Keleti Ujság, 1934. június (17. évfolyam, 120-144. szám)
1934-06-22 / 137. szám
2 A kolozsvári fogadtatás. Csúcsától Kolozsvárig a különvonat csak Kolozsgorbón áll meg néhány percig és aztán robog tovább. Háromnegyedtiz órakor megérkezik a kolozsvári állomásra. Felharsan a katonazenekar francia himnusza ós éljenriadal tölti be a zsúfolásig megtelt perront. A tömegben elvegyülnek a falusi földművesek és a feketeruhás notabilitások. A hatóságokat Dunca vármegyei prefektus, Dregan polgármester, Stefanescu Goange. egyetemi rektor, Ilodor Viktor közigazgatási vezér felügyelő, Puica rendörkvesztor képviselik, a Kolozsvárt állomásozó tábornoki kar pedig Prodan hadtestparancsnok vezetése alatt teljes számmal megjelent. Mellettük a kolozsvári ezredek ezredesei. Érdekes, színes csoport az is, ahol Vaida volt miniszterelnök, Hatiegan Gyula dr- és Moldovan Vaier dr. volt miniszterek állnak az első sorban. Itt vannak a francia és cseh konzulok is. Az egyházak képviselői is teljes számmal kivonulak. Iván görögkeleti és Hossu görög- katholikus püspökök az államegyházakat reprezentálják, de megjelentek a kisebbségi egyházak püspökei is: Makkal Sándor dr. református és Boross György dr. unitárius püspökök, valamint Hirschler József dr. pápai prelátus és mindkét zsidó egyház vezető lelkészei. Dregan interimárbizottsági elnök sót és kenyeret nyújt át a külügyminiszternek és néhány meleg üdvözlő szót intéz hozzá. Tolmácsolja a román nép háláját Franciaországgal szemben s kifejti, hogy Franciaország nemcsak a múltban állott Románia mellett, hanem most isBarthou beszéde. Barthou külügyminiszter mosolyogva, a hagyományos francia szívélyességgel és ötletességgel válaszolt: — Teljes szivemből köszönöm önöknek azt a meleg fogadtatást, amelyben részesítettek. Teljeß szivemből köszönöm polgármesterüknek, aki hozzám olyan őszinte szavakat intézett, valamint azoknak is, akiknek tolmácsa volt- Furdalja a lelkiismeretemet, hogy mostanig nem voltam Romániában. Azonban szándékom többször meg volt, de különböző elfoglaltságaim megakadályoztak. Életemben többféle foglalkozásom volt s most, mikor önök vagonomat virágakkal töltötték teli, virágkertésszé kellett lennem. A nekem szóló ünneplés tulajdonképpen Franciaországnak szól, ami engem rendkívül fellelkesit- Ismerem az önök történelmét, a hosszú martirumot, amelyet a román nép a történelem folyamán átélt s ismerem országom történetét is- Ennek alapján állíthatom, hogy mindkettő régi nép, gazdag és dicsőséges múlttal, a jelenüket pedig szoros barátság, testvériség cs hűség köti össze. Francia- ország hűsége Románia iránt és Románia hűsége Franciaország iránt sohasem homályosul! el. Ma pedig még kevésbé történhetik ez meg, amikor a nemzeti egység megalapozása után a román nép arra van hivatva, hogy ne csak a Balkánon, hanem a nagy nemzetközi viszonylatokban is döntő szerepet játszón. Ezután a francia külügyminiszter az ország szépségét, a megjelentek nemzeti viseletének NJrtaei Faultiaber bíboros, müncheni érsek : Zsidóság, Kereszténység, Germánság cimil szenzációs müve. — Fűzve 54 — lej. Kapható a Keleti Újság kiadóhivatalában Kvár, Baron L. Pop ucea 5. — Vidékieknek a pénz és 10 lej portóköltség előzetes beküldése esetén azonnal szállítjuk. — Három kötetnek egyszerre történő megrennelése esetén, ha az a 200 léjét meghaladja, portó mentesen szállítjuk KeietiUfsxg KBmmmmmimmmmntmBmmma&nBBiszsi SEELCT Mozgó ÉH BŰNÖM Érdekes rendezésű film, mélyen megindító tartalommal. — Főszerepekben ; Frederic March, Tullalach Bankhead festőiességét dicsérte s külön emlékezett meg a román hadsereg hősiességéről, amellyel a világháború folyamán ismerkedett meg, mint Franciaország hadügyminisztere— Franciaország szivét képviselem — fejezte be szavait Barthou —, mikor engem ünnepelnek, Franciaországot ünnepük, amely Önök iránt mindig meg fogja őrizni szeretetét, őszinte barátságát és hűségétBarthout lelkesen megéljenezte a tömeg. A francia külügyminiszter ezután a kolozsvári francia konzulátus egyik hölgytagjával váltott pár szót, majd felszállt a vonatra, amely nyomban el is indult. Baríhou nyilatkozott Franciaország szövetségi hűségéről és Ausztria függetlenségéről Barthou Segesváron nyilatkozott az újságíróknak és a következőket mondotta: — Az első pillanattól kezdve, hogy a román néppel kontaktusba léptem, azt mondottam, amit gondoltam. Nagyon boldog vagyok, hogy a francia kormány kiküldött, hogy Romániában képviseljem. Utazásom hivatalos látogatás, amely viszonzása régi barátom, Titulescu franciaországi látogatásának- Mi az önök külügyminiszterével a legbarátságosabb kapcsola tokát tartjuk fenn és nem is tudom megszámolni, évenkint hányszor találkozunk. Legutolsó alkalommal Genfben. — A személyes barátság e kinyilvánítása után kötelességem megmondani, hogy látogatásom egész Nagyromániának szól- Egész Franciaországot van szerencsém képviselni az egész Romániánál. E kapcsolatok évszázadosak- Együtt éltünk meg boldog epizódokat és szomorú körülményeket, de ezeket a megpróbáltatásokat közösen viseltük el és csak közelebb hozták egymáshoz. Ugyanaz az ideálunk: mi is, Önök is visszaakartuk adni hazánknak azokat a tartományokat, amelyek a miéi ak voltak. Ez volt a szerződések fundamentális törvénye, amelyet aláirtunk. Mi és önök meghódítottuk azt, ami bennünket megilletett. Az igazság győzött. Az igazság utján kivívott győzelem pedig olyan, aminek eredményeiről nem lehet lemondani. A revízió lemondás volna. A szerződések respektusa ós sérthetetlensége Románia és Franciaország közös tör-1 vénye. Bízzanak bennünk. Éreztem ma reggel | a valóság eleven erejénél fogva, ami erősebb, mint a könyvek hatása, hogy az egész román barátság aktiv igennel válaszol a francia barátságra. — Dollfuss kancellárral történt bégsi találkozására vonatkozólag Barthou a következőket mondta: Ha szerencsém volt tegnap Dotlfuss kancellárral találkozni, úgy ez azért történt, hogy megemlítsem előtte Franciaország hűségét Ausztria függetlenségének kérdésében, Megismételtem, hogy Ausztria függetlenségét, amelyet Anglia, Olaszország és Franciaország garantáltak, az európai rend lényeges feltételei egyikének tekintjük■ Ez volt a mi egyébként igen szívélyes beszélgetésünk tárgya. A kancellár azonban jól megértette, hogy utazásomnak főcélja majdnem kizárólag a Francia- ország, másfelől barátai és szövetségesei: Románia és Jugoszlávia közötti kapcsolatokat illeti, de ez a két állam is értékelni tudja Ausztria függetlenségét. Arra a kérdésre, vájjon ismeri-e a királyt, — Barthou azt válaszolta, hogy sajnos, eddig nem. Tud azonban arról a fogadtatásról, amelyet őfelsége számára készit. Ez megindítja őt, de nem lesz meglepetés, mert úgy hivatalos, mint személyes utón jól ismeri a király, baráti érzelmeit Franciaország iránt. Elviszem hozzá — fejezte be Barthou — hazám legtiszte- letteljesebb jókivánatait és előre is biztos vagyok a barátságos válaszban, amelynek igen őszintén örülök. Vaidát nem mutatták he Barthounak Segesvárról táviratilag fejelte ki sajnálkozását a külügyminiszter Politikai körökben sok szó esik arról az incidensről, amely Vaida volt miniszterelnök személye körül támadt. Az történt ugyanis, hogy Vaidát Barthou kolozsvári fogadtatása alkalmával nem mutatták be az előkelő vendégnek. Moldovan Vaier egyetemi tanár, volt erdélyi miniszter erre a Pátriában éles támadást intézett a helyi hatóságok ellen. — Az történt — irja, hogy a vonat beérkezésénél a helyi hatóságok, élükön Bucoveanu korcsmáros, képviselővel megrohanták a vonat ajtajait, teljesen megfeledkezve arról, hogy mások is vannak a világon. Bemutatták Barthounak a város ideiglenes bizottságát, de nem mutatták be a két többségi egyházfőt és egy volt miniszterelnököt, aki aláírta a béke- szerződéseket, amelyben Franciaország elismerte Románia területi integritását. Senki sem gondolt arra, hogy ha annyi gyermeket visznek Barthou elé, megtalálhatták volna a lehetőséget a magas vendég iránti figyelmességből, hogy bemutassák a két püspököt és a volt miniszterelnököt is. Moldovan Vaier végül elmondja, hogy a francia újságírók megismerték a tömegben Vaidát, nyomban hozzásiettek és megdöbbenésüknek adtak kifejezést, hogy nem beszélget Barthouval. A kínos üggyel kapcsolatban a Patria a következőket közli hivatalosan: „Miután a kolozsvári állomáson a tolongás következtében és a különvonat rövid tartózkodási ideje miatt Barthou Vaida Sándor volt miniszterelnököt nem vette észre, a következő táviratot intézte hozzá Segesvárról: Kolozsvárról való elutazásom után értesülök arról, hogy a pályaudvar perronján volt- Súlyt helyezek rá, hogy sajnálatomat fejezzem ki, amiért nem tudtam önnel kezet szorítani és újból személyesen kifejezni barátságomat. Remélem, hogy látom Önt Bukarestben. Louis Barthou.“ Törökország és Perzsia közös vámterületet alkot (London, junius 20.) A Daily Express Ankarából úgy értesül, hogy Törökország és Perzsia között uj szövetséget kötött Kemál pasa a perzsa sabval. Törökország kötelezte magát, hogy támogatja Perzsiát bizonyos határmenti követeléseinél Irakkal szemben. E területeken újabban gazdag kőolajtelepeket fedeztek fel. Törökország ás Perzsia közös vámterületben egyeztek meg. A perzsa hadsereget hatvanezernyi létszámra emelik. Megerősítik a perzsa haditengerészetet és légi haderőt, a perzsa hadihajó rendeléseket a török haditengerészeti minisztérium véleményadása alapján fogják eszközölni.
