Keleti Ujság, 1934. június (17. évfolyam, 120-144. szám)
1934-06-30 / 144. szám
■'visel őház BUDAPEST V. Szombat, 1934. funtus 30, — Ara 3 le/ Taxa poştală plătită Ia numerar No. 24.256—1927. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Cluj-Kolozevár, Baron L. Pop ucca 5. szám. Telefon: 508. — Levélcím: Cluj, postafiók 101. szám. Kéziratokat senkinek sem küld vissza és nem is őriz meg a szerkesztőség. Előfizetési árak belföldön: Egész évre 800, félévre 400. negyedévre 200, egy hóra 70 lej. Magyarországon: Egy évre 50, félévre 25, negyedévre 12.50, egy hónapra 6.50 pengő. Egyes számok az Ibusz elárusító kioszkjaiban. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP XVII. ÉVFOLYAM — 144. SZÁM Felelős szerkesztő: SZÄSZ ENDBE. A Icorane&ny iienyuj tolta & rendelefteklcel való fcor- máamyzás Sllrvényfavaslafát A javaslat szerint jogában áll a különböző minisztériumok szolgálati ágait egyesíteni, egyes osztályokat megszüntetni, az autonóm intézetek költség vetéseit revizió alá venni — Adóemelésre is {felhatalmazást kap a kormány —Ha a parlament utólagosan nem hagyná jóvá vaFamelyik rendeletet, annak érvényessége visszamenőleg nem vitatható (Bukarest, junius 28.) A kormány ma beterjesztette a szenátusba azt a törvényjavaslatot, amely megadja a felhatalmazást számára, hogy előzetes törvényhozási intézkedés nélkül is kiadhasson jogérvényes rendeleteket. így oldotta meg a liberális kormány azt a tervét, hogy a parlamenti szünet alatt rendeletekkel kormányozzon. A törvénytervezet a legszélesebb körben ruházza fel törvényrendeletek kiadására a Tatarescu-kormányi. A törvényjavaslat cime: „A közszolgálat egyszerűsítéséről szóló törvényjavaslat bizonyos súlyos pénzügyi intézkedésekkel kapcsolatban.“ A javaslat a következőket tartalmazza: 1. A törvényhozás szünetelésének idején legkésőbb 3934. november 15-ig a kormány felhatalmazást kap arra, hogy a legfőbb törvénytanács előzetes hozzájárulásával, minisztertanácsi napló alapján törvényrendeleteket bocsáthasson ki a jelenlegi törvények keretei között, de a törvény által megállapított állandó érvényességgel. Ez alapon a következő intézkedések megtétcláre kap jogot: a közigazgatási szolgálati ágak egyszerűsítése és racionalizálása, valamely minisztérium vagy köz- minisztériumok ugyanezen ügyekre vonatkozó szolgálati ágainak egyesítésével, egységes vezetés alatt. Minden egyes minisztérium, vagy közigazgatási fórum szolgálati egysége és osztályai koncentrálhatok. Csökkentheti a szolgálat összetétet lel, megszüntetheti a nem feltétlen szükséges szolgálatokat és azok nfKhödési körét. Jogában áll a jövedékek és autonóm-intézetek költségvetéseinek f „lüivizsgálata és revíziója. 2. A kormány bármilyen kincstári műveletet végrehajthat, intézkedéseket tehet a fizetések aktiv jellegének biztosítására és eeélból módosíthatja a jelenleg érvényben lévő illetékeket. Intézkedéseket tehet a mezőgazdasági termékek védelmére és értékesítésére3. A törvény alapján kibocsátott rendeleteket legkésőbb 1934 december 15-ig a parlament elé kell terjeszteni jóváhagyás végett. Azok a rendeletek, amelyeket a parlament nem hagy jóvá, elvesztik kötelező erejüket, de csak ettől kezdve és nem visszaható erővel. Amennyiben a parlament valamelyik rendelet jóváhagyását megtagadná, az csak ettől kezdve vesziti el kötelező erejét. Bethlen György gróf kérdése i a magyar postamesterek elbocsátásáról Bethlen György gróf pártelnök napirend előtt a következő kérdést intézte a közlekedés- ügyi miniszterhez: — Értesülésem szerint az összes nem román, tehát népkisebbségi postamesterek rendeletet kaptak, hogy állásukat hat hónapra, tehát december elsejére felmondja az állam. Tudomás som szerint ilyen elbocsátó levelet egyetlen román postamester sem kapott. TJgy gondolorc, hogy az államnak éppen ma, amikor egy másik állást, szerezni olyan nehéz, szinte lehetetlen, függetlenül attól, hogy valaki kisebbségi-e, vagy a többség nyelvét beszéli, figyelembe kellett volna vennie az emberi szociális szempontokat is. Véleményem szerint nem engedhető meg, hogy az állam oly polgárait, kik eddig derekasan, becsületesen, lelkiismeret tel és hiba nélkül teljesítették kötelességüket, most minden indok nélkül keresetüktől megfossza. Emellett pedig a posta szempontjából sem lehet mellékes, vájjon a nagy gyakorlattal bíró postamestereket pótolni tudják-e hasonló jó képességű egyénekkel, vagy sem? — Képviselői jogom és kötelességemből kifolyólag kérem közölni velem: 1- Hány postamestert bocsátottak el összesen? 2. Nemzetiségük szerint hány román, hány magyar, német, vagy más nemzetiségit egyén kapott felmondólevelet? 3. Mik voltak a tömeges elbocsátás okai általában és mik a különleges indokai? Gyárfás a „hitleri érteleméről és a Csíki Magdán javakról A nemzeti munka védelméről szóló törvény- javaslat mai tárgyalása alkalmával Gyárfás Elemér szenátor is felszólalt és megkérdezte, hogy a kormány a törvényjavaslat végrehajtásánál nem fog-e faji és vallási különbséget tenni a szónak hitleri értelmében. Teodorescu miniszter rövid válaszában azt jelentette ki, hogy a kormány a törvény értelmében a teljes igazságosság szellemében fog eljárni. Ugyancsak ma tárgyalta a szenátus Titu- lescunak a Csíki Magán javakról szóló törvény- javaslatát, amely a Népszövetség előtt létrejött megállapodáson alapszik. Gyárfás Elemér szólott hozzá a Magyar Párt részéről a kérdéshez és kifejtette, hogy a Magyar Párt miért nem tudja elfogadni a javaslatot. Mindenekelőtt a kérdésnek történelmi múltját ismertette, részletesen rátért a Népszövetség előtt lezajlott megbeszélésekre is. A törvényt azért nem tudja elfogadni, mert nem alkalmazkodik pontosan a Népszövetség egyezményéhez, nem határozza meg szabatosan a visszaadott vagyon terjedelmét, végül pedig nem ad módot rá, hogy a sérelmes pontokat a felsőbíróság előtt megtámadhassákEzután szavazásra került a sor és a szenátus 116 szavazattal, 1 ellenében megszavazta a törvényjavaslatot. Jósika János a költségvetésről Jósika János báró ma mondta el a kamarában költségvetési beszédét, amelyben súlyos Bethlen György gróf a magyar postamesterek ém Gyártás a Csíki Magáss fara k ágyékén leszögezték a magyar álláspontét Gyárfás megkérdezte, hogy a nemzeti munka védelméről szőlő törvényt nem hajtják végre hitleri értelemben ? — Jósika János költségvetési beszéde (BUKAREST, junius 28.) Még csak rövid ideig tart a parlament nyári ülésszaka és ezt az időt a Magyar Párt alaposan igyekszik kihasználni. A parlamenti bizottságnak ma is három tagja keresett alkalmat arra, hogy teljes határozottsággal szögezzék le az erdélyi magyarság álláspontját több fontos kérdésben. Bethlen György gróf pártelnök, aki tegnap a zentelkei agrársérelem aktáit vitte a kamara elé, ma a magyar postamesterek ellen indított hajszáért kért elégtételt a parlamenttől és kérte a sérelem azonnali orvoslását. Gyárfás Elemér a Csiki Magán javakról szóló törvényjavaslatot kritizálta meg, de nem tudta megakadályozni, hogy a javaslat eredeti formájában ne váljék törvénnyé Ugyancsak Gyárfás hozta szóba a szenátusban azokat az aggodalmakat, amelyeket a magyarság a nemzeti munka- védelemről szóló törvényjavaslattal kapcsolatban táplál. Teodorescu miniszter rövid váaszá- ban általános jellegű kijelentéseket tett, de mindenesetre helyes volt ezt a kérdést felvetni, hogy a végrehajtásnál hivatkozni lehessen a miniszter szavaira. Ugyancsak ma tartott nagy beszédet Jósika János báró Is, a költségvetési vita rendjén, komoly és alapos kritikában részesítve a költségvetést.
