Keleti Ujság, 1934. június (17. évfolyam, 120-144. szám)
1934-06-25 / 140. szám
8 Kutn-OjssG se o Párisi filmborzalmak és filmcsodák Paris, junius hő. Nemhiába, hogy a film a legfiatalabb művészet, az a legelevenebb is! Parlament, színház, irodalom fórumai legritkább esetben nyújtanak újat a habi- tűének, de a film-atelierekbe bármi gyakran látogasson is az ember, mindig kap valami váratlant és meglepőt. Most például a nagyudvaron, mely ezúttal egy divatos plázst ábrázol színes napernyőkkel, de a hozzátartozó napsütés nélkül, sőt zuhogó esőben, egyenesen belerohanok a világhírű rendező Gance Ábelba, aki egy leggyengébb szerkezetű babykodakltal igyekszik valamin. i — Mit zavar még maga is, — formed rám, — mintha nem volna már elég bajom ennek az átkozott „Poliche“-nak az első jelenetével! — De hát, bocsánat, ha ez felvétel... miért szabadban, zuhogó esőben? fis miért egy ilyen nevetséges gyerekképpel? — Hisz éppen ez a vicc — magyarázza Gance. — Ez a jelenet egy amatőrizmus kigúnyolása és a fotó-, rak rendkívül rossznak kell lenni. Már egy hete dolgozom rajta. Sohasem hittem volna, hogy ennyire ne- héz rossz fotót csinálni. Jót lényegesen könnyebb . .. Mikor „láthatatlanra“ fényképezik a színészt. Már kinek hogy. Ha rám bizta volna Gance, én biztosan kitünően megcsináltam volna neki a minősíthetetlenül komisz fotót. Mindenesetre feljegyzésre érdemes, azonban, hogy a felvevőgép művészei már a saját kigúnyolásukra vetemednek lcinos törekvésültben a mennél extravagánsabb technikai trükkök után. Hogy mennyire mennek e téren, annak bizonyságai a legújabb párisi filmek. Hogy csak egyet említsek: a Wells H. G. megfilmesített Láthatatlan embere Schakespeare, aki Ham- letben azt mondja a színművészről, hogy „a légi semFéidák mutatják, hogy az uj filmek menynyire eredetieskedők. Minden eredeti és uj bennük — kivéve magát a darabot, amit törvényszerűen ősrégi könyvökből puskáznak össze. Kárpótlásul annál eredetibbek a cimek. Itt van például a „Lebébé dán s la glaciére“ (A csecsemő a jégszekrényben), vagy „A kínai lámpás olaja", ismét „minden lúd hattyú volt valaha". De furcsaságban mindenen túl tesz a két leg- újabb amerikai film: az „Elysia", mely a „Nacktkul- turt" tárgyazza (bizony nem tudom, hogy van-e ennek is már magyar neve) és a „Life ands", melynek tárgya a — sterilizáció! Flaherty, a világjáró filmész. Ide tartoznak az egyre nagyobb diadalokat arató exotikus filmek, mikben minden mesés, a helyszín, a történet — és mindenekfölött az összeg, amibe az ilyen film előállítása belekerül. így lett világhírű filmszerző egy amatőr gentleman, a jelenleg Párísban tartózkodó Flaherty Robert, ki maga örömére járta a sarkvidékeket és onnan hozta a „Nanuk“-ot, ezt a fe- lejthetetlen eszkimófilmet, mely azóta iskolát csinált. Maga Flaherty is irt utána még egy hasonló scená- riót, a „Nord‘‘-t, de azután kedve szottyanván Ausztráliába utazni, viszont a „Moana“-t irta meg, mely csupa délszak és csupa napsütés. Ezek még a hangtalan film korába esnek, hangos filmje ellenben Fla- hertynek az afrikai ,,Ombre Blanche" (Fehér árnyékok), melyet Van Dyk rendezett olyan sikerrel, hogy most már a szerencsétlen Van Dyktöl csupa afrikai filmet követel a társaság. így rendezte ö a nálunk is sikerrel előadott „Trader Horn“-t és pedig, mint Flaherty titokban elárulta nekem, „nagyon szomorúan csinálta szegény Van Dyk, mert ö nagyon utál utazni“. Flaherty ellenben igazi utazó skót, amilyenek a régi regényekben szerepeltek. — Ha van egy filmideám, akkor összeszedem, ami kell és minden további nélkül elutazom abba az országba, mely eszembe jutott s ott addig maradok, míg jól érzem magam és azalatt elkészül a film is — magyarázta nekem. — Minthogy ezt a magam költségén cselekszem, cseppet sem törődöm vele, hogy mit szól hozzá Hollyvood. De akkor sem törődöm vele, ha a költségemet a vállalat fizeti. A tündérek vargája, meg a mesebeli Áron-sziget. — Készülő filmem az „Áron", természetesen Áronban készült, mely egy meglehetősen ismeretlen vad sziget Irlandtól északkeletre. Erről a szigetről beszélt nekem valaki, akivel egy amerikai hajó fedélzetén ismit látható alakkal, lakhellyel és névvel ruházza fel", vájjon mit szólna a filmművészről, akinek az a feladata ezúttal, hogy a hus-vér embert ábrázolja légi semminek? A láthatatlan ember Wells fantasztikus regényében jő-megy, eszik, iszik, bútorokat mozgat, trüsszög és köhög — csak éppen nem látható. Az ember azt hinné, hogy ezt már igazán lehetetlen színre hozni. Egy nadrág, amely végigsétál a szobán, egy pár cipő, egy kalap és egy hosszú kabát, melynek uj- jai, a legkülönbözőbb műveleteket végzik, csak éppen a kéz nem látszik bennük. Egy ember, akinek csak a nadrágja látható, cigarettára gyújt, a láthatatlan keze felemeli és eldobja a látható gyufát, a cigaretta látszik, amint lefénylik, ahogy szívja, a pamlag ring, ha ráül és a létra meghajlik a súlya alatt, láthatatlanul végigmegy a fehér havon és látjuk keletkezni egyenkint a lábnyomait... boszorkányság! Raims Claude, a láthatatlan színész, fekete trikóban játszik fekete alapon (az ember a négerek harcára gondol éjfélkor egy alagutban) s igy aztán a filmen nem látszik belőle semmi sem, de természetesen látszik a színes nadrágja, vagy a fehér cigarettája és igy tovább. Mikor ez a trükk nem sikerül, akkor egymásra nyomják a különböző fotókat és megint máskor olyan szinüre festi a színész az arcát meg a kezét, mint a háttér, hogy beleolvadjon. De aztán vannak jelenetek, mikor semmi trükk nem tudja megcsinálni a ’láthatatlanságot és a színész kénytelen meg nem jelenni, hogy tényleg ne lássa senki se. Whale James ezt a problémát a bábjátékosok trükkjeivel oldotta meg. A tárgyakat, miket a láthatatlan ember elmozdít helyéről, valójában dróton rángatta a rendező a képen kivül, a gyufaszálat drót huzza a földre, a pizsamát drótszálak vetik bele a megvetett ágyba, a könyvek kirepülnek az önmüködöleg nyiló ablakon — csodákkal telik meg az atelier, melyben a láthatatlan ember felvételei készülnek. merkedtem meg. A világkrizist panaszoltam ennek az alaknak és ö azt mondta rá, hogy mindez kismiska. Aki igazi struggle for life-t akar látni, az Áronba menjen. Ezt a szigetet örökösen elnyeléssel fenyegeti a tenger. Igen gyakran elönti a viz a szántóföldeket éppen az aratás előtt s az érő vetés helyén sziklatörmelékek maradnak, algák és moszatok... — Ez a leírás szörnyen megtetszett nekem s minden további nélkül elutaztam Áronba a feleségemmel és a fivéremmel. Tizennyolc hónapig maradtunk ott és azalatt hármasban megcsináltuk a filmet. Gyönyörű másfél év volt ez. Az ember megfullad a nagyvárosokban: ilyen aroni kúrát mindenkinek ajánlok, fin imádom a szabad földeket, ahol az élet szimpla és kemény. Csak ilyen földön élnek még igazi emberek. Itt nem frázis az előzékenység, a vendégszeretet, a gyermeki frisseség és naivitás. Ezek az emberek mind jó- izmuak, eleven fantázlájuak, mind idegentisztelők és mind hivő. Például a tündérekben valamennyi hisz. Hivatásos mesemondók vannak közöttük. Egyiküket például, kivel nagyon összebarátkoztam, a tündérek vargájának nevezik s mind szentül hiszi róla, ömaga is, hogy csecsemőkorában ellopta öt a „törpe nép" s kitanitotta a csizmadiamesterségre — no meg a törpe nép ismeretére is, — Ezek a tündérhivők azonban egyben a világ legmerészebb evezősei is. Törékeny curraghs-jaikon siklanak végig a legvadabb hullámokon, nem ijeszti őket vihar és tenger. Sok szép tengeri vihart ültünk meg Áron szigetén. Terméskő kunyhókban laktunk, ott volt a laboratóriumunk is, szél, orkán, vihar voltak a témáink. De legtöbbet szenvedtünk a szomjúságtól. Ezen a tengeráztatta szigeten nincsen ivóvíz és még annyi vízre is nehezen tudtunk szert tenni, amennyi a filmek mosásához kellett. Sokat nélkülöztünk e másfél év alatt, mégis szomorúak voltunk, mikor elkészült az egész film és nem volt kifogásunk, tovább ott- maradhatní ... Ezeket beszélte Flaherty Robert, a fényképezőgép kalandora. Csak akkor hallgatott el, mikor a következő témája után érdeklődtem. Az ő témái déli szélességben és keleti hosszúságban fejezhetők ki. Tőle nem lehet kérdezni, hogy „Most min dolgozik kedves mester?“, mert ha a „kedves mester" dolgozik valamin, akkor már az északi sarkon csücsül hozzátartozóival vagy az óceán valamely elérhetetlen sziklaszigetén. A pápuák lesznek-e jövendő filmjének statisztái, vagy a busmann négerek, csak a jó Isten tudná megmondani .,. Benedek Károly. Lopják — Karthago romjait Párisi jelentés szerint néhány nappal ezelőtt több neves francia és külföldi arheológus terjedelmes beadvánnyal fordult a francia kormányhoz, valamint Tunis polgármesteréhez, melyben éles szavakkal tesznek panaszt az ellen, hogy Karthágónak nemrég kiásott, rendkívül nagy kultúrtörténeti jelentőségű romjait állandóan lopkodják■ Nemcsak a kiváncsi turisták pusztítják a romokat, hogy cgy-egy apróbb „emléktárgyat“ vigyenek magukkal, de amint azt a világhírű francia arheológus, Lapayre Pierre a beadványban előadja, élelmes és lelki- ismeretlen régiségkereskedők hatalmas oszlopokat, háztetőket, sőt egész falrészeket vitetnek el az ásatások színhelyéről, hogy azokat külföldi, főleg amerikai múzeumoknak és magán- gyűjtőknek eladják• Ezek cllén kérik most az arheológusok a francia kormány védelmét, mert ha az érdekelt hatóságok továbbra is tétlenül nézik ezt a vandál pusztítást, akkor szerintük Karthago romjaiból rövidesen csak az emlékek maradnak meg a helyszínen. — Tatarescn és Manin becsületrendje. Bukarestből jelentik: Earthou tegnap a köztársaság elnöke nevében Tatarescu miniszter- elnöknek, valamint Maniu Gyulának átnyújtotta a becsületrend nagykeresztjét. — Magyarország terméskilátásai. Budapestről jelentik: A földművelésügyi minisztérium kiadta legújabb termésbecslési jelentését, E szerint az ez évi magyarországi búzatermés 16.3 millió métermázsa lesz, a tavalyi 26 millióval szemben. A rozs ötmillió métermázsára tehető (tavay 9), az árpa és zabtermés a közepesnél gyengébb lesz. Ellenben a tengeri, burgonya, cukor- és répatakarmány növények szépen fejlődnek. A gyümölcsök közepes kilátással kecsegtetnek, a szőlő szép, a dohány nagyon jó, de a repce gyenge reményeket nyújt. - » i FIGYELEM! Megnyíltak az „Azuga“ Park éttermei, kerthelyisége és országos hírű tekepályái II. Károly király ui (volt Dorobanţilor) 12. Elsőrendű konyha és italok, speciális grătar. Esténkint Czakó Imre kombinált zenekara hangversenyez. Igazgatóság. • — A kolozsvári hidelvei református gyülekezet ünnepsége. A kolozsvári hidelvei ref. gyülekezet junius 24-én, vasárnap tartja Rudolf úti ref. elemi iskolája uj felszerelésének felavató ünnepségét. Délelőtt 10 órakor hidelvei templomban hálaadó istentisztelet lesz. Igét hirdet: dr. Kecskeméthy István theológiai professzor. Az istentisztelet alatt a Rudolf úti ref. elemi iskola vegyeskara, a Zwingli- és a Bethlen Gábor-dalkörök fognak énekelni. Felavató előadást tar: Szentimrey Jenő iró, gyülekezetünk elöljárója. Istentisztelet után a gyülekezet átvonul a Rudolf ut 38 szám alá, az iskolánk udvarára, ahol a Hidelvei Földész Énekkar fog énekelni a többi énekkarokkal együtt és az iskola uj felszerelése történetét fogja ismertetni Nagy József tanító. Délután 2 órakor a Zsoltároskertben tartandó délutáni ünnepségen a Rudolf úti ref. elemi iskola tanulói fognak szavalni, énekelni és torna- gyakorlatokat mutatnak he. • A kolozsvári református kórház igazgatósága tudatja, hogy ellentétben a városon elterjedt hírekkel, a járóbetegeknek való rendelés ügy történik, mint eddig. Belgyógyászati járóbetegeknek rendel dr. Filcp Gyula naponta 10—1, délután 3—6 óráig, vasárnap kivételével. (Földszint). Sebészeti, nőgyógyászati és szülészeti betegeknek rendel dr. Jancsó Ödön és dr. Kovács Margit naponta reggel 8 órától este 7-ig. (II. emelet.) Röntgenlaboratóriumban rendel dr. Mester Károly délelőtt tí—1, délután 3—6 óráig. (Földszint.), Csecsemő a jégszekrényben, vagy a hattyúból lett liba
