Keleti Ujság, 1934. június (17. évfolyam, 120-144. szám)
1934-06-24 / 139. szám
BUDAPEST V Vasárnap, 1934, Junius 24, — Ära 3 lef ha ţa»*8ä pros ■S tHnnerar Nő. 24.256—182T. előfizetési árak belföldön: Egésa évre 800, félévre 400. negyedévre 200, egy hóra 70 lej. Magyarországon: Egy évre 60, félévre 25, negyedévre 12.50, egy hónapra 6.50 pengő. Egyes számok az Ibusz elárusító kioszkjaiban. ORSZÁGOS MAGYARPARTI LAP XVII. ÉVFOLYAM — 139. SZÁM. Felelős szerkesztő: SZ.4SZ E Ji D K E, Szerkesztőség, kiadóhivatal ős nyomda: Claj-Kolozsraz, Baron L. Pop ucca 5. szám. Telefon: 508. — Levélcím: Cluj, postafiók 101. szám. Kéziratokat senkinek sees küld vissza és nem is őriz meg a szerkesztőség. Károly király fogadta a francia újságírók küldöttségét ('Bukarest, junius 22.) A király ma délután 3.15-kor fogadta a Barthou kíséretében ideérkezett francia újságírókat, akiket Filotti Eugen meghatalmazott, a sajtóigazgatóság vezetője mutatott be. Őfelsége kezet nyújtott valamennyi hiillapirónak és Örömét fejezte ki, bogy egyeseket, akiket már régebbi időtől ismer, viszontláthat. A király ezután hangsúlyozta, hogy ez alkalommal is a legnagyobb örömmell juttatja kifejezésre Franciaország iránti mély vonzalmát. Bizonyos, hogy ez a látogatás Franciaország és Románia kapcsolatait még jobban kimélyiti, ha ez egyáltalán lehetséges. Amikor a francia sajtóhoz beszéli, úgy érzi, mintha egész Franciaországhoz szólana. Kérte az újságírókat, jöjjenek el máskor is Romániába, hogy azt jobban megismerjék. Laár Fer©iie éles vitába szállt Anghelescuval Az erdélyi rom kath. egyházmegyét és a konkordátumot támadták a szenátusiban — A költségvetés a bizottságokban A lélek szava Annak a rádió-beszédnek, amelyet Barthou tartott tegnap és amelyben megindult hangon adta vissza Bukarestben szerzett benyomásait, volt egy idézet, amelyet plakátokon kellene terjeszteni, iskolai katedrákról hirdetni és _ ami a legfontosabb — meg is kellene fogadni. Renan szavait tette magáévá a francia külügyminiszter, amikor hangsúlyozottan jelentette ki, hogy „nem a nyelv, hanem a lélek érzése jelenti a nemzetiséget.“ Mit akart ezzel mondani Barthou? Ez a mondat voltaképpen éles hadüzenet, _ha akaratlanul is, mert Barthou csakugyan nem gondolhatott arra, hogy a nemzetiség kritériumának megállapításánál nálunk egy furcsa, megalázó és a nemzeti érzést keresztrefeszitő módszer divatozik _ hadüzenet a sovinizmus túlzásainak, aünak az elméletnek, amely névvegyelemzéssel akarja a folyókat visszafelé fordítani, oktrojjal kényszeríteni a román, német, vagy szláv hangzású nevet viselő magyarokat arra, hogy érzéseiket, nemzeti hovatartozásukat megtagadják. Barthou a. mi nyílegyenes álláspontunkra is rálicitál, megállapítván, hogy a nemzeti érzés kinyilvánítása mindenkinek a legszentebb magánügye és nemcsak az anyanyelv dönti el a nemzetiséget, hanem, högv ki milyen lélekkel áll amellé a nép mellé, amelyet a magáénak ismer el. Nemes, gyönyörű gondolat- Senki jobban nálunk nem tudja méltányolni és megérteni Barthounak ezeket a szavait. Hiszen valamennyien ismertünk és ismerünk olyan embereket, akik ha születésük és nyelvük szerint nem is magyarok, de sokszor hibás nyelvismerettel, tört magyarsággal, de fennhangon vallják magukat magyaroknak. Senki sem kényszeríti őket erre, sőt az opportunitás azt diktálná nekik, hogy megtagadják múltjukat, érzelmi hovatartozásukat és fennen hirdessék, hogy „semmi közünk hozzátok“ és ha voltak is a múltban érzelmi kapcsolataink, azok elszakadtak véglegesen Barthounál határozottabban senki sem szögezhetné le azt az elvet, hogy mindenki maga határozza meg nemzetiségét. Akinek jól esik, az anyanyelvével indokolja meg ezt az egyéni döntést, de még ez sem fontos, mert a lélek szava is éppen elég. Semmiesetre sem lehet azonban kritériummá előléptetni egy harmadik vagy negyedik személyt, az elfogult állami tanítót, vagy tanfelügyelőt, aki azt hiszi, hogy nemzetének használ vele, amikor erőszakkal szakit el valakit népétőlA román parlament két háza Románia díszpolgárává választotta meg Barthout. Ezzel is kifejezésre akarta juttatni azt a megbecsülést, sze- retetet és hálát, amit Franciaország küldöttjével szemben érez. Nem hisszük, hogy akadjon román politikus, még Anghelescut sem véve ki, aki Barthounak ezt a mondását cáfolni merészelné. Hiszen ami reánk, magyarokra, vonatkozik, az megfordítva is áll. Mi nem követeljük vissza a román néptől azokat az ezreket és tízezreket, akik magyar névvel őszintén románoknak vallják magukat. De az igazság nem lehet kétarcú. Hogyha román maradhat a Racoti, a Bornemisa, a Pa- tachi, a Suteu, akkor nem lehet elvitatni a Moldo- vánok, a Muntyánok, vagy a Krémerek stb. magyarságát sem- Fogadjuk meg tehát, amit Barthou a szivünkbe vésett: „A lélek érzése jelenti a nemzetiséget“. (Bukarest, junius 22.) Azok a nagyszabású ünnepségek, amelyekkel Bukarest népe, a kormány és a parlament elhalmozták Barthou francia külügyminisztert, kitolták az elemi iskolai oktatásról szóló törvényjavaslat parlamenti tárgyalását. A javaslat rendkívül fontos a kisebbségi oktatás-ügyre és ezért a Magyar Párt teljes felkészültséggel szól hozzá a javaslat minden pontjához. Magyar részről ma elhangzott az első felszólalás, amelynek kapcsán Laár Fei’enc éles vitába keveredett Ang- hclcscu kultuszminiszterrel. A költségvetés a kamarában. A kamarában ma összeült a költségvetési bizottság, amely előtt Slăvescu pénzügyminiszter tartott expozét a büdzséről- Hangsúlyozta, hogy az uj költségvetés a lehetséges megtakarítások maximumát tartalmazza. Két főelv volt szeme előtt: az egyik a költségvetési egyensúly, a másik a valuta szilárdsága. Ami az elsőt illeti, az állami inkasszónak összhangban kell állania a kiadásokkal, mert ellenkező esetben veszély fenyegeti a gazdasági életet. A válság nem orvosolható valutáris gyógyszerekkel. Nem a valuta, hanem a gazdasági élet beteg- A nehézségeket bátran kell elviselni. Laár Ferenc felszólalása. A kamara mai ülésén Bratianu György és Pamfil Seicaru interpellációt jelentettek be a briinni Sbojowska-gyárral kötött gépfegyver- szerződés ügyében. Naprendre került ezután az elemi iskolai oktatásról szóló törvényjavaslat, amelyhez elsőnek Petre Ghiafa kormánypárti szólt hozzá. Laár Ferenc hosszasan foglalkozott a törvényjavaslattal és beszédében éles kritikát gya. korolt az elemi iskolai tanUók és a tanárok nyelvvizsgájával szemben í®. A képviselővel Anghelescu kultuszminiszter többször is vitatkozni kezdett, Laár Ferenc azonban a leggerencisebben védte álláspontját. Az érdekes vitát részletesen fogjuk ismertetni. A római katholikus egyház ellen beszéltek a szenátusban. A szenátus ülésén Fabius Stefan kérdést intézett a kultuszminiszterhez a konkordátummal kapcsolatban. Támadta a konkordátumot és azt fejtegette, hogy a római katholikus egyház vagyonának kezelését ki kell venni az egyházmegye kezéből. Sürgős választ kért a kormányról, azzal, hogy a kérdést mielőbb tűzzék napirendre. Inculeţ belügyminiszter törvényjavaslatot nyújtott be a rendőrségi törvény módosításáról, majd folytatták a szövetkezeti törvény vitáját. Bukarestben leszakadt egy erkély, egy balolt, egy súlyos sebesült A Calea Văcăreşti 126 számú házban ma szerencsétlenség történt. Egy Nadlerné nevű asszony .szolgálójával az erkélyen egy szőnyeget rázott ki. amikor az erkély leszakadt és mindketten lezuhantak. Az asszony azonnal meghalt, a leány súlyosan megsebesült. A vizsgálat megindult, ki a felelős azért, hogy az egészen uj ház erkélye laszakadhatott.
