Keleti Ujság, 1934. július (17. évfolyam, 145-170. szám)

1934-07-13 / 155. szám

4 KtitTiürsxr, Anghelescu „erkölcsi rendszabályai“ Irta: Dr. Láng Ferenc oki. tanár. Popovlci Euseb képviselőnek három nagyobb diák­tól cinikus vakmerőséggel történt meggyilkolása jó­hetekkel ezelőtt napokon át foglalkoztatta a felhábo­rodott közönséget; az iskolaigazgatók lázasan ankétez- tek, a kamarában és a szenátusban megbotránkozás­sal beszéltek az elvetemült cselekedetről. Anghelescu. miniszter pedig a „rendeletek özönét" küldte ki a-ha- sonló minősíthetetlen tanuló-bűnök meggátlására. A paedagógus ezzel nem tér napirendre, hanem azt mondja az energikus rendszabályokra: „Debuis- sét pridem'.“ De ennél is tovább meditál és kutatja, meglesz-o ezeknek a tisztán külsőre vonatkozó intéz­kedéseknek a kivánt eredménye, vagy nem; majd visszanéz és vissgálgatja, mik az okai, vagy legvaló­színűbb okai annak, hogy azok a diákok ilyen égbe­kiáltó bűnig züllöttek le. A probléma nyílt, mert az ifjúság érdekéről és a társadalom javáról van szó, te­hát minden jőakaratu és a dologhoz tartozó hozzászó­lás nyereség, különösen olyanok részéről, akik tanul­ságuknál, hivatásuknál fogva per excellentiam az if­júság nevelésével foglalkoznak. Az említett rendeletek, igazgatói, majd tanári és szülői tanácskozások szerintem aligha megoldják a nehéz kérdést, mert olvasásaim és hallomásaimbóv sőt látásomból úgy tűnik fel előttem a dolog, mintha gyenge falakra épitett házat jó nehéz cserepekkel akarnának megerősíteni. A fenyíték, büntetés, állandó őrködés, — biztos, — mindmegannyi eszköz a bűn meggátlására, mondjuk: Büntgátló körülmények. Ez annyit jelent; ha megszűnik az akadály, egykönnyen megnyilhatik a bűn útja. Az akadályokat azonban a romlásnak indult, vágj' pláne a romlott ifjú, amikor teheti, rendesen .megszünteti; pl. ilyen tanulónál az az intézkedés, hogy a szülők és tanárok kisérjék figye­lemmel a gyermek olvasmányait, nem jelent sokat, még akkor sem, ha az összes könyvesektől a veszedel­mes munkákat eltávoütják; mert 1. a mételyező mun­kákhoz olyan könnyen juthat az ifjú, mint az ember piszokhoz. 2. Szülő és tanár nem lehet mindig a ta­nuló mellett, főkép nagyobb növendékeknél és vaká­ciókban. Az egyenruha állandó hordása nem biztos fegyver a Vétek ellen. Lehet ebben éppen úgy készülni és benne bűnt elkövetni, mint a közönséges ruhában. Mí- képen igazság ez: „Non vestis facit monachum", úgy bátran hirdethető, hogy az uniformis viselése még nem teszi a növendéket büntetlenné. Az utóbbinak mélyebben levő oka van. A tanári karnak a szülőkkel tartott közös tanács kozásoknak csak igen ritka esetben látom előnyét, mert azoknak gyakori tartása, vagy a szülök élőt*, vágj' a tanárok előtt, vagy mindkettő előtt unottá lesz, ennélfogva értéktelen idővesztés, esetleg szégyen­letes összetűzés, ahogy éppen abban a bucureşti lí­ciumban történt, amelynek a gyilkosok növendékei voltak. Ezek az értekezletek egyébként a tanári tekin­télyt csorbíthatják is, amire a tanároknak éppen nincs szükségük. Az u. n. iskola-igazolványok nehezen válnak be. A szülők az élet nehéz munkáit robotolják, nem nézik tneg minden nap, még minden héten sem azt az óra- látogatási és felelő-cédulát, őket más gondok foglal­koztatják s verejtékezésig, a kosztadókról pedig még Inkább elmondható ez. A mozik látogatásának megszigorításából, ha a megfelelő ellenőrzések pontosan gyakoroltatnak, több hasznot remélek, valamint abból a miniszteri rende­letből is, amely a tanulóknak kifejezetten megtiltji» este 9 után a szülök nélkül uccán való járkálást. Ami a másik, kérdést illeti, mi lehet t. i.. oka ezek­nek a gyakori gyilkosságoknak, amelyek hol itt. ho\ ott a foganatosított intézkedések után is előfordulnak és olyan borzasztó eseteket vetnek felszínre, hogy * tanuló pl, megöli szüleit, mert meg merték fedni, ét dekes tapasztalatra jutottam másokkal egyetemben, akik ezeket a dolgokat élesebben figyelik. A vérmér jéklet, hiányos, ferde nevelés, öröklött bűnös haji» mok stb. befolyásolják a cselekedetet ma is, éppen úgy, mint régebben; a mai diákok is olyan természetűek, mint a régiek, és mégis akkora tanulói lezüllésekröi csak újabban hallunk, hozzá nem sporadikusan, ha nem eléggé sűrűn. Úgy látszik, a néhány évvel ezelőtt iz akkori minisztertől végrehajtott hittanóraszám re­dukciójának keserű gyümölcsei értek még ezekben s nagy dlákbünökben. Az osztályonkinti heti 2 óra ágyre olvadt le. a kere6k. III, IV. o.-ban ezenkívül fa­cultativ lett a vallásiam ami megszűnést jelent, mive» az órák úgy osztattak be, hogy hittanra ne jusson idő, Micsoda metamorphosist okozott ez a rendelet az If­júság lelkében, amely addig főtárgynak nézte a hit­tant, most elsőségről letettnek látta; addig szorgalma­sén tanulta, most elég, ha átnézi, mivel quasi mellék­wmmmrnm■miu.hihphwujhiflmaiiiHiiisiiwiii'iíMiMi.iiJ)... mi un. tárggyá degradálták fentröl; hitigazságok értéke ed­dig legnagyobb volt előtte, vallásos érzése élénk, mos* mindkettő gyengült. A régi heti 2 óra, bár nem volt sok, de elegendő hogy a hivatásos hittanáról? a tanulóknak necsak külső becsületességet, hanem meggyözödé3es, belső, tiszta, vallásos világnézetet adjanak, amely világitó fáklyaként világítson az élet sok ferdesége, töménte­len bűne közepeit; szólaltassa meg a lelkiismeret sza­vát és ez a lelkiismeret, nem pedig a kategorikus pa­rancs fogja megakadályozni, hogy a tanuló tiltott könyveket olvasson; még ha' nógatják, parancsolják is. akkor se olvas: a lelkiismeret mondja: nem a ruha' miatt nem' vétkezem, hanem mert megbántom Istent, ártok magamnak és másoknak; a lelkiismeret rántja vissza az örvény szélén álló ifjút, nehogy a bűn mélységébe zuhanjon; a lelkiismeret csititja a neki szilajodott szenvedélyeket, ez segít megállani & helyet az ifjúkor gyakori kisértésének i rohamozó tA . madásában, A lelkiismeretes tanulónak nem szükséges egyenruha, hogy ne vétkezzék, nem kell könyveket dugdosni előle, fölösleges szülőkkel és másokkal ál­landóan őriztetni, (ez különben visszafelé is sülhet és negatív hatást eredményez) mivel van Istene, vallása, erkölcse, amik neki sokkal és százszor kedvesebbek, mint a megtiltott korzó, a gyilkos fegyver, az indexes könyv, stb. Az ilyen erkölcsi alap megépítéséhez főképen s. vallásnak kell a maga lelkeket átalakító tevékenysé­gét kifejtenie; azért szerepel a hittan a legtöbb or­szágban elsőnek a tantárgyak között és félannyi fá­radsággal, kellemetlenséggel oldja meg nevelés-taní­tási felelősséggel teljes munkáját az a tanári kar, amelynek növendékei vallásos gyermekek, ifjak. Ám eme cél elérésére időt és alkalmat kell adni, hogy a vallásnak áldásos munkája kifejttethessék. Semmi­képpen sem helyeselhetem azért, ha a hittanórák száma más tárgyak miatt, — legyenek ezek bármilyen fontosaknak címzettek, — megkisebbedik; ellenkező­leg a heti kát órának szerintem meg kell feltétlenül maradnia, bármely más tárgy rovására is minden rangú iskolában, minden osztályban, hogy a hittanár­nak legyen módja alapos lelki, erkölcsi nevelést, taní­tást adni, nem pedig 1 órában — ami a sok szünettel I (Csíkszereda, július 11.) A Magyar Fárt csikmegyei képviselője, Pál Gábor dr. a par­lamenti ülésszak végén végzett eljárások alap­ján néhány közérdekű értesítést kíván nyilvá­nosságra hozni. Felvilágosításokat hoz köz- tudomásra, amelyek sok magyar érdekeltnek nyújtanak útbaigazítást. A következőknek a közlését kéri: 1- Újból felhívom a hadirokkantak, hadi özvegyek és árvák figyelmét arra, hogy mind azok közülök, akik a Monitorul Oficial 1932. évi szeptember 10-iki 212. számában kihirdetett törvény értelmében nyugdíjhoz tarthatnak igényt, de azt valamely okból nem kapják, folyó év szeptember hó 9-ig még jelentkezhet­nek nyugdíjjogosultságuk elismerése iránt. A háborúban eltűnt katonák hozzátartozol akik az eltűntnek későbbi elhalálozását bármiféle módon igazolni tudják, ennek megállapítása iránt az illetékes bíró­sághoz tódulhatnak ugyancsak ez év szeptem­ber 9-éig mindazon kedvezmények igénybe­vétele mellett, melyeket a Monitorul Oficial 1932. évi dec- 12-iki számában kihirdetett'-tör­vény biztosított. 2. Gyárfás Elemér szenátorral együtt a közbirtokosságok felett felügyeleti jogot gya­korló Nemzeti Szövetkezeti Hivatal-hoz be­advánnyal fordultunk azon intézkedések elleti, amelyek a közbirtokosságok jövedelmeivel való szabad rendelkezést gátolni akarják. A be­advány reámutat arra, hogy Mandaehe inspek­tor azon segélyezéseket, melyeket közbiv* tokosságok a róni kath. egyházközsé­gek részére szabályszerű határozattal megszavaztak, ,,a jövedelem elfeesérlé- sének"' nevezte: tarkázott iskolai évben többször el Is marad, — az összesüritett szép és bőséges anyagot gyors iramban éppen csak elvégezni. Ezzel kapcsolatban hozzáteszem, hogy a tanári karnak jól felfogott érdeke, sőt kötelessége a hittaná­rokat tőle telhetöleg segíteni elsőrendű, de nehéz mun­kájukban, annál inkább, mivel a profán tárgyak ta­nítási szellemének is az örök igazságok, a vallás ke­retei között kell mozognia. Perhorreskálandó az a tanári magatartás, amely pl. a növendékek óraelötti imád­kozásakor semmi jelét sem adja valamelyes hitének. A vallásilag gyengén alapozott fiatal leiekre hat az ilyen és majd ő sem fog sokat törődni Istennel, az­után másokkal sem; lop, gyilkol, stb. Az ifjú sziveknek eme belső, lelki reorganizálását, sőt még előbb a reorganizálást esetleg fölöslegess» tevő hivatásos, lelkiismeretes valláserkölcsi nevelést látom én a tanulóifjúság megmentésére legbizeosabb, sőt 90 százalékban biztos eszköznek. Montesquieu, a vallásnak éppen nem barátja, megvallotta, hogy egy«- dűl a religionak jutott ama nagy feladat, hogy a szi­veket átalakítva törvényeivel jóerkölcsöket élesszen, amelyek legszilárdabb alapjai az országoknak és a társadalom egyedül tidvözitö biztosítékai. A hitnek, Istennek, erkölcsnek az említését azonban sehol sem fedeztem fel az ifjúság megjavítását célzó fenti intéz­kedésekben. Bizonyára a véletlen müve, hogy ez * századoktól és ezredektől fényesen igazolt erős már­kájú nevelő és javító eszköz kimaradt, De még sem! Dragos szenátor beszélt Bukarestben arról, hogy csak erkölcsös neveléssel lehet eredményhez jutni; Fimen metropolita pedig pásztorlevelet intézett a vallástaná­rokhoz, sőt junius 21-re kongresszust hívott össze az ifjúsági problémák megoldására. A nagyobb, friss bű­nök megemlítésével eme súlyos szavakkal végzi cir- culáréját: „A rossz óra, úgy látszik, megkondult és minekünk számot kell vetnünk kötelességünkkel, amellyel az Istennek és az országnak tartozunk.“ Röviden: a rendszabályok szigorúsága a jelen esetben nemcsak indokait, de szükséges is! Lesz-e megfelelő eredmény? Lehet; de nem vélem, mivel va­lami fontos hiányzik. A bot nincs mindig az ifjú mel­lett, a lelkiismeretet azonban állandóan magában hordja. és. ezen összegeket a költségvetésből törülte. Ugyanezen inspektor a borszéki közbirtokos- ságnek Írásban hagyta rueg, hogyha jövedelem- íelcslege van, akkor először a görög keleti egyházat köteles segélyezni. Ezek az intézkedések a magántulajdont képező közös vagyon jövedelmei felett való szabad rendelkezés jogát sértik és a beadvány e jog respektálására kér megfelelő intézkedéseket. 3, Ugyancsak beadványt nyújtottunk be a hadügyminisztériumhoz és abban előadtuk, hogy Csikmegyéböl katonai szolgálatra be­hívott számos ifjút gyárakhoz és nagyobb magánbii'ttokosokhoz munkára rendeltek ki, ahol saját ruhájukban a szülök pénzbeli támogatására szorulva hónapok óta dolgoznak, mialatt mezőgazdaságból élő szülőik gyerme­keik munkáját nélkülözni kénytelenek. Kértük, hogy azok az ifjak, akik a fenti munkálatokra kirendeltettek, ez alul sürgősen mentesittesse- nek, 4. A községi tanácsok jogszerinti tagjainak kinevezése ügyében panaszok merültek fel, hogy némely községben nem a legtöbb hi vő vei biró egyház lelkészét nevezik ki hivatalheli taguak és hogy az elemi oktatás képviselőjéül is a községi viszonyokkal nem ismerős állami tanitók neveztetnek ki, Ez ügyben tájékozta­tásul közlöm, hogy a közigazgatási törvényt módosító és a Monitorul Oficial ez évi március 18-íki 65. számában kihirdetett törvény akéct rendelkezik, hogy a községi tanácsnak hivatal­ból tagja a lelkész és a tanító, kiket a prefek­tus nevez ki s a kinevezést nem köti leitete lekhez. Hadirokkantait mrygdifjogosulísága, a közbirtokosságok kulturális segélyes és a magángazdaságokban dolgoztatott katonák Pál Gábor képviselő nyilatkozata néhány köiérdekii kérdésről

Next

/
Thumbnails
Contents