Keleti Ujság, 1934. június (17. évfolyam, 120-144. szám)

1934-06-24 / 139. szám

KeletMjskg wmmmmmmmmmmm X m Barthou ma ismét leszögezte Júniusban okvetlenül küldje be Franciaország szövetségi hűségét Romániával szemben Melegen emlékezett meg Károly királyról és dicsérte Tatarescu politikai ügyességét — A francia és angol lapok helyeselnek, az olaszok „figyelő álláspontra*1 helyezkednek Magyarországot is élénken foglalkoztatja Barthou bukaresti látogatása (Bukarest, junii» 22.) Barthou bukaresti napjai a szakadatlan ünneplések sorozata. A fran­cia külügyminiszter látogatásának élénk vissz­hangja van az egész világsajtóban. Magyarorszá­gon is r észiéi esen közük a lapok Barthou, illetve Tituleseu beszédeit, amellyel a sajtó és a politiku­sok vitába szállnak. Barthou rádióbeszéde. Barthounak egyik nyilatkozatát a rádió köz­vetítette s ebben többek közt a következőket je­ma lesz d'Ormesson követ és neje mellett ülni a francia követségen és fogadni Őfelségét, aki elő­ször vesz részt a követség által adott dineren. E ténynek a jelentőségét természetesen értékelni fogják. Szavait ezekkel fejezte be: _ összefoglalva: csodálatosan fogadtak és Franciaország büszkélkedhetik képviselőjének fogadtatásával. Díszpolgárrá való választásról is szól és ki­a hátralékos előfizetési dijait, hogy résztvehessea abban a páratlan előnyben, amelyet a Keleti Újság könyvakciója keretében előfizetői­nek nyújt! Olvassa el a részletes tájékoztatót £ jelentette, hogy büszke aj hazájára, amelyet be­csül és szolgálni fog és oda fog hatni, hogy érde­kei és reményei egyezzenek Franciaországéval. Barthou: ,,Minden ut Rómába vezet!“ Az újságíróknak tett kijelentései között a francia külügyminiszter arra a kérdésre, mi lesz londoni Htjával, azt válaszolta, hogy tényleg megy Londonba, ahol iulius 9. és 10-én fog tartózkodni MacDonald miniszterelnök meghívására. Nem tu­dom, mivel fogok visszatérni onnan, én bizonyos intenciókkal megyek Londonba- Remélem, hogy eredményekkel fogok visszatérni. Az újságírók megkérdezték azután: Rómába isj elmegy? _Minden ut Rómába vezet. Miért ne men­nék Î _felelte Barthou. lentette ki: — Franciaország megbízott, hogy hangsúlyoz­zam baráti-ágának és Romániával való szövetsé­gének megingatbatatlanságát- Franciaország vis­szakapta Kiszászt és Lotharingiát, olyan területe­ket, amelyek hozzátartoznak. Renan megállapí­totta, hogy nem a nyelv, hanem a lélek állapítja meg a nemzetiséget. Revendikálni valótok volt; háborúba léptetek mellettünk, hogy ugyanazt az igazságszerető és szabadságtól áthatott ideált szolgáljátok. A mieink mellett elpusztult kato­náitok voltak. Területi követeléseteket kielégítet­tek a minin t. összekötő egyezmények. Kitűnő ba­rátom Titrlesett mondta: Románia törvényes ha­táraiba lépett és egy négyzetcent iméternyi terü­letről sem rog lemondani. Ép úgy Franciaország sem fog lemondani egy csepp földjéről sem­Az a szellem, amelyben beszélek, nemcsak egy közönséges átutazóé, hanem a francia köztársaság kormányának egységes álláspontja. A királyról és Tatarescuról nyi­latkozik Barthou az újságíróknak. Barthou ma a francia követségen fogadta az újságírókat, akiknek a következőket mondotta: — Romániának csodálatosan gazdag és festői földje m-'üett, még nagyobb hatással volt rám Franciaciszag iránti mély szeretete. Tudtam erről a franci abarid ságról, de nem gondoltam, hogy ilyen mélyen a nép tömegeibe gyökeredzik. Barikon azután útjáról beszélt: a kormány és a román nép elhalmazott figyelmességének je­leivel. A bukaresti fogadtatás egészen rendkívüli volt és mélyen meghatott. Számos barátot talált Romániában, de máskülönben ő barátja volt a nagy románoknak, Ionel Bratianunak, Take Iones- cunak és Dúcának. Elmondta, hogy a reggel fo­lyamán kifejezte hódolatát Dúca özvegye előtt. A Franciaországgal való crzésközösségről beszélve, elmondja, hogy tegnapi beszédét nem közölte előre Titulescuval, a szokás ellenére és mégis konstatálni lehetett a Tituleseu és az ő gon­dolatai közötti azonosságot­A fővárosban tett látogatásairól közli, hogy volt a királynál, akivel 1 órás megbeszélést foly­tatott a nemzetközi politikai helyzetről. Az ural­kodó kijelentette, hogy egy román sem viseltethe­tik fokozottabb barátsággal Franciaország iránt és senki sem ragaszkodhatni erősebben a Francia- országgal való szövetséghez, mint ő. __ Beszélgettem Tatarescuval is. Tatarescu­nak _mondja Bartliou — energikus, határozott és őszinte szavai teljesen megfelelnek fizionomiá- jának. Élénk barátság keletkezett közöttem és a miniszterelnök között. _A tegnapi nemzetgyűlés bebizonyította a ro­mán pártok teljes egységét a külpolitika és Ro­mánia Franciaország iránti barátságát illeti, ö nem tett sohasem különbséget az egyes román pártok között, _jelenti ki Barthou. Most Tatarescu dinerjére megy, míg a dél­után folyamán néhány látogatást tesz- Este alkal­A világsajtó kommentárjai (Páris, junius 22.) A francia sajtó viharo­san helyesli Barthou és Tituleseu bukaresti szerep­lését. A Journal azt tanácsolja Barthounak, hogy továbbra is maradjon meg ezen az utón. 4. biz­tonságot további papirosszerződések nem szolgál­ják, hanem csak az őszinte barátságon alapuló szövetségek. Barthou látogatása különös jelentő­séget kapott a román parlament tegnapi disz- iilése révé)!, ahol a meleg fogadtatás azt hangsa-, iyozta, hogy a román politikai pártok egyönte­tűen a francia Szövetség mellett foglalnak állást­A Le Temps azt Írja, hogy nagy dolgok tör­ténnek most Középeurőpában, dolgok, amelyek nem váltak volna lehetővé csak -amiatt, hogy a kisantant elsőfontosságú politikai erővé vált. Franciaország, amely nem akar mást, mint bé­két, teljes befolyását latba veti a kiegyeztetés és együttműködés munkájában. A Journal des Debuts mondja: Sok igazság­gal Ítélte el Barthou beszédében a revíziós kísér­leteket, akárhonnan is jönnek azok. Figyelmezte­tés volt, amelyet meg fognak hallani a különböző fővárosokban. Magyarország részéről Gömbös már előre igazolta Barthou szavainak indokoltsá­gát, amikor tegnap délután a magyar felsőház­ban kijelentette, hogy Magyarország nem kivan semmiféle közeledést a kisantanthoz, mert nem egyezik bele abba, hogy lemondjon terület! köve­te léseiről, vagyis formálisán kijelentette, hogy Magyarország még- gazdasági megegyezést sem hajlandó kötni revízió nélkül. Ezek a szavak tel­jesen világosak. Barthou szavai azonban ép ennyi­re világosak­Az Iniransigeant szerint Tituleseu is elmond­hatta volna Barthou szavait és a francia külügy­miniszter épugy használhatta volna Tituleseu ki­jelentéseit. A háborút mindketten katasztrófának tekintik, de számot vetnek azzal is, hogy egy te­rületi revizió végzetes módon csak véres konflik- uisokra vezethet. A londoni Manchester Guardian Írja, hogy nem helyes az az elnevezés: kisantant, mert ha tekintetbe veszik e szövetséges államok valódi ere­jét, akkor más nevet kellene adni számára. A lap hangsúlyozza a revizióellenes határozott maga­tartást. A német sajtó Barthou látogatásában és ä kisantant konferenciájában az uj francia-orosz politika irányát látja együttműködésben a kís- antanttal Jls olasz lapok már nem lelkesednek annyira a bukaresti eseményekkel szemben. Szerintük a francia politika mindinkább két táborra osztja Európát. A Popolo de Italia szerint Olaszország egyelőre figyelő állásba helyezkedik. Könyvnap Az irodalom remekei Kitűnő kiállításban­nevetséges olcsó árban. — Csak annyi pél­dány jön, amennyit azonnal elöjegyestaek. Ady összes versei. Lexikonalak, vászonkötős, Lei 600 lap, hófehér papír ... ... ... .............. 120 ­Bahics ; Az európai irodalom története. 360 lap, 100 illusztráció, hófehér papír, aranyo­nyozott egészvászonkötés ......................... 96-— .Jókai: Az aranyember. Hófehér papír, 450 lap, 78'— Lambrecht: Az ősember. 380lap, lexikonalak, 156 kép, 90 tábla, 3 térkép ........................ 165-— Barát—Éber—Takács : A művészet története. 427 képpel, rengeteg színes műmelléklettel, 671 lap, hatalmas lexikonalaku kötet ........ 480'— A mű I-ső kiadása félbőrkötésben.................. . 480'— Molnár: Pál nccai liuk. Gyönyörű uj kiadás, diszes kötés.................................................... 60'— Mára! Sándor: Egy polgár vallomásai. 320 lap, előjegyzésben fűzve 60 lej, kötve ............. 90'— Földes: Mária jól érett. 264 lap, egészvász.k. 84*— Török Sándor: Az idegen város. Rendes ára 500'— lej, könyvnapra .............................. 81*— Azonnal rendel je meg t Ha beküldi a pénzt, franco kapja, mihelyt megjelent Kérjen ingyen könyvnapi jegyzéket ILepage-i^r Magyar nyilatkozatok Barthou bukaresti beszédéről. (Budapest, junius 22-) A magyar felsőház- ban Szontágh Jenő ellenzéki szónok szóvátetté, hogy a francia sajtó szerint József főherceg teg­napi felszólalása kormánysugallmazásra történt. József főherceg közbekiáltott, hogy ez nem igaz, Szontágh különben kijelentette, hogy valamennyi ellenzéki párt eg-y véleményen van a kormánnyal a Barthou beszéde kérdésében. Barthou állásfog­lalása annyiban is elszomorítja a szónokot, mert hiszen mikor 3871-ben Elszász Lotharingiát Fran­ciaországtól elvették, egész Európában egyedül a magyar parlament tiltakozott ez ellen. Eckhardt Tibor független kisgazdapárti kép­viselő, tegnap Miskolcon „Leszerelés vagy há­ború" címmel előadást tartott. Ennek során ki­tért az aktuális külpolitikai kérdésekre és vála­szolt Barthounak Bukarestben elhangzott beszé­dére is. _ Csodálkoznunk kell _ mondotta __ Barthou külügyminiszter szavain. Eddig úgy tudtam, hogy Barthou tárgyilagos történetíró, aki szigorú igazságossággal és az oknyomozó mód­szerek szemelőtt tartásával írja munkáit. Buka­resti beszédében azonban mellőzte a tárgyilagos­ságot- Olyan kijelentéseket tett, amelyek ellentét­ben állanak a történelmi tényekkel, tehát az igaz­sággal

Next

/
Thumbnails
Contents