Keleti Ujság, 1934. június (17. évfolyam, 120-144. szám)
1934-06-30 / 144. szám
Varjassy ur Parisban Különböző forrásokból érkező jelentések közölték, hogy Varjassy Lajos „volt aradi miniszter“ előadásokat tart Parisban, amelyeken vitába száll Bethlen Istvánnal és Eckhardt Tiborral, illetve a két magyar politikus angliai és párisi előadásaival. Nekünk kezdettől fogva az volt az álláspontunk, hogy a revízió és antirevizió kérdésében az erdélyi magyarságnak tapintatlanság még csak beleszólni is, nem beszélve arról, hogy véleményünk se pro, se kontra, nem jelenteit semmit és a puffer szerepe mindig a legkellemetlenebb. Semmi kedvünk annak a vidéki szerkesztőnek a példáját követni, aki valamikor, még a régi békevilágban vezércikket irt ezzel a címmel: „Óva intjük FranciaországotMi nem intünk senkit semmire, hiszen nagy óvatossággal sem tudjuk elkerülni úgy sem, hogy napról-napra a fejünkhöz ne csapják az irredentizmus vádját. Térjünk azonban vissza Varjassyra. Varjassy ur egyszerű iparkamarai segédtitkár volt Aradon, amíg aztán a fegyverszünet megkötése zdán a helyzet úgy adódott, hogy ellenforradalmi kormány alakult Aradon, (akkor még csak francia megszállás alatt állott) és ebben a kormányban nem tudni milyen légtornászati gyakorlatokkal, miniszteri címet és rangot is kapott. Pünkösdi királysága azonban hamarosan megszűnt és Varjassy ur Bukarestbe költözött, ahol gyanús papir-üzletekkel foglalkozott. Egyidöben sokszoros milliomos is volt. Valami hiba történhetett azonban a számításban, mert belekeveredett a hírhedt Juhos-ügybe és azzal vádolták, hogy elkezelte a hatalmas Juhos-vágy ont. Tény az, hogy a bűnügyi eljárás ma is folyik ellene, éppen a kolozsvári törvényszéken és számtalan tárgyaláson vallatták, mint csalót és bűnös visszaélések tettesét. Bűnügye ezidőszerint szünetel (a legközelebbi tárgyalásig)- Felemelt fejjel azonban nem járhat és mi is azt láttuk, hogy nagyon szomorú figura vált az egykori elegáns fezőrből és a rövid-életű aradi kormány „miniszteréből." Vájjon hogy kerülhetett Parisba? Csakis úgy, hogy megtévesztette az illetékes köröket, volt miniszteri címével és tekintélynek játszotta ki magát. Pedig immár nem tekintély, hanem egyszerű vádlott, akit ez az „állása“ egyáltalában nem tesz alkalmassá arra, hogy külpolitikai expozékat tartson. Már csak azért sem, mert könyvéből, amit pár évvel ezelőtt adott ki és maga árulgatott, az derült ki, hogy egészen gyenge kvalitású ember, fogalma sincs külpolitikáról, szociálpolitikáról. Üzletembernek épp oly komikus figura volt, mint párisi előadónak. A román kormánj/nak megvan a határozott álláspontja a revízió kérdésében és meg vannak komoly politikusai és államférfiül, akik ezt a kérdést kellő súllyal tudják képviselni. Jó volna figyelmeztetni Titülescu külügyminiszter urat, hogy Varjassy azt az ügyet, amelynek szolgálatára vállalkozott, hasznosan nem képviselheti. Maradjon csak egyelőre a vádlottak padján! — A négymilliárdos belső kölcsön. Bukaresti tudósitónk jelenti: A Legfőbb Törvényhozó Tanács kedvezően véleményezte Victor Slavescu pénzügyminiszternek a 4 milliárdos belső kölcsön kibocsátására, illetve felvételére vonatkozó törvényjavaslatát, amelyet a parlament még a jelenlegi rendkívüli ülésszakban tárgyalás alá vesz és kétségtelenül meg is fog szavazni. A törvényjavaslat nem tartalmaz meghatározott határidőt kölcsön kibocsátására, hanem csak általános felhatalmazást ad a pénzügyminiszternek, hogy a véleménye szerint legkedvezőbb időpontban, a romániai pénzpiac alkalmas hangulatát felhasználva, bocsássa lejegyzésre a belső kölcsönt. KtiETtUjsias 7 mMJiMiuunaam Tizenötéire yissKamenőleg róttak ki eciykázi illetéket az öl Móczásra Allerlei* a cjör. kalh. vallásró!, rendesen fucllék az egyházi adót s most azzal az ürüggyel zaklatják ókét, hogy másfél** évtizeddel ezelőtt nem rólfák le a bélyegül eleket (Székelyudvarhely, junius 28.) Súlyos meglepetés érte Ifj. Móczás János homorodoklán- di Jakóst, édesapját és testvéreit. Felszólítást kaptak ugyanis az oklándi görögkatholikus egyház gondnokságától, hogy egyenkint 15 000 illetve 20.000 lej egyházi köztartozást haladéktalanul fizessenek meg azon a címen, hogy 1919. óta nem járultak hozzá az egyházi közterhekhez. A tényállás az, hogy az öt Móczás testvér közül négy: János, Domokos, Ambrus, Mária és Rebeka még 1919-ben (Mária még 1907 ben) áttért Oklándon az unitárius egyházhoz és ennek az egyháznak a kötelékében viselték az egyházi terheket- Móczás János az ötödik testvér a róm. kath- egyházhoz lépett át és szintén az igy reáeső egyházi illetményeket pontosan ki is fizette. Ennyi idő elmúlta után állapította meg a görög katholikus egyház vezetősége, hogy áttérésük semmis, mert a törvény formai előírásainak nem tettek eleget- A kifogás az, hogy állítólag nem volt meg az 1895. évi törvényben előirt két tanú és nem is rótták le a megfelelő bélyeget. Valóban azonban az áttérésről az illetők a görög katholikus lelkész bizonylatát meg is kapták. A súlyos helyzetbe került emberek először megpróbálták, hogy pótlólag újabb lépéseket tegyenek az áttérések törvényes keresztülvitelére és állításuk szerint válaszul ekkor kapták meg az említett nagy összeg befizetéséről szóló felszólításokat. A lelkész megpróbálta, hogy rábeszélje őket a görög katholikus vallásra való visszatérésre, de ők a vallás dolgában nem akartak alkudozni- Móczás Jánosékat többször megidézték a csendőrségre is, gyerekeik vallásoktatása miatt, akiket görög katholikus vallásórára köteleztek és a gyerme- kék ezeket az órákat voltak kénytelenek látogatniMóczásék esete nem áll egymagában ezen a vidéken. Már a múltban is nagy harcokat kellett folytatnia az unitárius egyháznak, kíi- lönöscen a homoródalmási iskolával kapcsolatosan- Annak a politikai alapon nyugvó elvnek, amely a székelység visszarománositását tűzte ki célul, egyik jele, az, ami Udvarhely- megyében és különösen az oklándi járásiban történik. Ebben a járásban ugyanis már több községben tették meg a lépéseket a íiörög ke— Primicia a piaristák templomában. E hét folyamán szenteli áldozópapokká Majláth G. Károly püspök ur Gyulafehérvárott Raszga István és Denderle József piarista tanárjelölteket. Denderle József első szentmiséjét julius 1-én délelőtt 9 órakor Kolozsvárt fogja az Urnák bemutatni a piaristák templomában. Az ujmisést Biró Vencel dr., az uj rendfőnök és Visegrádi Lajos, a régi rendfőnük vezetik az Ur oltárához. Az ünnepi beszédet Re'schel Artur piarista tanár mondja. — Határkiigazitási egyezmény jött létre Románia és Jugoszlávia között. Belgrádiról jelentik: a román-jugoszláv egyezményt ratifikálta a parlament. Az egyezmény szerint azon a ponton, ahol Magyarország, Románia és Jugoszlávia érintkeznek, kisebb határkiigazitást fognak végezni. Ha kevés a pénze, de szereti az irodalmi értékkel bíró könyveket, fizessen elő a Keleti Újságra, hogy résztvehesseu azokban a páratlan előnyökben, amelyeket könyvakciója keretében nyújt. Olvassa el a részletes tájékoztatót leti, illetve katholikus egyház formális megszervezéséhez. Almáson és Karácsonyfalván régebb idő óta lelkészek is működnek, Homo- ródszentmártonban, Abásfalván, Lövétén szintén a templom felépítéséhez, illetve istentiszteletre szánt hely beállításához megtörténtek az intézkedések. Abásfalván például a községi jegyző indítványára szavaztak meg templom helyet, Lövétén pedig a kulturházban jelöltek ki az istentisztelet tartásához alkalmas helyiséget. Senkinek semmi kifogása nincs az ellen, ha az egyes egyházak a törvény által megengedett és biztosított jogaikon belül igyekszenek terjeszkedni, egyházi szervezetüket erősíteni és híveiket védelmezni. Az erre szolgáló eszközök igénybevételénél azonban sohasem szabad megfeledkezni sem a törvényről, sem pedig annak az egyháznak a szelleméről, ama lyet képviselnek, és amely nem az erőszakot, hanem a szeretetet hirdeti. Minden olyan eljárás, amely a lelkiismereti szabadságot érinti, ha a formaságok ehhez lehetőséget is nyújtanak, csak zavart, bajt okoz, súlyosan érinti a nép belső békéjét és nem érdeke sem aa egyes egyházaknak, sem pedig magának a román államnak. Móczás Jánosék esetét azért hoztuk fel példának, hogy erre a körülményre rámutassunk. Ha Móczás János, vagy bárki kijelenti, hogy valamelyi egyházhoz akar tartozni, legyen az görög katholikus, vagy unitárius, vagy református, vagy bármelyik, amelyre nézve a törvények a szabad vallásgyakorlatot biztosítják, ezt a jogukat respektálni kell és ennek lehetőségeit akadály nélkül biztositaniok kell az illetékes hatóságoknak. Az a súlyos kötelezettség, amelyet jogilag vitatható esetben követelnek tőlük, ez ellen a lelkiismeretszabadság elleni kényszerhatást jelenti, még abban az esetben is, ha az illetékes tényezőknek ez nem volt szándékában. Meggyőződésünk, hogy úgy a görögkeleti, mint a görög katholikus egyhá méltóságától távol áll minden ilyen szándék, sőt maguk az illetékes egyházak teszik meg a szükséges lépéseket, hogy a meggyőződést, — ami legfőbb kritériuma bármely egyházhoz való tartozásnak, — semmiféle külső, vagy belső kényszer ne befolyásolhassa. A Szent .József flunevelő intézet Oradeán az 1934 —35. iskolaévre már most felvesz elemi, líceum és felsőkereskedelmi iskolába járó növendékeket. Egészséges lelki és testi nevelés, lelkiismeretes felügyelet, gondos házi oktatás, jó ellátás és állandó orvosi ellenőrzés. A tágas udvaron tornaszerek és tekepálya. Tájékoztatót szívesen küld az igazgatóság. Oradea, Strada Era- tianu 7. — Kétszáz milliót kérnek az erdélyi román pénzintézetek th éven át a Banca Nationnlató!. Bukaresti tudósítónk jelnti: Az erdélyi román pénzintézetek képviseleti szervének, a Solidarii ateanak küldöttsége — mint megírtuk — dr. Vlad Aurel, a Solidaritatea elnökének vezetésével kihallgatáson jelent meg Grigore Du- miitrescu-nál, a Nemzeti Bank kormányzójánál. A küldöttség arra kérte a bankkormányzót, hogy abból a 450 millió lejből, amelyet a Nemzeti Bank évente fordít a konverzió miatt kárt szenvedett pénzintézetek veszteségeinek pótlására, tiz éven keresztül minimálisan 200 millió lejt fordítsanak az erdélyi román pénzintézetek, a Solidaritatea tagjainak kártalanítására, mert kétmilliárd lej kárt szenvedtek a konverzió miatt. A bankkormányzó megígérte a küldöttségnek, hogy tanulmányozni fogja a kérdést.
