Keleti Ujság, 1934. június (17. évfolyam, 120-144. szám)
1934-06-02 / 121. szám
KELETI'tllSIÍG memmE imsmmmmmm 7 Barabás Béláról — egy román püspök Marót Sándor, a kitűnő nagyváradi újságíró Írja az alábbi érdekes cikket, amelyet teljes terjedelmében adunk az alábbiakban: Clorogariu Roman görög kelet! püspök tegnap délelőtt telefonon hívta fel szerkesztőségünket és megUletődött hangon kérdezte: tudunk-e valami bővebbet Barabás Béla haláláról és betegségének körülményeiről. Felkerestem rezidenciájában az ősz püspököt, aki B következőkben emlékezett meg az erdélyi magyarság most elhunyt nagy vezéréről: — Úgy érzem, hogy a szivemen könnyítők, ha Barabás Béláról beszélek, mert Béla nekem kortársain volt — bár három esztendővel faitalabb Hálámnál, mert én 82 éves vagyok. De nemcsak kortársam volt Barabás Béla, hanem igaz, jó barátom is, akivel testvéries együttérzésben éltem évtizedeken át Aradón. A mi barátságunk olyan volt, mint a jó bor, minél régibb, annál tartosabb és értékesebb. Hosszú időre nyúlik visz- şza ennek e. meleg barátságnak a forrása, még arra az időre, amikor Barabás Béla mint egészen fiatal ember szerb származású leányt, nemes Mllltlcs Irént hozta feleségként Szabadkáról. Jól emlékszem, az első ütjük hozzánk vezetett, az én rokonságomnál, a Nícora-, Oncá- stb. családoknál tette tíz első viziteket és azóta mindvégig a legjobb barátságban éltünk egymással. Mert Barabás Béla jó ember volt. Faji és felekezeti különbséget nem ismert. Nálánál igazabb magyar kevés akadt. Tüzes és lángoló szónok volt és bizjny akadtak Idők, izmikor elvi harcokban szemben állottunk egymással. Ez azonban csak az elvek harca volt és a társaságban, az otthonunkban, a barátság, a testvériség érzése soha meg nem szűnt. Emlékszem, volt egy félig komoly mondásunk, mert kávéházban, társaságokban így üdvözöltük: — Te vagy Béla Barabás, — olyan ember nincsen mis... A mai emberek már álig emlékeznek acra, — mondottá a püspök —, hogy mi volt annak Idején a memorandum-ügy. Sok vihart és izgalmat váltott ez ki, s akkor is voltak felelőtlen emberek, „heccmelszterek“, akik a magyarságot és a románságot élesen szembeállították egymással. Ezekből a csoportokból származott abban az Időben az a Jelszó Aradon, ahol akkor szemináriumi Igazgató voltam, hogy megtiltották, hogy az uccán románoknak köszönjenek. Egy' ilyen napon JSaicu igazgatóval sétáltunk a korzón, amikor szemben jött velünk, ami közös jőbarátunk: Barabás Béla, — Na, most mi lesz, — mondotta Baten —, Barabás pedig szét tárta karjait és az 8 erős liangján köszöntött reánk: — Szervusz Horni szervusztok barátaim. — Tudod mit, — mondta nekem Barabás —■, kompromittáljuk egymást. Karonfogott és úgy sétált velünk végig az álmélkodó népes korzón. Ugyancsak a memorandum-ügyből kifolyólag Érádon a kormányhatóságok szigorú vizsgálatot rendeltek el az állítólagos izgatás kivizsgálására és a vizsgálóbizottság elnöke akkor Barabás volt. Mondhatom, hogy a leglojallsabban, a legigazságosabban végezte ezt a feladatát. Barabás Béla egyenes, nyiltszivü lélek volt Es elmondhatom, hogy a mai időkben már alig ismerik ezt a típust és ma akadnak olyan elvbarátok, akik sokszor nagyobb ellenségei egymásnak, mint akkor, amikor az elvek szembeállíthatták egymással az embert, de a barátság tartosabb és erősebb volt. Ezt a régi barátságot akartam én viszonozni már a román impérlum idején 1926-ban, amikor a nemzed párt részéről Mlronescu azt a kifogást emelte Barabás Béla szenátorsága ellen, hogy nem lehet szenátor az az ember, aki a legszélsőségesebb irredenta. En védelmembe vettem Barabás Bélát és azt mondottam: — Nem ismeritek ti ezt a Barabás Bélát, mert sokkul nagyobb magyar volt az, mint azt ti gondoljátok és tudjátok, ö volt az, aki ifjú korában elvitte Abdu! Hamid szultánnak a dlszkardot. O volt az, aki a tizenhárom vértanú kultuszát megteremtette, lángoló beszédeket tartott, hazafias szónoklatokat mondott fajtájáért és hazájáért. Jól tette. Mer igaz magyar ember volt és kérdem: ha valaki — akár román, akár magyar — a fajtájáért harcol, bün-e az? Nem bűn. Sőt érdem. De na Barabás Béla soha nem volt agresszív. Soha nem volt türelmetlen és öt mindig becsületes és tiszta intenciók vezették. Felszólalásomnak akkor meg is volt az eredménye és igy Barabás Béla szenátora maradt a román parlamentnek. Ez jól esett nekem, mondotta köunybelábadt szeIgen, Uram, ma milliomos teltetnél De mégis szegény maradt-. Tovább fog küzdeni a nyomorral» mert nem akarta megújítani az I. osztályú sorsjegyét. A második osztály húzásánál a szám» amely az övé volt, két millió leit nyert! Nézze, milyen elkeseredett most és gondoljon arra, hogy azonnal meg keli újítania sorsjegyét. A szerencse állhatatosságot követel meg és meg kell neki adnia ezt a szerény elégtételt, a gazdagság perspektívájáért, amelyet az nyújt Önnek. VEGYEN Uj SORSJEGYET. újítsa meg régi SORSJEGYET? újítsa meg sorsjegyét a BANCA ILIESCU S. A.-nál, CLUJ mekkel a püspök, aminthogy most mélyen fájlalom szegény jő barátom bekövetkezett halálát. Mert ezzel az emberrel én együtt nevelkedtem, együtt éltem és rajta és több más barátomon keresztül ismertem meg a lojális és igaz magyar embert. (m.) Főelárusitő: Târg.-Mureş Fényes délben követeit el rablótámadást két cigány a Dónát~uton Csak a véletlenen mult, hogy a íüszer- üzlet tulajdonosnöjét le nem ütőit ék (Kolozsvár, május 31.) Tegnap délben vakmerő rablótámadás történt egyik Dón át úti füszerkereskedésben. A 36 sz. alatt van egy füszerüzlet, amelyet özv. Bria Julia bérel. Az üzletet Balázs üzletvezető vezeti, aki szerdán délben, amikor a cigányok behatoltak, nem tartózkodott otthon. Ez alatt az idő alatt két cigány állított be az üzletbe s kenyeret kértek. Valószínűleg meglesték, hogy mikor távozott az üzletből Balázs üzletvezető, mert rögtön hozzá tették, hogy: „fogsz te meg ingyen is adni nekünk kenyeret." Azzal mindketten rávetették magukat a védtelen asszonyra, akinek csak a legnagyobb erőfeszítés árán sikerült kiszakítania magát kezeikből. Kiszaladt az uccára és torkaszakadtából kiabálni kezdett. A két támadó erre futásnak eredt s mire a szomszédok és járókelők az asszony, segítségére siettek, már csak hűlt helyüket találták a rablóknak. A megtámadott asszony feljelentést tett a rendőrségen ismeretlen támadói ellen, akiknek kézrekeritésére most folyik a nyomozás, A járókelők elbeszélése szerint a két cigány valószínűleg azonos lehetett azzal a két iistfoldozó cigánnyal, akik ebben az időíájban Dóuút utón jártak munka után. Végre itt lenne már az ideje, hogy a rendőrség vegye szigorú ellenőrzés alá az iistfoldozó cigányokat, akik elleu nem az első panasz. minőségileg ntánozhatatla teljes garanciái
