Keleti Ujság, 1934. június (17. évfolyam, 120-144. szám)

1934-06-03 / 122. szám

4 KiUETlUjsm 3 s Színházi botrány a temesvári 4L román színészet céljaira megszavazott kétmillió lejből hétszíízötvenezer lejt már kiutaltuk egy nemlétező színtársulatnak A liberális kortes felesége, mint színigazgató (Tentescár, juuius ' 1) Megemlékezett a Keleti Új­ság árról, hogy Temesvár városának ideiglenes bizott­sága az előző évekéhez mérten lényegesen maga­sabb költségvetést állított össze, ami a város polgárai között nagy nyugtalan­ságra adott okot- Ebben a költségvetésben hárommilliót vct.1 fel a váron ideiglenes bizott­sága egy létesítendő állandó román színtársulat támogatására. A hárommillió mellett félmilliót irányoztak elő a kolozsvári román . opera cél­jaira, de mindössze 50—50 ezer lejt a magyar és német színtársulatok segélyezésére. A város polgársága úgy találta, hogy az­zal, hogy a román opera céljaira félmilliót, a többi társulatiknak ingyen fűtést, világítást és termet nyújt, megfelelően áldozott a szinház- kultura céljaira és a mai viszonyok mellett lehetetlen hárommilliós tételt kifizetni, ami­kor a polgárok teherviselő ^képessége .állan­dóan csökken. Ezért a Magyar Párt közre­működésével fellebbezéssel támadták meg a költségvetésnek ezt a tételét is sok más közölt. Az eredmény nem volt kielégítő, mert a mi­niszter mindössze annyit tett, hogy a három­milliós tételt kétmillióra csökkentette­Közben az történt. hogy a városhoz kérvényt nyújtottak be, amelyben Cr-n'sky Marioara a létesítendő román állandó színház megszervezésére egymillió lej kiutalását kérte Az áprilisi és májusi kánikula után azt re­mélték a gazdák, hogy az időjárás nem fog többé erősebben lehűlni. Remélték, hogy. ha a levegő hőmérséklete le is hűl, a talajban rak­tározódott fel annyi meleg, hogy a kritikussá válható éjszakai lehűléseket majd ellensú­lyozza- Sajnos ezek a reménységek nem váltak be! Május utolsó és juuius első napjaiban, né­hány napig tartó hideg esőzések után', a hőmér­séklet, hirtelen lehűlt. A hegyvidékeken bőven havazott és a hó a faágak letörésével óriási ká­rokat okozott Ez még a kisebb baj lett volna, mert a hegyvidéki erdőkben jelentkező kárt közvetlenül senki sem érzi- A kőnyomás követ­keztében előállót! kárról néhány nap múlva már senki sem fog tudni és jövő évre a fák is kiheverik. A hőmérséklet lehűlésének azonban sokkal komolyabb következményei lettek- Május 31-én és juuius 1-én hajnalban sole helyen érzékeny fagy-károk voltaié Helyenként a dér ujjnyi vastagon lepte el a réteket, A mélyebb fekvé­sekben a kényesebb kerti és gazdasági növénye­ket, a fagy részben, vagy teljesen elpusztította. Különösen a kukorica és paszuly szenved­................................................................................ Júniusban okvetlenül küldje be a hátralékos előfizetési dijait, hogy résztvebessen abban a páratlan előnyben, amelyet a Keleti Újság könyvakciója keretében előfizető­inek nyújt! Olvassa el a részletes tájékoztatót i a várostól. Cinsky Marioara Nicolau Avram- nak, a város tulajdonában lévő Ferdinand- szálló bérlőjének a felesége- Nicolau Avram a bánsági liberális párt egyik vezető embere, aki a választások alkalmával rengeteg szolgálatot tett pártjának és egyik mozgatója volt a bán­sági kortesmunkának is­A városi ideiglenes bizottság a legnagyobb titokban letárgyalta a kérést és a költségvetés­ben előirányzott kétmillió terhére 150-000 lejt utalt ki Cinsky Mariorának a szervezés költ­ségeire. A határozat azonban kiszivárgott c-s a Magyar Párt részéről dr. Páll György és dir. Skuleczky felmentek a városházára, ahol azon­ban tagadták, hogy ilyen határozatot hoztak volna. Mikor azonban a számra hivatkoztak, beismerték, hogy az ideiglenes bizottság 20.197 számú határozatával csakugyan kiutalta a kérdéses 700-000 lejt. A Magyar Párt, egyrészt mivel a határo­zatot az előírásoknak megfelelően nem függesz­tették ki, másrészt pedig a kiutalást törvény­telennek tartja, intézkedett, hogy azt a revíziós bizottsághoz megfellebbezzék. Ugyanis előfor­dulhat még az az eset is, hogy a temesvári állandó román színház igazgatóságára más is pályázik Cinsky Mariorán kívül. A városban nagy az elkeseredés amiatt, hogy nehezen fize­tett adófillérjcivel az ideiglenes bizottság zár: üléseken és a legnagyobb titokban rendelkezik, sokszor a város érdekeivel mérőben ellen­tétesen. tek a fagy miatt- Annál súlyosabban esik ez a latba, meri a gazdák remélték, hogy a gyengé­nek Ígérkező búzatermést kukoricával és pa- szull.val pótolhatják- A belterjes üzemű kerté- szetek is csak részben tudtak védekezni a fagy kártevése ellen­A nagy meleg és korai kitavaszodás után váratlanul beköszöntött fagy újabb bizonyíték amellett, hogy időjárásunknak karakterisztikus vonásához tartoznak a májusi, esetleg június elejei fagyok. Mi okozza a májusi fagyokat? Ha utána nézünk, hogy a májusi, fagyok miért keletkeznek, szigorúan tudományos ala­pon. hatféle okot sorolhatunk fel. 1. Egyik igen fontos ok lehet a száraz, hi­deg éjszakai szél- Ez természetszerűleg hide­get hoz a sarki tájakról, a levegőt lehűti. 2. Májusban a levegő általában igen szá­raz.' tellát a harmat pont alacsonyan van. ‘ 3- A föld még a téli lehűlés után nem me­legedett fel- Hiszen gondoljunk csak a hűvös augusztusi, vagy szeptemberi éjszakákra, aki olyankor járt szőlőhegyen, megállapíthatta azt, hogy a föld csak úgy ontja magából a meleget, mint valami sütőkemence (azért jó a szőlőtőke karikáit alacsonyan, a földhöz közel kikötni), de nem így májusban! 4. A levegő magasabb rétegéi éppen május hónapban a leghidegebbek és így természetsze­rűleg a meleg kisugárzása a földszinén a fel­sőbb hideg rétegek felé igen erős. 5- A májusi fagyok keletkezése rendesen magas levegő-nyomású időjárási formához van kötve, amely hirtelen lép fel esős időjárás után. fi. Szerepe lehet a tavaszi fagyok keletkezé­sében a magas hegyeknek is- Azoknak csúcsai rendesen júniusig hóval vannak fedve s a hi­deg onnan alááramlik a völgyekbe. A hideg le­Rózsateiepeink (kb. 150,000 bokor- és magastörzsii rózsa) teljes virágzásban állanak Szíveskedjenek meglátogatni. AMBROSI, FISCHER & Co. AIUD (Nagyenyed) vegő ugyanis súlyosabb, mint a meleg levegő és valósággal lefolyik a mélyebben fekvő völ­gyekbe. Pongrác, Szerváé, Bonifác... Minden más ok, amit közönségesen fel szok­tak hozni a májusi fagyok keletkezésének meg­magyarázására, rendesen csak tévedésen alap­szik. így hallottunk már arról, hogy a sarki jég­hegyek a tavaszi olvadás következtében elin­dulnak dél felé és azok hütik a levegőt (meg­jegyezzük, hogy ez nálunk éppen meleg időjá­rást Eredményez), mondják azt is, hogy a Hold az oka- Persze ez sem igaz! Természetes, hogyha a Höld látszik, nincs felhő az égen és a hőkisugárzás nagyobb, tehát a levegő jobban lehűlhet- Ezért az éjjeli fagyok rendesen egé­szen derült időben következnek be, mikor a föld felhőtakarója hiányzik, a Hold fényesen ragyog. Pongrác, Szerváé, Bonifác és Orbán azon­ban igazán ártatlanul jutottak rossz hírnévhez, mert a májusi fagyok nem jelentkeznek min­dig az ő nevükről ismeretes naptári napokon; hogy néha-néha, mint 1927-ben is véletlenül éppen Pongrác napján- Erdélyben káros éjjeli fagy volt, az nem jelent semmi törvényszerű­séget. mert Ugyancsak ebben az évben május 15-én is észlelték Erdélvszerte fagyot, ez pedig Zsófia, napjára esett naptár szerint­De tovább megyék, ki ne emlékeznék arra, hogy 1918-ban a már egyszer megkapált kuko­rica is elfagyott a júniusi fagyok következté­ben? Sőt ugyanakkor a virágzó buza-kalászok hegyei is elfagytak. 1930-ban pedig junius he­tedikéről nyolcadikéra virradó éjjel Csik- megyében pusztította el a fagy a vetéseket és gyümölcsöt. Az esős hóharmat a fák vékonyabb ágait is leperzselte­Az idei év is jó bizonyság amellett, hogy fagyok júniusban is lehetnek. Sőt, ha vissza­emlékezünk a tavalyi hideg júliusra, amikor egyes helyeken havazott és a hőmérséklet a fagypont körüli szintre sulyedt, azt kell mon­danunk, hogy éghajlatunk alatt az év. minden hónapjában lehetnek éjszakai fagyok. Mégis, hogyan kerültek a „fagyos szentek“ olyan rossz hírbe 1 _ * A dolognak érdekes magyarázata van- A negyedik században élt a mai Belgium terüle­tén Szer-vácim püspök. Szervácim messzi, föl­dön hires volt jótékonyságáról. Halála után is ellátogattak hivei sírjához és sivjánál sok csoda történt- Egj^jk legérdekesebb csoda volt, hogy Szer vácim püspök, sírján a hó nem állott meg. Csodatételeiért szentté avatták és sírja felé kápolnát építettek. Minthogy sírján a hó nem állott meg, a májusi fagyok idején Szent Szervácius közbenjárását kérték a hívek az elemi csapás ellen­Valószínűleg ebből fejlődött ki aztán hossza évszázadok alatt a fagyosszentek hite­Dr Sz. F. HII1II IWimH Csaknem kaphat egy magas iro­dalmi értékkel biró re­gényt, lm a Keleti Újság könyvakcióját figye­lemmel kíséri és elolvassa- az erre vonatkozó részletes ismer­tetést !!! Mégis jelentkeztek a fagyosszentek! Érzékeny károkat okozott a fagy a gazdáknak

Next

/
Thumbnails
Contents