Keleti Ujság, 1934. június (17. évfolyam, 120-144. szám)

1934-06-28 / 142. szám

M?vtsei öhá2

BUDAPEST V.

Taxa poştali plâtită Ia numerar No. 21.206—1927.

Csütörtök, 1934. junius 28, — Ara 5 *©i

j^'^vre 800, félévre 400. ^ .»Iagyarországoa: Egy évre 50, félévre 25, negyedév„ 7 12.50, egy hónapra 6.50 pengő. Egyes számok az li 7sz elárusító kioszkjaiban.

Előfizetési árak belföldön: Eg negyedévre 200, egy hóra 70 ].

ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP XVII. ÉVFOLYAM — 142. SZÁM. Felelős szerkesztő: SZÁSZ ENDRE.

Szerkesztőség,'kiadóhivatal és nyomda: Cluj-Kolozsvár, Báron E. I'op ucca 5. szám. Telefon; 508. — Levélcím: Cluj, 'postafiók, 101. szám. Kéziratokat senkinek sem küld vissza és nem is őriz meg a szerkesztőség.

Nem, nem soha

— kiáltotta szerbül a jugoszláv «miaaiszterelraolk is

Disxülésl larlolfak a j ugoszláv parlamentben Barlbou liszté fel éré — Égy angol lap BarSbou védelmi front tervezeteiről

(Belgrád, junius 26.) A francia külügyminiszter tiszteletére ma a szenátus és a szkup- stina közös diszülést tartott, amelyen megjelent a diplomáciai kar is, kivéve a magyar, német és olasz követeket. Barthout díszes trómzéken helyezték el, jobbján Uzonovits miniszterelnök, balján pedig Jeftics külügyminiszter foglaltak helyet. A-parlament elnöke francia nyelven üdvözölte Barthout, majd Uzonovits előadást tartott a írancia- jugoszláv barátság múltjáról- Később kitért a revízió kérdésére. Újabban sok szó hangzik el

— mondotta — a szerződések megváltoztatása érdekében, holott ezeket mérhetetlen áldozatokkal teremtették meg. Akik szünetlenül a revíziót hangoztatják, rosszul fognak járni- „Nem, nem, soha!“ — mondotta Uzonovits szerb nyelven és hangoztatja: hogy minden revíziós kísérlet, meghátrálást jelent. Végül hangoztatta, hogy Jugoszlávia Franciaországgal szemben mélységes hálát érez és a két nép a határok sérthetetlensége tekintetében mindig meg fogja találni egymás érdekeit.

A dualizmus kora

Irta: Balogh Arthur

II.

— Befejező közlemény. —

Magyar szempontból sem volt egyéb a dualizmus szükséges rossznál. Szükséges volt nemcsak az uralkodónak, mert a 17 évig tartott abszolutizmust a külpolitikai helyzet megváltozása, Ausztriának a német birodalomból és az egységessé váló Olaszországból történt kiszorítása után nem lehetett tovább fenntartani. A Habsburg-politikát úgy jellemezték, hogy abban az átmenetek mindig hosszúak és a folyamatos, normális állapotok rövidek. Az átmenet ideje a magyar kérdésre Königrätz és Solferi- no után letelt. Szükséges volt a kiegyezés a magyar nemzetnek is, hogy az alkotmányos élet nyugalmában heverhesse ki korábbi zaklatottságait és pótolhassa elmaradását.

De a politikai fejlődésnek a duálizmus dacára bekövetkezett rossz oldalait nem lehet tagadni. A harc uralkodó és nemzet közt tovább tart s ebben mindegyik fél mindig arra számit, hogy engedni a másik fog, mert engednie kell. Az unióknak az a történetileg beigazolt veszélye, hogy a személyében közös uralkodó mindig szembehelyezheti házának és egyik államának érdekeit a másik állam érdekeivel, itt is teljes mértékben éreztette hatását. Korábban a magyar nemzet csak uralkodójával vivta harcát alkotmányáért. Most ebhez az Ausztriával vivott harcok járultak kvóta, gazdasági kiegyezés körül. A közjogi harcoktól nagy belrefor- mok felvetésével akarták elterelni a figyelmet. Ennek érdekében Ferencz József még az általános választójoghoz is hozzájárult. De az ily tervek nem sikerülnekA közjogi harcok állandóvá válásának pedig rendkívül hátrányos következései voltak. Nem tették lehetővé teljesebb mértékben a belső építő munkát. Egészen elterelték a figyelmet nemcsak egyes fontos belpolitikai kérdéstől, igy a nemzetiségi kérdéstől, hanem a világpolitika nagy kérdéseitől is. Amikor a világháború képét már előre vetítő események történnek a világpolitikában, a magyar parlamentben akkor is a katonai kérdések felett vitáznak hónapokon át. Amazokra sem a magyar, sem az osztrák államférfiak nem fordítanak kellő gondgt vagy nem értékelik őket helyesen. Abban, ami a világháborút kirobbantotta, a Szerbiával való leszámolás kérdésében, a történelem nem a kormányférfiaknak, hanem Conrad vezérkari főnöknek adott igazat, akinek ha sokszoros sürgetéseire hallgatnak, el lehetett volna kerülni a háborút.

A katonai kérdés miatt bekövetkezett nemzeti ellenállás idejében (1905) az ellenzék által megszervezett megyei ellenállás szétfosztotta azt az illúziót, mintha a megyék az alkotmány- védelemnek bevehetetlen bástyái lehetnének, aminek az ellenkezője különben már a rendi világban is nyilvánvaló volt és csak az akkori ellenzék naivitását mutatja, hogy erre számított. A parlamenti viszonyoknak a nemzeti ellenállás idejében való elfajulása, kapcsolatban a hasonló osztrák viszonyokkal, ártott külpolitikai szempontból is, mert az egész osztrák-ma gyár viszony7 felbomlása veszélyének benyomását keltette. A nagyhatalmi állás ebből folyó megrendülésére való számítás tette kétes értékűvé mindinkább a hármas szövetséget, amelyben végül is a döntő órákban csak az egy Németország maradt, mig a monarchiád ellenségeinek régtől fogva előkészített egész gyűrűje

Barikon védelmi frontja

(London, junius 26.) A Daily Herald foglalkozik Barthou látogatásával és megállapítja, hpgy a francia kormány egy szerződés- védelmi frontot tervez, amelynek tagjai Franciaország, Anglia, a Szovjet, a kisantant államok, Törökország, Görögország és Perzsia.

Tüntettek Budapesten Barthou ellen.

Budapestről jelentik: Barthou ellen a Kálvin téren az egyetemi diákok tüntettek és azután az olasz követség elé vonultak, ahol ro- konszenvi tüntetést rendeztek. A tüntetésbe később a nyilaskeresztesek is beavatkoztak, de a rendőrség szétverte őket.

Gömbös miniszterelnök Barthou nyilatkozatairól.

(Budapest, junius 26.) A magyar képviselőház kedden délután foglalkozott Barthou bukaresti nyilatkozataival. Valamennyi párt kifejtette állásfoglalását. Gömbös Gyula miniszterelnök gyengélkedése miatt nem jelenhetett meg az ülésen, de álláspontját hivatalos nyilatkozatban ismertette. A magyar miniszterelnök elmondja, hogy a magyarság azon köreiben, akik azt remélték, hogy Franciaország megértő lesz a magyar kívánságokkal szemben, nagy meglepetést keltettek Barthou nyilatkozatai. Barthou büszkén jelentette ki, hogy ö a szókimondó őszinteség hive s éppen azért Gömbös is őszinte szókimondással feleli, hogy a magyar nép és magyar kormány nem akar háborút, hanem békés eszközökkel kívánja célját elérni.

Barthou a jugoszláv uralkodónál.

(Púris, junius 26.) Az Oeuvre Barthou belgrádi látogatásáról irva megállapítja, hogy a francia külügyminisztert igen nagy lelkesedéssel fogadták- Barthou hosszas kihallgatáson volt Sándor királynál, aki a keleti Locarno ügyében intézett francia jegyzékről és Ribbentropp tábornoknak, Hitler párisi megbízottjának útjáról érdeklődött. A lap megállapítja, hogy Barthounak számos kérdésben sikerült elintézni Belgrádban azt, amit akartA német import megnehezítésére Románia ellenintézkedéseket készül tenni

(Bukarest, junius 26.) A Lupta irja, hogy a belföldi kereskedelem védelmének cégére alatt a német kormány az olajtermékek monopóliumát állította fel és más külföldről importált anyagokét is. Ezzel azt akarja elérni, hogy előbb saját cikkeit helyezze el azokon a piacokon, honnan importált és hogy adósságait kompenzáció utján tudja kifizetni. Ez az intézkedés érzékenyen érinti a román kereskedelmet, különösen az olajtermékek kivitelét. A német monopol által megszabott feltételek nagyon súlyosak, különben is a német kormány közölte a román kormánnyal, hogy szeretné kompenzáció utján fizetni a nekünk tartozott ösz- szegeket és a Birodalmi Banknál blokált lejt. A kormány valószínűleg a gazdasági bizottság mai ülésén foglalkozni fog az üggyel. Lehetséges, hogy abban az esetben, ha a német kormány nem mond le szándékáról, úgy a román kormány külkereskedelmünk védelmére intézkedéseket fog tenni-