Keleti Ujság, 1934. július (17. évfolyam, 145-170. szám)
1934-07-02 / 146. szám
Bethlen György pártelnök újabb lépéseket tett a magyar vasutasok és postamesterek megmentése érdekében A nyelvvizsgákon megbuktatott vasutasok számára ismét haladé- kot ígértek meg — A postamesterek ügyében elmondott interpelláció a miniszter előtt (Bukarest, junius 30) A nyelvvizsgákkal állásvesztésre hajszolt magyar vasutasok és a felmondásokkal uccára kidobott kisebbségi postamesterek életegzisztenciáinak a megmentése érdekében a Magyar Párt szüntelen tevékenységet fejt ki- Ezzel a tevékenységgel érte el, hogy a szegény magyar vasutasok a mult év tavaszán nem kerültek ki az uccára s nagy részükre nem tudták alkalmazni az elbocsátás szigorú rendeletéit s a megismételt nyelvvizsgákon újból megbuktatottak a fegyelmi eljárások bonyodalmai között vergődnek. Bethlen György gróf pártelnök most Bukarestben ismételten felkereste Franasovici közlekedésügyi minisztert és a méltányosság követelményeire is hivatkozva, előterjesztette a nyelvtudás hiányosságai cimén fegyelmi elé utalt vasutasok jogigényeit, kérve azoknak a betartását és kielégítését. A nyugdíjazási eljárás szabályzatának az érvényesítését követelte és megsürgette az ilyen értelemben való intézkedéstA miniszteren kivül fölkereste újból Bethlen György gróf pártelnök Mereufa vasúti vezérigazgatót, akinél szintán előadta ezeket a követeléseket. Hosszas tárgyalás után Mereuta vezérigazgató megígérte, hogy a vasutaselbocsátások junius végén lejáró terminusát ismét meghosszabbítja, a fegyelmi eljárások folytatásával. így a szerencsétlen vasutasok njabb haladékot kapnak, ha az ígéret szerint a vezérigazgatóság rendeleté tényleg megérkezik a kerület igazgatóságokhoz. A postamesterek ügyét — amint jelentettük — interpellációban vitte a parlament elé Bethlen György gróf s mivel nem kapott a kormány részéről aznap választ, felkereste ezzel az üggyel is Franasovici közlekedésügyi minisztert. Részletesen ismertette azokat a közérdekeket, amelyekbe a kisebbségi, főként magyar postamesterek tömeges elbocsátása ütközik. A miniszter kézhez kapta a parlamentben elmondott interpellációnak a szövegét is, amely a következő: — Értesülésem szerint az összes nem román nemzetiségű, vagyis a népkisebbségi származású postamesterek hivatalos értesítést kaptak a postaigazgatóságtól, hogy hathónapos, folyó évi december elsejére szóló, felmondással ez állásaikból elbocsáttatnak. Tudomásom szerint román nemzetiségű postamesterek ilyen felmondást nem kaptak. — Ámbár a postamesterek ebbeli minősége nem életfogytiglani időre szól és kölcsönös felmondással megszüntethető, mégis úgy gondolom, hogy az államnak — éppen a mai időkben, amikor olyan nehéz, sőt mondhatnám, lehetetlen egy elvesztett állás helyett újat szerezni, — a magánmunkaadóknál még fokozottabb mértékben kell ilyen kérdések kezelésénél a formai jog mellett az emberiességi és erkölcsi szempontokat szem előtt tartania, — Ezért úgy vélem, nem engedhető meg az, hogy az állam oly polgárait, oly alkalmazottait, kik eddigi hosszú szolgálati idejük alatt derekasan, lelkiismeretesen, becsületesen és hiba nélkül teljesitették kötelességüket, minden indok nélkül keresetüktől megfossza és családjukkal együtt nyomorba taszítsa, amellett a postai szolgálat szempontjából sem mellékes, vájjon pótolhatók lesznek-e ugyanKlltv-ÜJSXG pwnagaffiq t ww.'gjMUMiP immun w Űe ma már egyétlen asszonnyal sem történhetik ez meg, mert selyem-és müselyem anyagait csak LUX-al mossa! így biztosítja még az olcsó ruhaneműk tartósságát is! minden finom ruhaneműhöz! olyan jóképességü egyénekkel, vagy sem? — Képviselői jogomból és kötelességemből kifolyólag, tisztelettel kérem a közlekedés- ügyi miniszter urat, legyen szives sürgősen közölni: 1. Hogy összesen hány postamestert bocsátottak el? 2. Hogy nemzetiség szerint hány román, hány magyar, német és egyéb nemzetiségűt bocsátottak el? 3. Mik voltak a tömeges elbocsátás okai általában és mik annak különleges indokai? A pártelnök a miniszterrel tárgyalást folytatott, a miniszteri kijelentések azonban még válasznak nem tekinthetők. Az interpellációban feltett kérdésekre várjuk a választ. E válasz, vagy talán az esetleges hallgatás szerint fog kialakulni az a magatartás, aminek alapján a pártelnök a további lépéseket megteszi; I4M A székelyföldi magyar gimnáziumok növendékeinek hatvan százalékát buktatták el az írásbelin (Kolozsvár, junius 30.) Már a kolozsvári Írásbeli érettségi tragikus eredményéből előre- j látható volt, hogy ez az esztendő örök emlékezetű fekete éve lesz a romániai magyar iskolák érettségiző növendékeinek. A megdöbbentő kolozsvári eredmény megismétlődött a többi vizsgabizottságok előtt is- Brassóban a Mcsota gimnáziumban az írásbeli érettségi vizsgán a brassói kath. gimnázium 16 növendéke közül hat ment át, a sepsiszentgyörgyi rcf. Mikó- kollégium 16 diákjából öt, a csikszeredai róni. kath. gimnázium 16 növendéke közül öt, a székelykeresztturi unit. kollégium 18 növendékéből hat, a székelyudvarhelyi róm. kath. főgimnázium 14 növendéke közül tiz. A Brassóban vizsgára állított kisebbségi diákok közül tehát mindössze 39 százalék mehet szóbelire. Ugyanakkor a Mesota gimnázium 24 román növendéke közül 22-t engedtek át, vagyis 91 százalékot. A Saguna gimnáziumban működött egy másik bizottság is, amelyek hatásköre alá kizárólag állami gimnázium növendékei kerültek Az eredmény feltűnően jó. A gyergyószent- miklósi állami gimnázium eredménye 75 százalékos. A székelyudvarhelyi Stefan 0. Josif állami gimnázium növendéke 82 százalékos eredményt értek el. De mindezeket felülmúlja a állami gimnázium növendékei 82 százalékos növendéke és a szintén brassói Saguna fiugim- názium 26 növendékének eredménye, amely százszázalékos. Feltűnő, hogy a Székelyföldön létesített állami gimnáziumok, mint a székelyudvarhelyi és gyergyószentmiklósi növendékeinek sikerült ilyen kedvező eredményt elérniük. Valószínűleg mint propagandaeszközt fel is fogják használni az állami oktatás érdekében, természetesen szembeállítva vele a kisebbségi iskolákat. Propagandaeszköznek feltétlenül jó, csak egy baja van, ez már nem pedagógia, hanem politika. Hazája iránti kötelezettségének rsak akkor tett eleget, ba mostani és a következő nemzették de- generálódása ellen a szükséges óvintéz- keéseket megteszi.
