Keleti Ujság, 1934. július (17. évfolyam, 145-170. szám)
1934-07-13 / 155. szám
4 KtitTiürsxr, Anghelescu „erkölcsi rendszabályai“ Irta: Dr. Láng Ferenc oki. tanár. Popovlci Euseb képviselőnek három nagyobb diáktól cinikus vakmerőséggel történt meggyilkolása jóhetekkel ezelőtt napokon át foglalkoztatta a felháborodott közönséget; az iskolaigazgatók lázasan ankétez- tek, a kamarában és a szenátusban megbotránkozással beszéltek az elvetemült cselekedetről. Anghelescu. miniszter pedig a „rendeletek özönét" küldte ki a-ha- sonló minősíthetetlen tanuló-bűnök meggátlására. A paedagógus ezzel nem tér napirendre, hanem azt mondja az energikus rendszabályokra: „Debuis- sét pridem'.“ De ennél is tovább meditál és kutatja, meglesz-o ezeknek a tisztán külsőre vonatkozó intézkedéseknek a kivánt eredménye, vagy nem; majd visszanéz és vissgálgatja, mik az okai, vagy legvalószínűbb okai annak, hogy azok a diákok ilyen égbekiáltó bűnig züllöttek le. A probléma nyílt, mert az ifjúság érdekéről és a társadalom javáról van szó, tehát minden jőakaratu és a dologhoz tartozó hozzászólás nyereség, különösen olyanok részéről, akik tanulságuknál, hivatásuknál fogva per excellentiam az ifjúság nevelésével foglalkoznak. Az említett rendeletek, igazgatói, majd tanári és szülői tanácskozások szerintem aligha megoldják a nehéz kérdést, mert olvasásaim és hallomásaimbóv sőt látásomból úgy tűnik fel előttem a dolog, mintha gyenge falakra épitett házat jó nehéz cserepekkel akarnának megerősíteni. A fenyíték, büntetés, állandó őrködés, — biztos, — mindmegannyi eszköz a bűn meggátlására, mondjuk: Büntgátló körülmények. Ez annyit jelent; ha megszűnik az akadály, egykönnyen megnyilhatik a bűn útja. Az akadályokat azonban a romlásnak indult, vágj' pláne a romlott ifjú, amikor teheti, rendesen .megszünteti; pl. ilyen tanulónál az az intézkedés, hogy a szülők és tanárok kisérjék figyelemmel a gyermek olvasmányait, nem jelent sokat, még akkor sem, ha az összes könyvesektől a veszedelmes munkákat eltávoütják; mert 1. a mételyező munkákhoz olyan könnyen juthat az ifjú, mint az ember piszokhoz. 2. Szülő és tanár nem lehet mindig a tanuló mellett, főkép nagyobb növendékeknél és vakációkban. Az egyenruha állandó hordása nem biztos fegyver a Vétek ellen. Lehet ebben éppen úgy készülni és benne bűnt elkövetni, mint a közönséges ruhában. Mí- képen igazság ez: „Non vestis facit monachum", úgy bátran hirdethető, hogy az uniformis viselése még nem teszi a növendéket büntetlenné. Az utóbbinak mélyebben levő oka van. A tanári karnak a szülőkkel tartott közös tanács kozásoknak csak igen ritka esetben látom előnyét, mert azoknak gyakori tartása, vagy a szülök élőt*, vágj' a tanárok előtt, vagy mindkettő előtt unottá lesz, ennélfogva értéktelen idővesztés, esetleg szégyenletes összetűzés, ahogy éppen abban a bucureşti líciumban történt, amelynek a gyilkosok növendékei voltak. Ezek az értekezletek egyébként a tanári tekintélyt csorbíthatják is, amire a tanároknak éppen nincs szükségük. Az u. n. iskola-igazolványok nehezen válnak be. A szülők az élet nehéz munkáit robotolják, nem nézik tneg minden nap, még minden héten sem azt az óra- látogatási és felelő-cédulát, őket más gondok foglalkoztatják s verejtékezésig, a kosztadókról pedig még Inkább elmondható ez. A mozik látogatásának megszigorításából, ha a megfelelő ellenőrzések pontosan gyakoroltatnak, több hasznot remélek, valamint abból a miniszteri rendeletből is, amely a tanulóknak kifejezetten megtiltji» este 9 után a szülök nélkül uccán való járkálást. Ami a másik, kérdést illeti, mi lehet t. i.. oka ezeknek a gyakori gyilkosságoknak, amelyek hol itt. ho\ ott a foganatosított intézkedések után is előfordulnak és olyan borzasztó eseteket vetnek felszínre, hogy * tanuló pl, megöli szüleit, mert meg merték fedni, ét dekes tapasztalatra jutottam másokkal egyetemben, akik ezeket a dolgokat élesebben figyelik. A vérmér jéklet, hiányos, ferde nevelés, öröklött bűnös haji» mok stb. befolyásolják a cselekedetet ma is, éppen úgy, mint régebben; a mai diákok is olyan természetűek, mint a régiek, és mégis akkora tanulói lezüllésekröi csak újabban hallunk, hozzá nem sporadikusan, ha nem eléggé sűrűn. Úgy látszik, a néhány évvel ezelőtt iz akkori minisztertől végrehajtott hittanóraszám redukciójának keserű gyümölcsei értek még ezekben s nagy dlákbünökben. Az osztályonkinti heti 2 óra ágyre olvadt le. a kere6k. III, IV. o.-ban ezenkívül facultativ lett a vallásiam ami megszűnést jelent, mive» az órák úgy osztattak be, hogy hittanra ne jusson idő, Micsoda metamorphosist okozott ez a rendelet az Ifjúság lelkében, amely addig főtárgynak nézte a hittant, most elsőségről letettnek látta; addig szorgalmasén tanulta, most elég, ha átnézi, mivel quasi mellékwmmmrnm■miu.hihphwujhiflmaiiiHiiisiiwiii'iíMiMi.iiJ)... mi un. tárggyá degradálták fentröl; hitigazságok értéke eddig legnagyobb volt előtte, vallásos érzése élénk, mos* mindkettő gyengült. A régi heti 2 óra, bár nem volt sok, de elegendő hogy a hivatásos hittanáról? a tanulóknak necsak külső becsületességet, hanem meggyözödé3es, belső, tiszta, vallásos világnézetet adjanak, amely világitó fáklyaként világítson az élet sok ferdesége, töméntelen bűne közepeit; szólaltassa meg a lelkiismeret szavát és ez a lelkiismeret, nem pedig a kategorikus parancs fogja megakadályozni, hogy a tanuló tiltott könyveket olvasson; még ha' nógatják, parancsolják is. akkor se olvas: a lelkiismeret mondja: nem a ruha' miatt nem' vétkezem, hanem mert megbántom Istent, ártok magamnak és másoknak; a lelkiismeret rántja vissza az örvény szélén álló ifjút, nehogy a bűn mélységébe zuhanjon; a lelkiismeret csititja a neki szilajodott szenvedélyeket, ez segít megállani & helyet az ifjúkor gyakori kisértésének i rohamozó tA . madásában, A lelkiismeretes tanulónak nem szükséges egyenruha, hogy ne vétkezzék, nem kell könyveket dugdosni előle, fölösleges szülőkkel és másokkal állandóan őriztetni, (ez különben visszafelé is sülhet és negatív hatást eredményez) mivel van Istene, vallása, erkölcse, amik neki sokkal és százszor kedvesebbek, mint a megtiltott korzó, a gyilkos fegyver, az indexes könyv, stb. Az ilyen erkölcsi alap megépítéséhez főképen s. vallásnak kell a maga lelkeket átalakító tevékenységét kifejtenie; azért szerepel a hittan a legtöbb országban elsőnek a tantárgyak között és félannyi fáradsággal, kellemetlenséggel oldja meg nevelés-tanítási felelősséggel teljes munkáját az a tanári kar, amelynek növendékei vallásos gyermekek, ifjak. Ám eme cél elérésére időt és alkalmat kell adni, hogy a vallásnak áldásos munkája kifejttethessék. Semmiképpen sem helyeselhetem azért, ha a hittanórák száma más tárgyak miatt, — legyenek ezek bármilyen fontosaknak címzettek, — megkisebbedik; ellenkezőleg a heti kát órának szerintem meg kell feltétlenül maradnia, bármely más tárgy rovására is minden rangú iskolában, minden osztályban, hogy a hittanárnak legyen módja alapos lelki, erkölcsi nevelést, tanítást adni, nem pedig 1 órában — ami a sok szünettel I (Csíkszereda, július 11.) A Magyar Fárt csikmegyei képviselője, Pál Gábor dr. a parlamenti ülésszak végén végzett eljárások alapján néhány közérdekű értesítést kíván nyilvánosságra hozni. Felvilágosításokat hoz köz- tudomásra, amelyek sok magyar érdekeltnek nyújtanak útbaigazítást. A következőknek a közlését kéri: 1- Újból felhívom a hadirokkantak, hadi özvegyek és árvák figyelmét arra, hogy mind azok közülök, akik a Monitorul Oficial 1932. évi szeptember 10-iki 212. számában kihirdetett törvény értelmében nyugdíjhoz tarthatnak igényt, de azt valamely okból nem kapják, folyó év szeptember hó 9-ig még jelentkezhetnek nyugdíjjogosultságuk elismerése iránt. A háborúban eltűnt katonák hozzátartozol akik az eltűntnek későbbi elhalálozását bármiféle módon igazolni tudják, ennek megállapítása iránt az illetékes bírósághoz tódulhatnak ugyancsak ez év szeptember 9-éig mindazon kedvezmények igénybevétele mellett, melyeket a Monitorul Oficial 1932. évi dec- 12-iki számában kihirdetett'-törvény biztosított. 2. Gyárfás Elemér szenátorral együtt a közbirtokosságok felett felügyeleti jogot gyakorló Nemzeti Szövetkezeti Hivatal-hoz beadvánnyal fordultunk azon intézkedések elleti, amelyek a közbirtokosságok jövedelmeivel való szabad rendelkezést gátolni akarják. A beadvány reámutat arra, hogy Mandaehe inspektor azon segélyezéseket, melyeket közbiv* tokosságok a róni kath. egyházközségek részére szabályszerű határozattal megszavaztak, ,,a jövedelem elfeesérlé- sének"' nevezte: tarkázott iskolai évben többször el Is marad, — az összesüritett szép és bőséges anyagot gyors iramban éppen csak elvégezni. Ezzel kapcsolatban hozzáteszem, hogy a tanári karnak jól felfogott érdeke, sőt kötelessége a hittanárokat tőle telhetöleg segíteni elsőrendű, de nehéz munkájukban, annál inkább, mivel a profán tárgyak tanítási szellemének is az örök igazságok, a vallás keretei között kell mozognia. Perhorreskálandó az a tanári magatartás, amely pl. a növendékek óraelötti imádkozásakor semmi jelét sem adja valamelyes hitének. A vallásilag gyengén alapozott fiatal leiekre hat az ilyen és majd ő sem fog sokat törődni Istennel, azután másokkal sem; lop, gyilkol, stb. Az ifjú sziveknek eme belső, lelki reorganizálását, sőt még előbb a reorganizálást esetleg fölöslegess» tevő hivatásos, lelkiismeretes valláserkölcsi nevelést látom én a tanulóifjúság megmentésére legbizeosabb, sőt 90 százalékban biztos eszköznek. Montesquieu, a vallásnak éppen nem barátja, megvallotta, hogy egy«- dűl a religionak jutott ama nagy feladat, hogy a sziveket átalakítva törvényeivel jóerkölcsöket élesszen, amelyek legszilárdabb alapjai az országoknak és a társadalom egyedül tidvözitö biztosítékai. A hitnek, Istennek, erkölcsnek az említését azonban sehol sem fedeztem fel az ifjúság megjavítását célzó fenti intézkedésekben. Bizonyára a véletlen müve, hogy ez * századoktól és ezredektől fényesen igazolt erős márkájú nevelő és javító eszköz kimaradt, De még sem! Dragos szenátor beszélt Bukarestben arról, hogy csak erkölcsös neveléssel lehet eredményhez jutni; Fimen metropolita pedig pásztorlevelet intézett a vallástanárokhoz, sőt junius 21-re kongresszust hívott össze az ifjúsági problémák megoldására. A nagyobb, friss bűnök megemlítésével eme súlyos szavakkal végzi cir- culáréját: „A rossz óra, úgy látszik, megkondult és minekünk számot kell vetnünk kötelességünkkel, amellyel az Istennek és az országnak tartozunk.“ Röviden: a rendszabályok szigorúsága a jelen esetben nemcsak indokait, de szükséges is! Lesz-e megfelelő eredmény? Lehet; de nem vélem, mivel valami fontos hiányzik. A bot nincs mindig az ifjú mellett, a lelkiismeretet azonban állandóan magában hordja. és. ezen összegeket a költségvetésből törülte. Ugyanezen inspektor a borszéki közbirtokos- ságnek Írásban hagyta rueg, hogyha jövedelem- íelcslege van, akkor először a görög keleti egyházat köteles segélyezni. Ezek az intézkedések a magántulajdont képező közös vagyon jövedelmei felett való szabad rendelkezés jogát sértik és a beadvány e jog respektálására kér megfelelő intézkedéseket. 3, Ugyancsak beadványt nyújtottunk be a hadügyminisztériumhoz és abban előadtuk, hogy Csikmegyéböl katonai szolgálatra behívott számos ifjút gyárakhoz és nagyobb magánbii'ttokosokhoz munkára rendeltek ki, ahol saját ruhájukban a szülök pénzbeli támogatására szorulva hónapok óta dolgoznak, mialatt mezőgazdaságból élő szülőik gyermekeik munkáját nélkülözni kénytelenek. Kértük, hogy azok az ifjak, akik a fenti munkálatokra kirendeltettek, ez alul sürgősen mentesittesse- nek, 4. A községi tanácsok jogszerinti tagjainak kinevezése ügyében panaszok merültek fel, hogy némely községben nem a legtöbb hi vő vei biró egyház lelkészét nevezik ki hivatalheli taguak és hogy az elemi oktatás képviselőjéül is a községi viszonyokkal nem ismerős állami tanitók neveztetnek ki, Ez ügyben tájékoztatásul közlöm, hogy a közigazgatási törvényt módosító és a Monitorul Oficial ez évi március 18-íki 65. számában kihirdetett törvény akéct rendelkezik, hogy a községi tanácsnak hivatalból tagja a lelkész és a tanító, kiket a prefektus nevez ki s a kinevezést nem köti leitete lekhez. Hadirokkantait mrygdifjogosulísága, a közbirtokosságok kulturális segélyes és a magángazdaságokban dolgoztatott katonák Pál Gábor képviselő nyilatkozata néhány köiérdekii kérdésről
