Keleti Ujság, 1934. június (17. évfolyam, 120-144. szám)
1934-06-17 / 133. szám
fipvlselöház BUDAPEST V. Vasárnap, 1934. Junius 17. — Ara 5 le) ' in»*# ţertftir praw* ' Ib tramerar No. 2455S—39OT. Előfizetési árak belföldön: Egész évré'SOÜTTel^yref^OO. negyedévre ÎOO, egy hóra 70 lej. Magyarországon: Egy évre 50, félévre 25, negyedévre 12.50, egy hónapra 6.50 pengő. Egyes számok az Ibusz elárusító kioszkjaiban. ORSZÁGOS MA0 V ARP ART! LAP XVII. ÉVFOLYAM — 133. SZÁM. Felelős szerkesztő: SZÁSZ ENDRE. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Cluj-Kolotsv&z< Baron E. Fop ncca 5. szám. Telefon: -508. — I^evélsSm: Cluj, postafiók 101. szám. Kéziratokat senkinek sora küld vissza és nem is őriz a szerkesztőség. Meggyilkolták a lengyel belügyminisztert (VARSÓ, junius 15.) Ma délután fél négykor Bronislaw Pieratski lengyel belügyminisztert ismeretlen tettesek a kormánypárt klubbhelyisége előtt revolverrel lelőtték. A miniszter az esti órákban meghalt. A vizsgálat megállapította, hogy a belügyminiszter gyilkosai hárman voltak, kettő közülük őrt állt, egyikük pedig három lövést adott le, . amelyek közül kettő fejen találta Pieratskit. A rendőrség eddig nem tudta elfogni a tetteseket. ANGHELESCU a magjar parlamenti csoport és a^ egyházak kérésére sem engedett a magyar tanárok és tanítók nyel*7® wisEsgafa kérdésében A magyar küldöttség: a küliig:jmänisiternek is átadja tiltakozását Barthott (hgy.) A Budapesten át Bukarestbe • utazó francia külügyminiszter egyike azoknak a szerencsés halandóknak, akik fizikai teherbírásukkal és szellemi frisseségükkel igazolásául szolgálnak annak a szálló igének, hogy ,,öreg ember, nem vén ember“. Barthou ma 72 éves és munkában, küzdésben, viharos viaskodásban gazdag mult van mögötte. Ö maga maga mondja sok kiadást ért kis könyvében, a „Paroles Vécuc“-ben, hogy az élet durva harcaiban sokszor megcsapkodták, de legalább megtanulta, hogyan kell szembenézni a bajokkal. Több évtizedes politikai pályáján, melyre az ügyvéd és ujságiró kettős készültségével és lelkiségével lépett, gyakran került nehéz, sőt válságos feladatok elé, de legjellemzőbb jellemvonása, az optimizmus, mindig megtartotta benne a siker és érvénysülcs hitét- Sokszor volt miniszter, 1913- ban miniszterelnök is, a francia kamarában mint Jaurcs, Briand, Barrés mellett a legkiválóbb szónokok egyike, akárhányszor, véres sebeket osztva, maga is közel volt hozzá, hogy kapott sebeivel a porondra hulljon és ott maradjon. De Barthou, a gaseognei, cyrano de bergeraci éllel és hévvel vag- dalkozva is, meg tudta őrizni az elvi küzdelem tisztaságát, s valahányszor fontos pozícióra megbízható ember kellett, Barthouban ezt mindig megtalálták. Irodalmi munkássága köréből lépett visz- sza ilyenkor a politikai küzdőtérre, egy olyan körből, ahol szintén értékeket adott (Mirabcau, Lamartine) s ahol már a „halhatatlanok" közt legszebb álmai beteljesülését láthatta. A hetvenkétéves Barthou, mióta Douniergue, a szintén „hetvenkedő“ miniszterelnök rábízta a külügyminiszteri tárcát, nemcsak fizikailag és földrajzilag tesz nagy, fárasztó utakat: Pára, Genf, Varsó, London, Róma (?), s kitudja, nem Moszkva is (ha Herriot megtépett habárai nem hagynák nyugodni), hanem politikailag és diplomáciaiig is, midőn a kavargó európai válságban a- világbéke terebélyes köpenye alatt, a bizonytalan szándékú Németországgal és Olaszországgal szemben, Franciaország biztonságát kell mindenáron biztositania. Az öreg és nem vén Barthou, akárcsak a kamarában, ahol ellenfeleit éles riportjaival és metsző iróniájával a végletekig üldözte, s támadásaiban sokszor megfeledkezett a visszavonulás útjáról, a nemzetközi politikában is elszánt és merész stratégiával törekszik sakkban tartani és sarokba szorítani azokat, akik békecsináló tételeit nem tartják vitathatatlan axiómáknak. Mihelyt a nemzetközi politika robbanással fenyegető légkörében úgy találta, hogy a bárom európai nagyhatalom, az „ellenséges" Németország, a „bizalmatlan“ Olaszország és a ,féltékeny“ Nagybri- tánnla Franciaországra veszedelmes magatartást tanúsítanak, habozás nélkül ölelte át a szovjetet és egykettőre megcsinálta és megcsináltatta- vele a békebiztositó (vagy háborubiztositó?)' szövetséget. Persze, más kérdés, hogy Barthou leleményes feltalálása és lendületes áttörése mikép fog beválni az idők próbáján, érdekes szerepét és kivételes sikerét, melyben Románia is osztozik, korszakos esemény gyanánt fogja elkönyvelni a történelem. Barthonunak egyébként a nemzetközi béke (Bukarest, junius 15.) A magyar kisebbségi egyházak iskoláinál működő tanítók és tanárok, valamint az állami iskoláknál működő magyar tanerők újabb románnyelvir vizsgája ügyében a Magyar Párt parlamenti csoportja és az érdekelt iskolafenntartó egyházak képviselői junius 14-én és 15-én értekezletet- tartottak Bukarestben gróf Bethlen György elnökletével A református egyházat dr. Makkal Sándor püspök és Illyés Gyula egyházkerületi előadó- tanácsos, a római katholikus egyházat gróf Majláth Gusztáv Károly erdélyi püspök megbízásából dr. Boga Alajos kanonok, egyházke- rüléti főtanfelügyelő képviselte, az unitárius egyházat pedig dr. Boros György püspök megbízásából dr. Abrudbányai Ede felügyelő-gondnokA parlamenti csoport tagjai részéről jelen voltak Gyárfás Elemér és Sándor József szenátorok, Abrudbányai Ede, Laár Ferenc, Pál Gábor, Szentkereszthy Béla báró és Wilier József képviselők. Az értekezlet tagjai kíildöttségileg megjelentek Anghelescu miniszternél, hogy meg- győzzék öt a vizsgarendelet visszavonásának szükségességéről. Kifejtették, hogy a rendelet törvénytelen, ellentétben áll a magánoktatási törvény 109. paragrafusával, másrészt vizsgára kötelez oly tanerőket, akiket a törvény korukra, vagy szolgálatukra való tekintettel, vagy azért, mert már a román impénemcsak szívügye, mint azt idézett vallomásaiban hirdeti, hanem szakmabeli ügye is: 1919-ben ő volt a francia kamara békebizottságának és 1922-ben a jóvátételi bizottságnak az elnöke. Mint elsőrendű szakember tudni fogja, hogy a béke szárium alatt szerezték képesítésüket, a vizsga alól felmentett, Az egyházak álláspontjukat már előzetesen memorandumba foglalták és azt átadták a miniszternek. A miniszter most is ragaszkodott álláspontjához és nem volt hajlandó sem & rendelet visszavonásába, sem pedig a vizsgáknak egy évre való elhalasztásába belemenni. A küldöttség a súlyos helyzet megtárgyalását újabb értekezleten folytatta, melyen kimondta, hogy a kisebbségi egyházak a Magyar Párttal karöltve teljes egyetértésben tovább folytatják a küzdelmet a magyar tanerők érdekében és minden rendelkezésre álló törvényes eszközt megragadnak a rendkívüli fontosságú kisebbségi, egyházi és szociális probléma megoldása érdekébenMivel a kérdés szálai visszanyúlnak az 1925. évi nemzetközi tárgyalásokra, melyek melyek befejezéséül éppen Anghelescu minisztersége alatt a román állam idevonatkozólag engedményeket tett a kisebbségi egyházaknak, mely engedmények a Népszövetség 1528 március 18-i jegyzőkönyvébe is felvétettek: a küldöttség a külügyminisztériumnak is átadja tiltakozását, védelmét kérve a kisebbségi tanerők részére. Ugyanakkor a memorandumot a miniszterelnöknek is átnyújtják. mára nincs biztosabb és sürgősebb biztosíték, mint a nemzeti kisebbségek jogainak teljes érvényesüléseEzzel a bizó érdekkel köszöntjük és kisérjük bukaresti tárgyalásain.
