Keleti Ujság, 1934. június (17. évfolyam, 120-144. szám)

1934-06-22 / 137. szám

2 A kolozsvári fogadtatás. Csúcsától Kolozsvárig a különvonat csak Kolozsgorbón áll meg néhány percig és aztán robog tovább. Háromnegyedtiz órakor meg­érkezik a kolozsvári állomásra. Felharsan a katonazenekar francia himnusza ós éljenriadal tölti be a zsúfolásig megtelt perront. A tömegben elvegyülnek a falusi földmű­vesek és a feketeruhás notabilitások. A hatóságokat Dunca vármegyei prefek­tus, Dregan polgármester, Stefanescu Goange. egyetemi rektor, Ilodor Viktor közigazgatási vezér felügyelő, Puica rendörkvesztor képvise­lik, a Kolozsvárt állomásozó tábornoki kar pedig Prodan hadtestparancsnok vezetése alatt teljes számmal megjelent. Mellettük a kolozs­vári ezredek ezredesei. Érdekes, színes csoport az is, ahol Vaida volt miniszterelnök, Hatiegan Gyula dr- és Moldovan Vaier dr. volt miniszterek állnak az első sorban. Itt vannak a francia és cseh kon­zulok is. Az egyházak képviselői is teljes számmal kivonulak. Iván görögkeleti és Hossu görög- katholikus püspökök az államegyházakat rep­rezentálják, de megjelentek a kisebbségi egy­házak püspökei is: Makkal Sándor dr. reformá­tus és Boross György dr. unitárius püspökök, valamint Hirschler József dr. pápai prelátus és mindkét zsidó egyház vezető lelkészei. Dregan interimárbizottsági elnök sót és kenyeret nyújt át a külügyminiszternek és néhány meleg üdvözlő szót intéz hozzá. Tolmá­csolja a román nép háláját Franciaországgal szemben s kifejti, hogy Franciaország nemcsak a múltban állott Románia mellett, hanem most is­Barthou beszéde. Barthou külügyminiszter mosolyogva, a hagyományos francia szívélyességgel és ötletes­séggel válaszolt: — Teljes szivemből köszönöm önöknek azt a meleg fogadtatást, amelyben részesítettek. Teljeß szivemből köszönöm polgármesterüknek, aki hozzám olyan őszinte szavakat intézett, valamint azoknak is, akiknek tolmácsa volt- Furdalja a lelkiismeretemet, hogy mostanig nem voltam Romániában. Azonban szándékom többször meg volt, de különböző elfoglaltsá­gaim megakadályoztak. Életemben többféle foglalkozásom volt s most, mikor önök vago­nomat virágakkal töltötték teli, virágkertésszé kellett lennem. A nekem szóló ünneplés tulaj­donképpen Franciaországnak szól, ami engem rendkívül fellelkesit- Ismerem az önök törté­nelmét, a hosszú martirumot, amelyet a román nép a történelem folyamán átélt s ismerem or­szágom történetét is- Ennek alapján állítha­tom, hogy mindkettő régi nép, gazdag és dicső­séges múlttal, a jelenüket pedig szoros barát­ság, testvériség cs hűség köti össze. Francia- ország hűsége Románia iránt és Románia hű­sége Franciaország iránt sohasem homályosul! el. Ma pedig még kevésbé történhetik ez meg, amikor a nemzeti egység megalapozása után a román nép arra van hivatva, hogy ne csak a Balkánon, hanem a nagy nemzetközi viszonyla­tokban is döntő szerepet játszón. Ezután a francia külügyminiszter az ország szépségét, a megjelentek nemzeti viseletének NJrtaei Faultiaber bíboros, müncheni érsek : Zsidóság, Kereszténység, Germánság cimil szenzációs müve. — Fűzve 54 — lej. Kapható a Keleti Újság kiadóhivatalában Kvár, Baron L. Pop ucea 5. — Vidékieknek a pénz és 10 lej portóköltség előzetes beküldése esetén azonnal szállítjuk. — Három kötetnek egyszerre történő megrennelése esetén, ha az a 200 léjét meghaladja, portó mentesen szállítjuk KeietiUfsxg KBmmmmmimmmmntmBmmma&nBBiszsi SEELCT Mozgó ÉH BŰNÖM Érdekes rendezésű film, mélyen meg­indító tartalommal. — Főszerepekben ; Frederic March, Tullalach Bankhead festőiességét dicsérte s külön emlékezett meg a román hadsereg hősiességéről, amellyel a vi­lágháború folyamán ismerkedett meg, mint Franciaország hadügyminisztere­— Franciaország szivét képviselem — fe­jezte be szavait Barthou —, mikor engem ün­nepelnek, Franciaországot ünnepük, amely Önök iránt mindig meg fogja őrizni szeretetét, őszinte barátságát és hűségét­Barthout lelkesen megéljenezte a tömeg. A francia külügyminiszter ezután a kolozsvári francia konzulátus egyik hölgytagjával váltott pár szót, majd felszállt a vonatra, amely nyom­ban el is indult. Baríhou nyilatkozott Franciaország szövet­ségi hűségéről és Ausztria függetlenségéről Barthou Segesváron nyilatkozott az újság­íróknak és a következőket mondotta: — Az első pillanattól kezdve, hogy a román néppel kontaktusba léptem, azt mondottam, amit gondoltam. Nagyon boldog vagyok, hogy a francia kormány kiküldött, hogy Romániá­ban képviseljem. Utazásom hivatalos látogatás, amely viszonzása régi barátom, Titulescu franciaországi látogatásának- Mi az önök kül­ügyminiszterével a legbarátságosabb kapcsola tokát tartjuk fenn és nem is tudom megszá­molni, évenkint hányszor találkozunk. Leg­utolsó alkalommal Genfben. — A személyes barátság e kinyilvánítása után kötelességem megmondani, hogy látoga­tásom egész Nagyromániának szól- Egész Franciaországot van szerencsém képviselni az egész Romániánál. E kapcsolatok évszázado­sak- Együtt éltünk meg boldog epizódokat és szomorú körülményeket, de ezeket a megpró­báltatásokat közösen viseltük el és csak köze­lebb hozták egymáshoz. Ugyanaz az ideálunk: mi is, Önök is visszaakartuk adni hazánknak azokat a tartományokat, amelyek a miéi ak vol­tak. Ez volt a szerződések fundamentális tör­vénye, amelyet aláirtunk. Mi és önök meghó­dítottuk azt, ami bennünket megilletett. Az igazság győzött. Az igazság utján kivívott győzelem pedig olyan, aminek eredményeiről nem lehet lemondani. A revízió lemondás volna. A szerződések respektusa ós sérthetet­lensége Románia és Franciaország közös tör-1 vénye. Bízzanak bennünk. Éreztem ma reggel | a valóság eleven erejénél fogva, ami erősebb, mint a könyvek hatása, hogy az egész román barátság aktiv igennel válaszol a francia ba­rátságra. — Dollfuss kancellárral történt bégsi talál­kozására vonatkozólag Barthou a következőket mondta: Ha szerencsém volt tegnap Dotlfuss kancellárral találkozni, úgy ez azért történt, hogy megemlítsem előtte Franciaország hűsé­gét Ausztria függetlenségének kérdésében, Megismételtem, hogy Ausztria függetlenségét, amelyet Anglia, Olaszország és Franciaország garantáltak, az európai rend lényeges feltételei egyikének tekintjük■ Ez volt a mi egyébként igen szívélyes beszélgetésünk tárgya. A kan­cellár azonban jól megértette, hogy utazásom­nak főcélja majdnem kizárólag a Francia- ország, másfelől barátai és szövetségesei: Ro­mánia és Jugoszlávia közötti kapcsolatokat illeti, de ez a két állam is értékelni tudja Ausztria függetlenségét. Arra a kérdésre, vájjon ismeri-e a ki­rályt, — Barthou azt válaszolta, hogy sajnos, eddig nem. Tud azonban arról a fogadtatásról, amelyet őfelsége számára készit. Ez megindít­ja őt, de nem lesz meglepetés, mert úgy hiva­talos, mint személyes utón jól ismeri a király, baráti érzelmeit Franciaország iránt. Elviszem hozzá — fejezte be Barthou — hazám legtiszte- letteljesebb jókivánatait és előre is biztos va­gyok a barátságos válaszban, amelynek igen őszintén örülök. Vaidát nem mutatták he Barthounak Segesvárról táviratilag fejelte ki sajnálkozását a külügyminiszter Politikai körökben sok szó esik arról az incidensről, amely Vaida volt miniszterelnök személye körül támadt. Az történt ugyanis, hogy Vaidát Barthou kolozsvári fogadtatása alkalmával nem mutatták be az előkelő ven­dégnek. Moldovan Vaier egyetemi tanár, volt er­délyi miniszter erre a Pátriában éles támadást intézett a helyi hatóságok ellen. — Az történt — irja, hogy a vonat beérke­zésénél a helyi hatóságok, élükön Bucoveanu korcsmáros, képviselővel megrohanták a vonat ajtajait, teljesen megfeledkezve arról, hogy mások is vannak a világon. Bemutatták Barthounak a város ideiglenes bizottságát, de nem mutatták be a két többségi egyházfőt és egy volt miniszterelnököt, aki aláírta a béke- szerződéseket, amelyben Franciaország el­ismerte Románia területi integritását. Senki sem gondolt arra, hogy ha annyi gyermeket visznek Barthou elé, megtalálhatták volna a lehetőséget a magas vendég iránti figyelmes­ségből, hogy bemutassák a két püspököt és a volt miniszterelnököt is. Moldovan Vaier végül elmondja, hogy a francia újságírók megismerték a tömegben Vaidát, nyomban hozzásiettek és megdöbbené­süknek adtak kifejezést, hogy nem beszélget Barthouval. A kínos üggyel kapcsolatban a Patria a következőket közli hivatalosan: „Miután a kolozsvári állomáson a tolongás következtében és a különvonat rövid tartózko­dási ideje miatt Barthou Vaida Sándor volt miniszterelnököt nem vette észre, a következő táviratot intézte hozzá Segesvárról: Kolozsvár­ról való elutazásom után értesülök arról, hogy a pályaudvar perronján volt- Súlyt helyezek rá, hogy sajnálatomat fejezzem ki, amiért nem tudtam önnel kezet szorítani és újból szemé­lyesen kifejezni barátságomat. Remélem, hogy látom Önt Bukarestben. Louis Barthou.“ Törökország és Perzsia közös vámterületet alkot (London, junius 20.) A Daily Express Ankarából úgy értesül, hogy Törökország és Perzsia között uj szövetséget kötött Kemál pasa a perzsa sabval. Törökország kötelezte magát, hogy támogatja Perzsiát bizonyos határmenti követeléseinél Irakkal szemben. E területeken újabban gazdag kőolajtelepeket fedeztek fel. Törökország ás Perzsia közös vámterületben egyeztek meg. A perzsa had­sereget hatvanezernyi létszámra emelik. Meg­erősítik a perzsa haditengerészetet és légi had­erőt, a perzsa hadihajó rendeléseket a török haditengerészeti minisztérium véleményadása alapján fogják eszközölni.

Next

/
Thumbnails
Contents