Keleti Ujság, 1934. június (17. évfolyam, 120-144. szám)
1934-06-27 / 141. szám
2 KlllTíUjsm SELECT MOZGÓ Ha volna egy millióm Gary Cooper, Charles Laughton, Winny Gibson, Georg Raft MŰSORON KÍVÜL: MICKEY MA ÜSS VERSENYEN mmmmmmmammmmmmBmmaamKmmmetmmmamm — Az elemi oktatásról szóló törvény 7. szakasza rendelkezéseket tartalmaz a magyar tagozatok felállítására. Ezek a tagozatok azonban évrőUévre csökkennek. Mikor ezt a kérdést a közoktatásügyi bizottságban szóvátettem, ;* miniszter ur azt válaszolta, hogy a magyar tagozatok megszüntetését maga a magyar lakosság kéri. Anghelescu: Ezt én nem mondtam! Kijelentettem azonban, bogy az önök honfitársai jönnek hozzám és kérik, hogy az állami iskolába és ne a felekezeti iskolába járhassanak gyermekeik. Játék a magyar tagozatokkal. Laár: Szováta-Szakadár községben a karácsonyi ünnepek küszöbén az iskola igazgatója összehívta a falu lakosságát és kérést'Íratott alá, amelyben — az igazgató állítása szerint — a minisztertől segélyt kémek a szegény tanulók részére. A falu népe bízott az igazgató felvilágosításában és aláírta a kérést. Mi történt azutáni Az ünnepek elteltével az állami iskola magyar tagozata megszűnt■ A falu népét félrevezette az igazgató, a kérésben nem segélyt kértek... A lakósok panaszát benyujtattam a minisztériumba, a panaszra ráírta a vezérinspektor ur, hogy a tanfelügyelő tegyen az esetről jelentést. Március 2-a óta azonban a tanfelügyelő ur nem adja meg a felvilágosítást és a magyar tagozat ma sem működik. Erdő- szentgyörgyön, Homoród-Almáson, Székelyudvarhelyen nem működik a magyar tagozat, csak a magyar nyelvet tanítják heti néhány órában. Háromszékmegyóben, Alsócsernáton nevű községben az állami iskola magyar tagozatának négy tanítója van. Az egyik tanító egy szót sem tud románul, kettő közülük nem akarja ismerni a magyar nyelvet. Csak a negyedik teljesiti úgy, ahogy a kötelességét. Milyen eredményt mutathaJt fel tehát ez a magyar tagozat, amikor év végén az agyongyötört tanulók csak papagálymódra sajátítottak el néhány ismeretet anélkül, hogy tudnák, mi a tartalma annak a napi leckének, amit előadtak. Bota: ön elfelejti, hogy mi volt azelőtt, a magyar uralom alatt. Erdélyben kétféle iskola működött: „oláh és magyar iskola.“ Az „oláh“ iskolában is magyarul tanultunk és csak a neve volt román iskola. Laár: Nagyon merész ön, amikor ilyesmit Aliit. Bota: Valóban merész vagyok, amikor ezt állítom, mert én is ilyen iskolában tanultam. Laár: Hogyan állíthatja ön, hogy a román felekezeti iskolában igy tanítottak? Bota: Nem a felekezeti iskolában, hanem az államiban. Laár: Ne feledje el, hogy világháború után vagyunk és érvényben lévő megkötött egyezmény után. A „mai Magyarországon.“ Anghelescu miniszter: A mai Magyarországon tanitanak-e román nyelven? Magyar országon százezer román él, tanulnak-e azok a magyarországi iskolába románul? Én állítom, hogy nem! Pontos adatokat hozok és megmutatom önnek, hogy mi ott a tényleges helyzet Bota: Budapesten van egy görög katholi- kus templom és a hiveknek nem engedik meg, hogy román nyelven imádkozzanak. Amit egy budapesti román nő mondott. Laár: Néhány évvel ezelőtt a küküllőszögi állomáson a vonatra vártam. A váróteremben egy román hölgy megszólított és azt kérdezte tőlem, hova utazom. Bukarestbe, — feleltem. Mi az ön hivatása? — kérdezte a román hölgy. Lelkész vagyok és magyarpárti képviselő. És ön hova utazik asszonyom? — kérdeztem. Budapestre, — hangzott a válasz. Érdekes, hogy én a magyar Bukarestbe utazom és a román nő Budapestre. Miért utazik ön a magyar fővárosba, — kérdeztem. Mert. leányaim itt tanulnak, mi pedig Budapesten lakunk, — válaszolta. Hát önök olyan kevesen vannak Budapesten, hogy nem tudnak egy román iskolát létesiteni? De igen, vagyunk elegen, de semmi érdekünk, hogy román iskolát létesítsünk, hiszen gyermekeink itt is tanulhatnak. Anghelescu miniszter: Vagyis a budapesti románok előnyösebbnek tartják, hogy gyermekeiket Romániába küldjék tanulni, minthogy Budapesten román iskolát létesítsenek. A legerélyesebben cáfolom ezt. Milea: A román állam gondoskodik a kisebbségekről, de a magyar állam a fennhatósága alatt élő népkisebbségeknek a támogatását megtagadja abban az értelemben, hogy saját költségén oktassa őket. Ez a valóság. Lei. gyünk igazságosak és ne ragadtassuk el magunkat szenvedélyeinktől. Nem hittem volna, hogy akadjon magyar ember, aki a romániai magyar kisebbség helyzetét összehasonlítsa a magyarországi román kisebbség helyzetével. Laár: Nem tettem semmi összehasonlítást. Egy megtörtént esetet tártam fel önök előtt, hogy megmutassam, hogy a magyarországi román urinő hogyan gondolkozik. Modreanu: Hogy hívják ezt a hölgyet? Laár: Nem tudom. Csak egyszer beszéltem vele. Modreanu: Akkor csak mese az egészLaár: Bizony nem mese- Nagyon jól ismerem a parajdi állami elemi iskolát, hiszen a község lelkésze vagyok. Az iskola magyar tagozatának első osztályában a tanulók román és magyar nyelven tanulnak Írni és olvasni- A beszéd- és értelemgyakorlat román nyelven történik. A II. osztályban — megjegyzem, hogy tiszta magyar község, — a tanulók Románia történelmét és földrajzát román nyelven tanulják. Hangok a többség oldaláról: Hát mi nem tanultunk magyarul? Laár: Hol? A felekezeti iskolában? Bota: Á felekezeti iskolában isNem szabad a magyar gyermekeknek magyarul beszélni Laár: Nem lehet, mert én is jártam román iskolába! Ismerem nagyon jól a történteket. Visszatérve a parajdi iskolára, nem tiltakozom a földrajz és a történelem tanítása ellen, de tanítsák a gyerekeket saját anyanyelvükön. Az ötödik, hatodik és hetedik osztályokban az összes tantárgyakat román nyel ven adják elő, a két tanitó egyáltalában nem tud magyarul. Erről meggyőződött a várme- gyei tanfelügyelő is, aki megtiltotta a tanulóknak, hogy a tízperces szünet idején anyanyelvükön társalogjanak. Bota: Javasolni fogjuk, hogy az állami tanítóképzőkben a magyar nyelvet is tanit. — Miniszter ur! Ön a köröndi róm. kath. és unitárius lelkészek államsegélyét felfüggesztette! Anghelescu: Ezek a lelkészek árulók voltak! Az irredentizmus bűnét követték el- Nagyon sok magyar lelkészre akadtam, akik államellenes magatartást tanúsítanak és természetes, hogy ezeknél letiltom a kongrua kifizetését. Sőt el is távolitjuk őket. Nem tűrhetjük, hogy országunkban, saját pénzünkön, irredentizmust csináljanak. Laár: .Engedje meg, hogy befejezzem beszédemet! ... Anghelescu: Hogyan engedjem meg, amikor Ön ilyen rendeletek kiadásával vádol... Laár: A belügyminisztériumtól átirat érkezett, amely szerint a csendőrszárnyparancs- nokság.• • Anghelescu (félbeszakítja Laárt és a következőket mondja): — Nem a szárnyparancsnokság, hanem a belügyminiszter hozta tudomásomra, hogy ezek a lelkészek irredenták. Bizonyitékokat is kaptam, önök 96 milliót vesznek be a hívektől iskola- és egyházi célokra és csak 60 milliót fordítanak egyházi és iskolai célokra, miig 36 milliót politikai célokra használnak fel, hogy Romániában irredentizmust űzzenek. Júniusban okvetlenül küldi e he a hátralékos előfizetési dijait, hogy résztvehessen abban a páratlan előnyben, amelyet a Keleti Újság könyvakciója keretében előfizetőinek nyújt! Olvassa oi a részletes tájékoztatót! sák, hogy a tanítók tudjanak magyarul. Laár: Én is kérem Önöket, Anghelescu miniszter ur meg is Ígérte, hogy a székelyke- reszturi állami tanítóképzőben magyar tagozatot is létesít. Anghelescu: Hol tiltotta meg a tanfelügyelő, hogy a gyermekek a tízperces szünetben magyarul beszéljenek? Laár: Parajdon, TJdvarhelymegyében. Anghelescu: Sohasem hallottam erről. Magyar leányok — román nemzeti viseletben. Laár: Hát arról hallott-e, miniszter ur, hogy a tanfelügyelő kötelezte a magyar tanulóleányokat, hogy román nemzeti ruhában járjanak? Anghelescu: Miért ne csináltassanak ma. guknak román nemzeti ruhát, ha Romániában élnek? Magyar nemzeti ruhát viseljenek Romániában? — Nem rendeltük el, hogy a magyar tanuló leányok az állami elemi iskolába román nemzeti ruhába öltözzenek. Mutassa meg a rendeletet. Laár: Nincs rendelet. Anghelescu: Miért állit akkor ilyen dolgokat? Amit ön most mond itt, bizonyára ott túl is meghallják. Többségi hangok: Sohasem volt annyi csárdás és annyi magyar beszéd, mint mosta, nában. Anghelescu: Hogyha Önök megindítják a pert, mi mindent feltárunk, amit Önök csinálnak. 1 Gimbesanu ur az emelvényen. Gimbesanu képviselő ekkor a szónoki emelvényre rohan, a rádiófelvevőkészülékeinek huzalait eltépi és akapcsolót a következő szavakkal dobja az elnök elé: — Nem engedhetem meg, hogy ezt a beszédet Budapesten hallgassák. Maga — mondja Laárnak — kitüntetésre pályázk ezzel a beszéddel túlról. Laár: Ne beszéljen szamárságokat. Hogy mer maga ide feljönni?! Majd igy folytatja: Milea: Nagyon kevés azoknak a száma, akik érdeklődnek a mi hazánk dolgai iránt és akik olyan kifogástalanul rendezték volna a kisebbségi kérdést, mint ahogyan mi megoldottuk. Helyes, ha a romániai magyaroknak nemzeti érzésük van, de kérjük, tiszteljenek bennünket is, mert mi is tiszteljük a jogot, de barátságunkat csak addig a percig ajánljuk fel, amig bennünket nem bántanak. Kijelentem, hogy a királyhágóntuliak még messze vannak attól, hogy összehasonlítsák országuk helyzetét a romániai szabad állapotokkalLaár: Lássák, nem engedték «meg, hogy befejezzem mondanivalóimat és igy nem is érthettek meg. Én nem vontam párhuzamot, csak utaltam arra, hogy a köröndi lelkészeket miért vádolják irredentizmussal? A köröndi állami tanitó kötelezte a leánygyermekeket, hogy román nemzeti ruhát csináltassanak. Ayighelescu: Hogy hivják ezeket a lelkészeket? Laár: Hadnagy Mihály és Gyalai Árpád köröndi papok erre kérték a tanítót- hogy vonja vissza a rendeletet, mert a szülőknek nincs pénzük ilyen ruhákra. Ezért vonta meg miniszter ur tőlük a kongruát. Anghelescu: Felfüggesztettem négy lelkészt, de nem ezért, hanem más vádakért. Laár Ferenc a továbbiakban kéri, hogy a magyarlakta helységekben, ha ott román származású gyermekek is vannak, ne legyen kötelező az állami iskola felállítása, mert e» kettős terhet jelent a község lakosságára. A magyar uralom alatt a felekezeti iskolák fenntartói mentesek voltak az állami iskola fenntartásának kötelezettsége alól. Az állam maga gondoskodott saját iskoláiról. Kéri, hogy az állami iskolák magyar tagozatainál olyan tanítókat is alkalmazzanak, akik felekezeti iskolákban szerezték meg képesítéseiket. Egy „irredenta bfinpör“ a valóságban
