Keleti Ujság, 1934. június (17. évfolyam, 120-144. szám)
1934-06-13 / 129. szám
£6 pvt seifiház BUDAPEST V. Szerda, 1934. funius 13. — Ára 5 tej tBUBI pBsíaJir ţrtWTH ■5 Hwaserw Wo. 94.556—199T, Előfizetési árak belföldön: Egész évre SOO, félévre 400. negyedévre 200, egy hóra 70 lej. Magyarországon: Egy évre 50, félévre 25, negyedévre 12.50, egy hónapra 6.50 pengő. Egyes számok az Ibusz elárusító kioszkjaiban. ORSZÁGOS MAGYARPARTI LAP XVII. ÉVFOLYAM - 129. SZÁM. Felelős szerkesztő: SZÁSZ ENDRE. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Clnj-KolozsrAfc Barou L- Top ucca 5. szám. Telefon: 508. — Lóvéiéira: Cluj, postafiók 101. szám. Kéziratokat senkinek sens küld vissza és nem is őriz meg a szerkesztőség. Titulescu egy mondata! A k ormány a laázfieloszlalás jocyái is cfy&f&oroini akarja és tervbe vette a szenátus eltörlését A Ciersf?i«ps hazaiért TiSuSescu megállapilja, hogy az oroszolclsal -való megegyezés Romániának bá> bor ts esetére is f»i%3onsá«gol nyújt „Románia sokra becsüli a fő szomszédi és baráti kapcsolatot Magyarországgal!'* Megtörtént hát a Szovjet és Románia között a várvavárt kibékülés. Az orosz nagyhatalom, amely hosszú éveken keresztül a szó igazi értelmében „vörös posztó" volt Románia szemében, most inár megszűnt külpolitikai ellenfél- lenni. Ha jól értjük Titulescu külügyminiszternek a sajtó számára adott nyilatkozatát, a megegyezés Románia és Oroszország között több, mint modus vivendi, tessék-lássék megállapodás, hiszen a külügyminiszternek az udvarias regisztráláson túlmenő meleg és kellemes szavai vannak a szovjetről. Titulescu szerencsekivánatait fejezi ki Litvinovnak, akinek genfi beszéde a külpolitika elvi nagy kérdéseiben a Románia álláspontjával találkozott. Bizonyára meg is lesznek hatásai a két ország közötti békekötésnek, nemcsak ■ külpolitikai, de gazdasági téren is. Ha Jugoszlávia vagy Csehszlovákia egyeznek meg a Szovjettel, a gyakorlatban az nem ugyanaz, mint amikor a Szovjet Romániával egyezik meg. A Szovjet és Románia ugyanis szomszédok, Csehszlovákiát és Jugoszláviát pedig köz- belsö országok határai választják el Oroszországtól- A szomszédsági viszonynak nemcsak külpolitikai és stratégiai jelentősége, van, de gazdaság-ke-, reskedelem politikai is, mert kik között folyjon intenziv kereskedelmi összeköttetés, ha nem éppen a szomszédok között? Románia ma már komoly gyáriparral rendelkezik és mezőgazdasága is exportképes. Tekintélyes exportot teremthet meg tehát Oroszország felé és ha egészséges, okos, céltudatos, józan kereskedelem-politikai eszmék érvényesülnek és a kereskedelmi szerződést nemcsak a két ország jelenlegi termelési viszonyaira való tekintettel, hanem a jövő felé irányzottan kötik meg, úgy Románia gyáripara a jövőben még fokozottabban kiépül. i Titulescu külügyminiszternek a sajtó számára adott nyilatkozatában találkozunk egy olyan mondattal is, amely Magyarország felé irányul. Nem tűnik ki a nyilatkozat idevonatkozó passzusából, hogy válasz akar-e lenni Bethlen István debreceni vagy Gömbös miniszterelnök dunántúli beszédére, de a mondat elegáns és tiszta. Titulescu mintegy megragadja az orosz-román békekötés pillanatát arra, hogy hasonló szándékot mutasson Magyarország felé is. Magyarországot beleinvitálja az uj barátsági szerződések láncszemeibe és felajánlja a hü és őszinte szomszédsági viszonyt. Bizonyos, hogy a magyar-román barátsági viszony helyreállításának meg vannak még a maga nagy akadályai, de ha a népek a béke gondolatát valóban oly jelentőségesnek tartják, úgy sikeresen egyengethetik maguk felé azt az utat, amelyet Titulescu és Litvinov együttesen megjártak- Végtére is, ha vannak ellentétek Magyarország és Románia között, vannak kapcsolatok is, amelyek nemcsak a pillanat teremtményei, hanem természetes összefüggéseken nyugszanak. Ha úgy állítjuk fel a tételt, hogy a Duna völgyében lakó népeknek meg kell érteniük egymást, mert tűi faji veszedelmeken, földrajzi és ion Gazdasági adottságok kényszerítik egybe, ngv Románia és Magyarország megvalósítandó nemzetközi kapcsolata máris tisztább megfogalmazást nyer(Bukarest, juuius 11.) Á szombati napnak a szovjetkormánnyal való megegyezés volt a nagy eseménye- A mai nap pedig belpolitikai szenzációval szolgál- Két lap is megállapítja, hogy a kormány mélyreható belpolitikai változtatásokat tervez: alkotmánymódosítást, a parlament feloszlatásának jogát magának vindikálja s egyidejűleg keresztül szándékszik vinni a parlament más irányú reformját is. Nem lehet még tudni, mennyi a pozitívum ezekből a hírekből és mennyi a találgatás. De, hogy készül valami, az nyilvánvaló és az is Három Iiónapos „cselekvési sa:® ibeisissB«}“ A Dimineaţa jelenti a következőket: A rendkívüli parlamenti ülésszak junius 14-én megnyílik és egy hónapig fog tartani. Miv-l azonban jűlius 14-től, amikor a rendkívüli ülésszak lezárul, október 14-ig a rendes őszi parlamenti ülés megnyitásáig igen hosszú, idő A ma Bukarestbe érkezett Titulescu a kivetkezőképpen nyilatkozott a sajtó képviselőinek: — Minden komoly külpolitika mindenekelőtt a szomszédos államokkal való jó viszonyon alapszik. Románia mindent megtett, un it lehetett, hogy kapcsolatai a szomszédos állakönnyen megjósolható, hogy a kormány ic formtérvei a többi pártok súlyos ellenállását fogják kihívni. Ha ugyanis valósággá válna az, hogy a kormány meg tudná szerezni az uralkodó jóváhagyását ahhoz, hogy a parlament feloszlatásának jogát megkapja, akkor ezzel olyan hatalmat ragadna a kezébe, ami a többi pártokat valósággal lehengerelné. Ki íi.g derülni, hogy lesz-e ereje a kormánynak ezeknek'a kétségkívül merész terveknek a végrehajtásához? van, a kormány erre az időszakra cselekvési szabadságol akar biztosítani a maga részére- Ezért a kormány nemsokára megnyíló rendkívüli ülésszakon törvényjavaslatot terjeszt be, mely által gazdasági, pénzügyi és katonai téren meghatalmazást kap bármilyen szükségesnek látszó intézkedés megtételére a parlament utólagos jóváhagyása mellettmokkái fejlődjenek. Hárommal szomszédaink közül: Csehszlovákiával, Jugoszláviával és Lengyelországgal szövetséget kötöttünk- Bulgáriával viszonyunk a legkielé-gitöbb és szilául meggyőződésem, hogy állandó fejlődésnek néz elébe. Szükségtelen hozzátenném, hogy Románia sokra becsüli a jó szomszédi és baráti Allcofmáiíiy módosa fás A Lupta e cimmcl: „Az alkotmány módosítása felé haladunk?“ cikket ir, amelyben azt mondja, hogy valószínű a szenátus feloszlatása. A lap szerint azzal az eszmével kezdenek fog lalkozni kormánykörökben, hogy a parlament feloszlatásának jogát a kormány gyakorolja, ami megerősítené a kormányok állandóságát és tekintélyét, ha azok az ország érdekében dolgoznak Javasolják a parlamentarizmus reformját azzal is, hogy megszüntetnék a parlament kezdeményezési jogát uj költségek, illetve kiadások megszavazására és azt a jogot is kizáró lag a kormánynak tartanák fenn, Az alkotmány ilyen értelmű módosításai a demokratikus elveknek kell, hogy megfeleljenek, de az uj idők és a román nép uj követelményeinek is. A Lupta hozzáteszi, hogy Tatarescu ebben a kérdésben tárgyalni fog a pártok vezéreivel. Titulescu Oroszország utáu Magyarországgal Is jó szomszédi viszonyt sürget
