Keleti Ujság, 1934. június (17. évfolyam, 120-144. szám)
1934-06-20 / 135. szám
Szerda, 1934, funius 20. — Ara 5 lei K6pvis e1öház 2UDA.PEST V. tMH ?****» rsmn% fi bumerer No. 2155?—1#2T, KezetiUjsag ORSZÁGOS MAGYÁRPARTI LAP XVII. ÉVFOLYAM — 135. SZÁM. Felelős szerkesztő: SZÁSZ ENDRE. Titulescu revizióellenes beszédén Icivül ' ' V • 1 & bukaresti kisantant-konferencsa újból le fogja szögezni, hogy még elvben sem hajlandó foglalkozni a szerződés-módosifás kérdésével Jeflics nyílalko<o!2 az orosz-jugoszláv szerződés aláírásánál« nehézségeiről — \ szerb király rokoni kapcsolatai a Romanovobkal és 300,000 orosz menekült problémája késlelteti a diplomáciai kapcsolat felvételét Előfizetési árai belföldön: Egész évre 800, félévre 400. OftTídévre 200, egy hóra 70 lej. Magyarországon: Egy érre 60, félévre 25, negyedévre 12.50, egy hónapra 6.50 pengő. Egyes számok az Ibusz elárusító kioszkjaiban. Európa uj ■ békeakciói , • . .,1 • . A velencei egyezség arányai mind jobban kidomborodnak. A francia lapok és a Németországgal ellenkező sajtóorgánumok szeretik ugyan beállítani a kérdést, mintha Velencében édeskevés dolog történt volna. Ma már azonban a Matin is konstatálni kénytelen, hogy Velencében több volt, mint katonai parádé, diszfelvonulás a Szent Márk téren és gondolázás a festői csatornákon, _ komoly és Európa sorsára kiható megbeszélések zajlottak le. Franciaország számára e tárgyalások éppen azért meglepőek, mert a két államférfit! tanácskozásaival nem az újabb felfegyverkezésnek és blokkbatömörülésnek kétesértékü dicsőségét szolgálták, mint ahogyan feltételezték, hanem a béke müvét. A középeurópai problémán kivül, amelynek gerince, hogy Németország meg fogja szüntetni a terrorisztikus cselekedeteket Ausztriában, a leszerelés, a Népszövetség, Berlinnek és Moszkvának kapcsolatai és az ezzel összefüggő nemzetközi problémák szerepeltek, mint megoldásra váró tárgy- pontok. A leszerelés kérdésében Németország szilárdan kitart ama álláspontja mellett, hogy számára biztosítsák az egyenjoguságg-dvét. A népszövetségi kérdéskomplexummal kapcsolatosan úgy látszik Mussolininek sikerült elérnie, hogy Németország visszatérjen a Népszövetségbe. Ami Berlin és Moszkva kapcsolatait illeti, Hitler kijelentette, hogy Németország ellene van a regionális szerződéseknek, mert azokat úgy tekinti, mint blokkpolitikát és ezért volt kénytelen negativ választ adni Litvinovnak a keleti Locarnóra vonatkozó javaslatára. Végül Velencében nyilvánvalóan tárgyaltak a római egyezségnek kiterjesztéséről, Németországnak az egyezségbe való bevonásával- Ha Németországot sikerülni fog megnyerni, hogy csatlakozzék az egyezséghez _és erre minden remény meg van, — úgy már e tekintetben is a velencei tárgyalások le nem becsülhetően nagy eredménnyel kecsegtetnek. A velencei tanácskozások ezek szerint a nyilt és férfias béke jegyében zajlottak le. Mussolini hatvanezer ember előtt tartott Velencében nagy beszédet és hangoztatta, hogy Olaszország eme politikai cselekményével is azt a célt szolgálja, hogy az emberiség megszabadittassék az újabb háború őrületétől- Hitler ott állott az erkélyen Mussolini mellett és néma maradt. Hitler azonban most pótolta a mulasztottakat a thüringiai Geraban mondott beszédet és ugyanazokat a szavakat használta, mint Mussolini Velencében. Nincs szándékunkban megtámadni senkit, nincsenek összeesküvéseik, békét akarunk, de az utolsó csepp vérünkig védekezni fogunk, ha megtámadnak bennünket, _ mondotta. A Matin tudósítója, amikor összefoglalja a velencei tárgyalások eredményeit, hozzáteszi, hogy Velencében nem kötöttek semmiféle írásos szerződést és még kevésbé szövetséget, Ám az a helyzet, hogy minden pontokba foglalt szerződéssel egyenértékű a két nagy európai állam szóbeli megegyezése az alapvető nagy kérdésekben. A kölcsönös demonstrációnak is meg van az átütő ereje, amely hatni fog az európai politikai életben- Talán az a körülmény, hogy a két állam megegyezésénél nem is volt szükség szerződések parafálására, a két állam annyira érti egymást, még jobban aláhúzza Mussolini és Hitler természetes alapelveken nyugvó együttműködésének nemzetközi jelentőségű tényét. (Bukarest, június- 1B-) Az európai politikai fronton történő átcsoportosítások közepette a kisantant bukaresti konferenciája, amelyet rövidesen Barthou látogatása is követni fog, nagyobb jelentőségre tett szert, mint eddig. A tulajdonképpeni konferenciát a szokásos kisantant sajtókonferencia előzte meg. A delegátusok már szombaton megkezdték tárgyalásaikat, amelyek mára be is fejeződtek. Tegnap este a külügyminisztériumban bankettet adtak a kisantant sajtókonferenciáján résztvevők tiszteletére, amelyen Titulcscu mondott hosszabb beszédet. Titulescu megemlékezett a kisantant sajtóegyüttes történet-előzményeiről. Elmondotta, hogy az együttes megteremtésében Dúca néhai miniszterelnök szerezte a legfőbb érdemet. Dicsérő szavakkal emlékezett meg Dianu miniszternek a szövetségben kifejtett munkájáért. Rámutatott arra, hogy a kisantantsajtó lépésről-lépésre követte a politikai kisantant tevékenységét és mig a múltban egy védelmi szakaszon kellett keresztülmennie, ma már építő szakaszba került. Titulescu felsorolja azután azokat a kérdéseket, amelyek a kisantant ellenállása következtében oldódtak meg kedvezően, igy az optánsok ügye és a revízió kérdése- Az előbbi probléma tekintetében a külügyminiszter megállapítja, hogy nyolc évi harc munkája a prágai és a párisi egyezmény. A revízió kérdésben megállapítja viszont, hogy a harc még mindig folytatódik a kulisszák mögött. Erőfeszítéseket tettek, hogy megváltoztassák a Népszövetséget úgy j >gilag, mint ténybeli összetételét illetőleg. Az 1933. február havában Genf- ben a kisantant által benyújtott, organizációs egyezmény volt a válasz a több oldalról megtett kísérletekre. A kisantant szervezeti egyezménye nem akadályozza meg az együttműködést a kisantant és a többi dunai államok között. Hajlandók vagyunk ilyen kollaborációra, de szeretnénk pontosan tudni miben áll az. Egy dolgot azonban emelt hangon jelent ki a kisantant: készek vagyunk bármilyen kollaborációra Középeurópával, de sohasem fogunk belemenni abba, hogy egy ilyen nemzetközi együttműködés előfeltétele a mi hazánk megcsonkítása legyenSzerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: CloJ-KolozsvAr* Baron L. Pop ucca 5. szám. Telefon: 508. — Levélcím; Cluj, postafiók 101. szám. Kéziratokat senkinek sasa küld vissza és nem is őriz meg a szerkesztőság. Titulescu azzal fejezte be szavait, hogy még nagyobb sikereket kíván a kisantant sajtónak a jövő évtizedekre. Titulescu beszédét lelkesedéssel fogadták a jelenlevők, akinek a kisantant sajtó nevében Svihowski a csehszlovák és Zsivancsevics a jugoszláv delegáció elnökei válaszoltak. A bankettről az összes jelenlevők a pályaudvarra mentek Jcftics jugoszláv külügyminiszter fogadására, aki este megérkezett a fővárosba. A sajfóantanV záróuSésc :A Cercul Militar helyiségeiben ma tartotta záró ülését a kisantant sajtókonferenciája. Dianu meghatalmazott minisztert, aki 1925-ben Sinaia- ban megszervezte az első konferenciát, disztagnak választották. Tjteanu felolvassa a határozati javaslatot, amelyhez Filotti és Sokics jugoszláv delegátus szólnak hozzá, A javaslatot, amely a kisantant sajtó 10 éves munkájának mérlege, elfogadják. Összeüli a kisanlanl állandó lsxÍEolísá«ía (Bukarest, junius 18.) Ma délelőtt 10-30 órakor a külügyminisztériumban Titulescu elnöklete alatt összeült a kisantant államok állandó bizottsága. Az ülés 12.30-ig tartott, de hivatalos közleményt nem adtak ki. Az ülés előtt Benes és Jcftics beírták nevüket a királyi palota vendégkönyvébe. Délben a két külügyminiszter Titulescu vendége volt zártkörű ebéden. Az Adeverul a kisantant konferenciával foglalkozva jól értesült forrásból úgy értesül, hogy mielőtt sor került volna azoknak az indokoknak az ismertetésére, amelyek megakadályozták, hogy Jugoszlávia is felvegye formálisan a diplomáciai összeköttetést Oroszországgal, Jcftics közölte, hogy Jugoszlávia is elhatározta Szovjctoroszország de jure elismerését és aláírta a kisantant állandó tanácsának azt a közleményét, amely a diplomáciai kapcsolat felvételéről szól. Jugoszlávia tehát ebben a nemzetközi akcióban is szövetségei mellett áll és a kisantant egységes diplomáciai frontja semmiféle csorbát nem szenvedett. Jugoszlávia azonban fenntartotta magának a jogot, hogy maga választhassa meg az alkalmas időpontot az orosz- jugoszláv viszony felvételére, még pedig speciális
