Keleti Ujság, 1934. június (17. évfolyam, 120-144. szám)

1934-06-28 / 142. szám

KutTiUjsm

7

Anghelescu magából kikelve tiltakozott az ellen, bogy ő

„a magyarországi revízió miatt csinál a romániai magyaroknak revíziót“

Csak mint segédnyelvel használhatják a szövetkezetek a magyart — A magzatelhajtást bizonyos esetekben megengedi a törvény

(Bukarest, junius 26.) A törvényhozás megnyitásával a szenátus elé három fontos törvényjavaslat került. Egyik a büntetőtör- vénykönyv, a másik a szövetkezetek és közbirtokosságok megreformálásáról szóló törvény- javaslat s a harmadik a Csíki Magánja vakra vonatkozó genfi egyezmény becikkelyezése.

Az uj büntetőtörvénykönyv 252 oldalon 597 pontban és terjedelmes indokolásban került a szenátus illetékes szakosztálya elé. Különösen érdekesek a köz- és magánvagyon, az állami biztonság védelmére vonatkozó szakaszok, valamint a becsületsértésre és rágalmazásra vonatkozó intézkedések.

Törvényesíteni akarják a magzatelhajtást.

A szakosztályban a Magyar Párt álláspontját Sándor József szenátor fejtette ki, aki különösen a magzatelhajtás tárgyalásánál szenvedélyes vitát folytatott. E pont ellen az összes egyházak élénken tiltakoztak s ezt a

szempontot elvben Sándor József is támogatta. A javaslat kimondja, hogy a magzatelhajtás az anya beleegyezésével lehetséges, a nemi erőszak, csalás, rászedés, hivatali hatalommal való visszaélés és prostitúció utján létrejött fogamzás esetén. Megengedi a műtétet a gyám beleegyezésével a nő gyengeelméjűsége esetén is, valamint, ha az anya élete, vagy egészsége veszélyben forogna. Az egyik egyház képviselője odáig ment, hogy inkább az anyának és a gyermeknek pusztulását kívánta, mint a magzatelhajtást.

Sándor József beszélgetést folytatott dr. Danielpol egyetemi sebésztanárral és egyben szenátorral, aki az anya életbenmaradásának szempontja mellett a szociális szempontot is kihangsúlyozta, de csak közintézetekben és díjtalanul tartja megengedhetőnek a műtétet. Hirek terjedtek arról, hogy a büntetőtörvénykönyv letárgyalása céljából az ülésszakot július 15-ig meghosszabbítják.

 magyar nyelv a szövetkezetek ügyvitelében

A szövetkezetek és közbirtokosságok reformjának kérdésénél az autonómia teljes megszorítása és az állam nyelvének az ügyvezetésben való tulhajtása keltett nagy vitát. Sándor József e tekintetben megbeszéléseket folytatott Negura földművelésügyi államtitkárral, a javaslat fővédclmezőjével s módosítási javaslatokat nyújtott be, amelyek szövetkezeti és közbirtokosság! körökből származnak s a szász és sváb szenátorok aláírták- A 46- szakasznál sikerült kivinni, hogy a könyv- vezetés a román nyelv mellett magyarul is történhetik, tehát a kétnyelvűség elve ment keresztül. Sándor József éberségének köszönhető, hogy a magyar nyelv nem szorult ki teljesen. Különben két szónok is hangoztatta a régi magyar állam nemzetiségi politikáját, amire Sándor József a békeszerződés két pontjával felelt. Az egyik kimondja, hogy a múltat nem kell többé felhánytorgatni, a másik pedig, hogy gazdasági és kulturális téren a nyelvkérdésben a román állam megfelelő jköinnyitésekct tartozik adni a kisebbségeknek. TJgylátszik azonban — folytatta Sándor Józösef, — a Barthou látogatásának mámora érzik a tárgyaláson, pedig rokonszenvet és megértést igy nem lehet kelteni. Különben hajlandó felvenni u küzdelmet akkor is, ha a szenátus történelmi kutató társulattá változik. Az autonómia megszorításánál a nemzeti-parasztpárt is hevesen tiltakozott, azonban eredménytelenül.

A Csíki Magánjavak.

A Csiki Magánjavakra vonatkozó egyez ménnyel együtt Titulescu beterjesztette a nép- szövetségi japán előadó jelentését is, amely hangsúlyozza, hogy nem jogi, hanem gyakorlati megoldásról van szó, amelyet a román kormány előzékenysége tett lehetővé s ezzel szemben a magánjavak vezetőségének köteleznie kell magát, hogy minden további követeléstől eláll. A többi parlamenti tagok távollétében Sándor József, dr. Pál Gábor és dr. Wilier József az ügy sürgősségére való tekintettel egy nyilatkozatot szerkesztettek, amelyet,

mint csiki szenátor dr- Gyárfás Elemér fog felolvasni.

Anghelescu és a nyelvvizsgák.

A tanárok és tanítók nyelvvizsgája ügyében Sándor József megbeszélést folytatott dr. Anghelescu közoktatásügyi miniszterrel. — Azt beszélik miniszter ur — mondotta Sándor József, — hogy kijelentette: hogyha Magyar- országnak revízió kell, majd csinálok én a romániai magyarságnak revíziótAnghelescu magából kikelve tiltakozott s követelte, hogy Sándor József nevezze meg a híresztelések szerzőit. Sándor József a diszkrécióra hivatkozva, megtagadta a felvilágosítást, örömét fejezte ki, hogy nem felel meg a valóságnak, de mindenesetre a nyelvvizsga alátámasztani látszik ezt a híresztelést.

Anghelescu válaszképpen kijelentette, hogy ő besszarábiai viszonyok hatása alatt hozta ezt a rendelkezést, mert Besszarábiában a tanítók kétségbeejtően nem tudnak románul. Erdélyben főleg az állami iskolák magyar tanítóira vonatkozik az intézkedés, mert jóllehet az államtól kapják kenyerüket, tizenöt év alatt még nem tudtak megtanulni románul. Az egyházi iskoláknál főleg azokkal a tanítókkal szemben vannak követelései, akik a román tantárgyakat adják elő■ Mindenesetre nem akar munka- és kenyérnélkül álló proletárokat teremteni s főleg az öregekkel szemben belátja, hogy kíméletnek van helye.

Sándor József kérte a minisztert, hogy a közvélemény megnyugtatása végett, engedje meg nyilatkozatának közzétételét, amibe Anghelescu bele is egyezett. A Magyar Párt al- elnöke még azt is hangsúlyozta, hogy Laár Ferenc képviselőházi nagy beszédében az egyházak szócsöve volt.

Ó-bor

1931 és 1932. évből, többféle fajtában,

kitűnő minőségben eladó.

FR. CASRARÍ

oltvdmjielepc, Mediaş

Árjegyzék kívánatra.

Már az Ekét is kikezdték

A Romania Noua cimü Maniu-párti lap az utóbbi időben politikai baklövéseit és sikertelen akcióit azzal akarja ellensúlyozni, hogy magyarellenes kampányt indított. Legutóbb az Ekének rontott, vagy tájékozatlanságból, vagy rosszindulatból itt is igyekszik elsütni megszokott vádjait. Illetékes helyről a következő választ adják . a Romania Noua „Argus'-ának;

Az Erdélyi Kárpát Egyesület múzeumát már sokan és sokszor látták, azonban olyan türelmetlen hangon senki sem irt még róla, mint a „Romania Noua“ -Argus névvel jelzett cikk írója. Ezért engedje meg kedves „Argus“ ur, hogy én önt, mint vezető, kalauzoljam végig ezen a „keserű érzést“ támasztó múzeumon. Mindenek előtt mielőtt a múzeumba belépnénk, ne gondoljunk sem Bethlen István londoni beszédére, sem pedig Mátyás királyra, hanem a Muzeum keletkezésére, ami jóval a világháború előtti időkre esik. A szászoknak ebben az időben Szebenben már hatalmas muzeumuk van, azonban Erdély területén egyetlen magyar vonatkozású, különösen néprajzi muzeum nincsen. így jön létre az EKE áldozatkész tagjainak gyüjtésébőt a muzeum gazdag anyaga, ainl az utóbbi évtizedben román néprajzi dolgokkal lett még gazdagabb. A muzeum sem a magyar, sem a román államtól soha semmiféle szubvenciót nem kapott, csak Kolozsvár városa járult hozzá kisebb összegekkel az épület karbantartásához. Valamennyi tagja ingyen és önzetlenül dolgozott a politika teljes mellőzésével, ez Is magyarázata annak, hogy a román hatóságok mindig teljes elismeréssel adóztak és adóznak ma is a Kárpát Egyesülettel szemben.

Argus ur cikkével a felületesség iskolapéldáját adja akkor, mikor ezelőtt 48 évvel rendezett jelmezbál felvételeit néprajzi gyűjteménynek tekinti. Hiszen azok kivétel nélkül falusi ruhába öltözött városi polgárok, de közülük már kevesen élnek. A résztvevők közül azonban Argus ur még megismerkedhetik az akkori pörge kalapú Merza Gyulával Az akkori időkben kiadott román prospektus nem válik a Kárpát Egyesület szégyenére, mert ezáltal a cél az volt, hogy az erdélyi románok anyanyelvükön olvashassák Erdély fürdőügyi és turisztikai dolgait. Csak elfogult szemmel lehet máskép olvasni, hiszen nem is Vilhelm Jancsó, hanem Wilhelm Hankó Irta.

A muzeum, mondhatni túlzsúfolt tárgyalt egymásmellé találjuk helyezve, sokszor minden felirás nélkül, vagy ha felirás is van, az nem mindig enged eredetére következtetni. Hiszen egy gazdasági eszköz feltalálóját nem ismeri a tudomány, az eszköz legtöbbször nem nemzeti sajátosság. Ekéjük volt a babiloniaknak, volt a végi kínaiaknak, sőt legprimitívebb formáját az ősember találta föl, tehát nem lehet ráfogni, hogy a faeke bolgár, vagy orosz nemzeti földmivelö eszköz. Ezért a nevezett ur elhamarkodva Írja azt, hogy úgy tetszik, mintha szándékos homály takarná a tárgyak eredetét.

Az ereklye múzeumban lévő Barnutm kép kifogásolt feliratát a Romania Noua tendenciózusan elferdített fordításban közli. Az eredeti felírásban semmi kl- solható sincs.

Mindenesetre szomorúan lep meg egy Cjten alapnélküli támadás, mert megvagyok győződve arról, hogy Argus ur egy elkeseredett pillanatában fogalmazta meg riportját, ami az ittlevö népek békés hangulatának felkavarására jő, de az építő munkának semmiesetre sem használ.

I—r. J