Keleti Ujság, 1934. június (17. évfolyam, 120-144. szám)

1934-06-23 / 138. szám

\ KuETtUjsxr, Mein lehet kiigazodni Auglielescu vizsgarendeletéből & t«nfeliigjelős6gek továbbították már a kultuszminiszter! dftntést az iskolaigazgatókhoz és eszerint azoknak kell nyelv­vizsgára állniuk, akik hanyagságból vagy ügybuzgalom hiánya miatt nem tudnak jól románul, vagy a legutóbbi vizsga után a nyelvet elfelejtették Az azonban hiányzik a rendeletből, hogy ki állapítja meg a hanyagságot és az iigyhuzgalom hiányát ? 8 Cadum szappan Cadum szappan nem caipi a nyelvet: szigorúan tészta és semleges. Bőséges habja gyökeresen megtisztítja a pórusokat A bőr levegőt kap, meg* puhul és megújhbdik. A hosszú szárítás a Cadum szappanból minden nedvességei kivont: kevés fogy belőle, tehál igen soká tart (Kolozsvár, junius 21.) Amióta Anghelescu újból kezébe vette a közoktatásügyi mijnisz- térium vezetését, az 1922—26. évi Angheleseu- féle zaklatások újból napirenden vannak az erdélyi magyar kisebbségi közoktatásügy területén. Mindnyájan élénken emlékszünk rá, hogy mennyi zaklatásnak voltak kitéve a ki­sebbségi tanerők a folyton megismétlődő nyelv­vizsgákkal, amelyekről azt reméltük, hogy az Imperium átvétele utájn 15 évvel már befejeződ­tek. Várakozásunkban azonban csalódtunk. A kisebbségi tanerők hónapok óta aggodalommal tekintenek a nyári szünidő elé, amely Anghe­lescu újabb réftdel-ete alapján valószínűleg is­mét sok magyar családfőt fog megfosztani a mindennapi kenyértől. Eredménytelen harc az Anghelescu rendelet ellen. Amikor a rendelet kiadása köztudomásra jutott, a Magyar Párt, a magyar egyházak és az érdekelt tanitók minden követ megmozgat tak és megmozgatnak, hogy ezt az embertelen rendelkezést valahogy az illetékesekkel vissza- vontassák. Már közöltük, hogy a Magyar Párt és az egyházak küldöttségét Anghelescu mere ven visszautasította. Még e küldöttség előtt járt Anghelescunál a felekezeti tanitók küldöttsége, Lőrinczy Ferenc kolozsvári ref. igazgató-tanitó vezetésével. A küldöttséget Anghelescu magán­lakásán fogadta. Lőrinczy Ferenc és Kutty József megrázóan ecsetelték a magyar feleke­zeti tanitók szomorú helyzetét s rámutattak arra, hogy ez a rendelkezés husz-huszonöt évi szolgálat után az uccára dob több gyermekes családapákat. A felekezeti iskolák a román nyelv tanítása terén eddig is szép eredménye­ket mutattak fel, amit az állami ellenőrző köze­gek jegyzőkönyvei is bizonyítanak. Kétség­telen, hogy egy-egy öregebb tanitó, különösen, ha olyan vidéken működik, ahol románok nem laknak, már korájnál fogva sem tanulhatta meg tökéletesen az állam nyelvét. De ilyen esetek­ben a román nyelvet más románul jól tudó kartárs tanítja. A négytagú küldöttség, amely­hez az 'említetteken kívül még hozzátartoztak Gazdag Miklós nagyajtai unitárius és Beméiig Miklós ref. igazgató-tanitók, emlékiratot is adott át a miniszternek, amelyben a rendelet visszavonását kérték. Állami és felekezeti tanitók. Anghelescu, aki kiilöjnben szívélyesen fo­gadta a küldöttséget, láthatólag meghatódott és ígéretet tett, hogy az állami tanítókat kiitöfi ummmmmmmammnafjmpaanx,, Csaknem ■ I 1*1 M kaphat egy magas iro­I LA 1f HU I I dalmi értékkel bird re- " 5# # gényt, ha a Keleti Újság könyvakcióját figye­lemmel kiséri és elolvassa az erre vonatkozó részletes ismer­tetést !!! __________________ választja a felekezetiektől, mert az utóbbiaktól nem lehet annyit megkívánni, mint az előb biektől. De ne' féljen egyetlen egy felekezeti tanitó sem, mert kenyér jiélkül senki sem fog maradni, lehetetlent nem kivan s husz-huszon­öt évi szolgálat után senkit sem lehet kitenni az állásából. Hangsúlyozta, hogy ilydn képte­lenséget ő nem is tudna megtenni. Anghelescunak megértő szavai valóban szokatlanok voltak, mert őt mindig úgy ismer­tük, aki még csak meghallgatni sem hajlandó legsúlyosabb sérelmeinket s aki a türelmetlen nacionalizmus szellemében miniszteri tevékeny­ségének főcéljául a magyar iskolák kiirtását s a magyar tanerők eltávolítását tekinti. Anghelescu azofnbau úgy látszik, még sem — Kapható gyógywartáretbsn és drogériákban — tagadta meg önmagát. Amint már emiitettük, a Magyar Párt és az egyházak küldöttségét utóbb mereven visszautasította s az idevonatkozó rendeletet az erdélyi tanfelügyelőségekhez már eljuttatták, amely nem tesz különbségeket a felekezeti és állami tanitók között s amely egy szóval sem emlékezik meg arról, hogy a husz- huszonötóves szolgálattal rendelkező család­apák utcáradobása lelkiismeretlejoség. A magunk részéről még annyit hozzá­teszünk, hogy nem helyeseljük az állami és felekezeti tanitók különválasztását. Éppen* olyan kegyetlenség az állami tanitók éhhalálra ítélése is, mint a felekezetieké. A rendelet és a tanfelügyelői kísérőlevél Keziijnkbe került különben az Anghelescu rendelet, amelynek végrehajtását a tanfelügye­lőségek már meg is kezdték- Háromszékmegyé- ben például a következő tanfelügyelői kisérő- levéiiel kapták meg az iskolaigazgatók a ren­deletet: Háromszékvármegye Tanfelügyelői Hivatala Sepsiazen;.- györgy. 2193—-934. Igazgató Ur! A közoktatásügyi, vallási és művészeti miniszté­rium 68449—934. számú rendelete értelmében szives tudomására hozom az alábbiakban a minisztérium 68449—934. számú döntését s kérem, hogy az ön isko­lájánál működő tanítóknak, akik még nem tudnak jól románul, hozza tudomására, hogy f. é. augusztus 1. és 15. között egy utolsó román nyelvvizsgát tartanak, s azok, akik ezt nem teszik le sikerrel, eltávolíttatnak a tantestületből. Közölje ezt az érdekeltekkel. Sepsiszentgyörgy, 1934, április 30. Cosma s. k. tanfelügyelő. Buzea s. k. s. tanfelügyelő. A 68449—934. ápr. 20-i döntés másolata. Döntés. Mi, a közoktatásügyi, vallási és művészeti Minisz­ter, tekintettel a közoktatásügy érdekeire s ama meg­állapítás alapján, hogy még vannak oly tanitók, akik hanyagságból, vagy ügybuzgalom hiányában nem tud­nak jól románul, elhatározzuk: 1. szakasz. Mindazon tanitók, akik még nem tudnak jól románul, akik nem vizsgáztak és azok, akik vizs­gáztak, de érdeklődés hiányában a román nyelvet elfe­lejtették, berendeltetnek egy f. é. augusztus I. és 15-e között tartandó újabb vizsgára. 2. szakasz. Azok, akiket ezen a vizsgán visszauta­sítanak, eltávolíttatnak a tantestületből. 3. szakasz. A tanfelügyelöségek és iskolai felügyelő­ségek junius 15-ig összeállítják azoknak a tanítóknak a kimutatását, akiket vizsgára kell berendelni. 4. és utolsó szakasz. A népoktatás tanácsosa fogja jelen döntés rendelkezéseit végrehajtani, 1934. április 20. Miniszter helyett Vataori s. k. Első látásra is megállapítható, hogy sem tt közoktatásügyi minisztérium „döntés“-e, sem pedig a tanfelügyelő kísérőlevele nem mondja meg pontosa|n, hogy voltaképpen kik azok, aki­ket újabb nyelvvizsgára köteleztek. A vizsgá­nak éppen az a célja, hogy megállapítsa: kik voltak a hanyagok, kik felejtették el a román nyelvet a sikeres nyelvvizsgák után. Mind­össze aninyit mond, hogy azok, akik még nem tudnak jól romádul, nyelvvizsgára állitandók. Hiányzik tehát a rendeletből annak a krité­riumnak a felállítása, hogy a vizsga előtt ki­nek kell a vizsgára utalón a tanítókat és taná­rokat? Mert, ha az intézet igazgatója teljes jó­hiszeműséggel össze is állítja azoknak a név­sorát, akik vizsgára állni kötelesek, nem biz­tos, hogy a tanfelügyelő ugyanezen az állás­ponton lesz. Tisztázni kell tehát, hogy az iskola­igazgatók saját belátásuk szerint kötelesek-e vizsgára küldeni a tanítókat és tanárokat, vagy pedig a minisztérium, vagy tanfelügyelőség hivja be vizsgáztatásra őket? Igaz, hogy a miniszteri döntés utolsó pontja azt mondja, hogy a „népoktatási tanács“ fogja végrehajtani a rendeletet, de hogyha ez a kötelesség erre a szervre hárul, akkor miért kellett a tanfel- ügyelöségeknek az iskolaigazgatókat leértesi- teni? Általában otydp felületes és zavaros ez a rendelet, mint amennyire felesleges és kegyet­len. Anghelescu ur egyáltalában nem lehet büszke rá. Anyanyelvűnk. A helyes és tiszta magyarság kézikönyve Idegen szavak szótára. A kisebbségi (román- magyar) szótárt összeállította Szécsi Sándor tanár. A helyes magyarság szótárát összeállította Dr. Ba­lassa József. A tiszta magyarság szótárát szerkesz­tette Dr. Tolnai Vilmos. Használati utasítás Koszto­lányi Dezső cikkéből. Nélkülözhetetlen mlndazdknak, akik a helyes és tiszta magyarsággal akarnak Írni és beszélni. 168 oldal fűzve, finom papíron ára 40 lej. Kapható a Keleti Újság kiadóhivatalában. — Vidéki portó 10 lej. Bármily könyvekre vonatkozó, legalább 200 lejes megrendelésnél, a pénz előzetes beküldése esetén, portóköltséget nem számítunk.

Next

/
Thumbnails
Contents