország, Csehország és Németország vennének részt és e terv bekapcsolná Oroszországot a locarnói egyezménybe. Oroszország egyfelől Németországnak biztosítaná keleti határait, másfelől Franciaországnak nyújtana határbiztositékokat, Franciaország pedig Oroszország nyugati és Németország keleti határainak a biztosítására kötné le magát. Anglia nem nyújthat semmi bátorítást és nem helyezhet kilátásba semmiféle támogatást európai államoknak olyan csoportosulásaihoz, amelyek szelektívek lennének és uj hatalmi csoportosulást jeleutenének. Nem vállal Anglia uj kötelezettséget és meglevő kötelezettségeinek a határain túl nem terjeszkedik ki. A fontos ebben az elképzelésben az lenne, hogy Németország belépjen a Népszövetségbe, amit Anglia őszinte örömmel üdvözölne. Ha az orosz és francia kezdeményezés a kívánt uj egyezményre vezetne, mely Németországra és szomszédai számára is megnyugvást hozna, Anglia meggondolná, hogy az egyezményi rendszert támogatásban részesítse. Ebben az (Tudósításunk folytatása a ÍO-ik oldalon) Simon expozéja az angol alsóháziban