Keleti Ujság, 1934. június (17. évfolyam, 120-144. szám)

1934-06-02 / 121. szám

Ilpviselőház BUDAPEST V. Szombat, 1934, juntas 2, — Ara 3 lei •Tw» BWaff pWHOt ^ hvmemr No. 24.256-—Î97T. j í^: ,;’.v ‘fyr. r Előfizetési árak belföldön: Egész évre 800, félévre 400 negyedévre 200, egy hóra 70 lej. Magyarországon: Egy évre 50. félévre 25, negyedévre 12,50, egy hónapra 6.50 pengő. Egyes számok az Ibusz elárusító kioszkjaiban. ORSZÁGOS MAGYARPARTI LAP XVII. ÉVFOLYAM — 121 SZÁM. Felelős szerkesztő: SZÁSZ ENDEE. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: CloJ-KolozsrAz, Baron L. Pop ucca 5. szám. Telefon: 508. — Levélcím; Cluj, postafiók 101. szám. Kéziratokat senkinek sens küld vissza és nem is őriz meg a szerkesztőség. A legújabb béke** szerződés BARTHOU i „ftíyiSfan leéli beszélnünk: BieMWBCsalc a leszerelési Icon- fezeocia» hanem maga a Ilíépszövétség forog Icoclcáo Máért makacs Franciaország Némelországgal szemben ? Bartbou nag^bcszédében iVémcfországot lelte {felelőssé az eseményekért (Genf, május 31) Simon külügyminiszter beszéde után nagy érdeklődés előzte meg Barthou külügyminiszter beszédét. Amint is­meretes, a francia javaslat szembehelyezkedik az összes többi javaslatokkal és a leszerelés kérdésében intrazigens álláspontot szilárdít meg. Barthou beszédében ismertette a leszere­lési konferencia előzményeit. Beszédét a követ­kező éles mondattal vezette be: „Von közöttünk egy láthatatlan nagyhatalom, amely ugyan el­távozott innen, de azért tevékenységével irá­nyítja a tanácskozásokat." Barthou nyilván­valóan Németországot értette ezalatt- Majd így folytatta: — Nyíltan kell beszélnünk: nemcsak a leszerelési konferencia, hanem maga a Népszövetség forog kockán­De a francia kormány számára a Népszövetség természetes szükség. Barthou ezután kijelenti, hogy elmúlt, az elhallgatások és előzékenysé­gek ideje és lehet, hogy a kompromisszumoké is- Világosan kell beszélnünk- Intézkedéseket kell tennünk egyes államoknak légi, tengeri, vagy szárazföldi utón való fenyegetései ellen, de el kell kerülni a túlságos sieteéget a fegy­verkezés terén- Megegyezés csak a biztonság problémává" ak megoldásával lehetséges- Fran­ciaország megmaradt álláspontján az április 17-i memorandum szerint, amely nem zárt be egyetlen kaput sem. Abban a pillanatban, amikor Francia- ország precizirozni kívánta álláspont­ját, Németország közzétette hadügyi költségvetését, amely nagyon sokat árult el és nyilvánvalóvá tette, hogy Németország semmiseknek tekinti a francia-névnet tárgyalásokat és saját felelősségére teszi ezt. Franciaország­nak békés érzelmei vannak, nem szándékozik senkit sem megtámadni és a lefegyverkezések korlátozása mellett van az 1934 január 19-i terv mértékében. De a biztonsági probléma még nincs megoldva. A Népszövetségnek el kell tá­volítania a prófétákat: úgy az optimistákat, akik tagadják, a kétségtelen tényeket, mint a pesszimistákat, akik visszautasítják a jóakara­tot. Köztük vannak azok az emberek, akik ha­dat üzennek a háborúnak. Msociofilci helyeslő Barlho« beszédéi Franciaországban A világlapok megfelelő ünnepélyességgel szá­molnak be azokról a ceremóniákról, amelyeket Ko­lumbia és Peru között lezajlott háború'; befejező békeszerződés aláírása alkalmával tartottak meg. A béketárgyalásokat Brazíliának, mint döntőbí­rónak, főleg pedig a Népszövetségnek a részvételé­vel folytatták le és az ünnepies aktuson megjelen­tek a diplomaták is, köztük Zamfirescu, Románia követe, aki előtt a kibékült két állam képviselői köszönetüket fejezték ki Titulescuval szemben, aki mindent elkövetett a béke létrehozása érdekében. Mindenesetre megható és lélekemelő lehetett ez a diadalmas békeünnep, amely alkalmat adott a Népszövetség békekészségének megállapítására és dicsőítésére. Nem tudjuk azonban, hogy a leg- frissebb, békeszerződés aláírásának napján esett-e• egyáltalában szó a két délamerikai állam hadvise­lésének halottairól is, akiknek sajnos, már nem veit alkalmuk a nagyszabású békeünnepen meg­jelenni, sőt az erről szóló szivbemarkoló tudósítá­sokat sem olvashatják. Hogyha azonban ezek a hősi halottak a túlvilágról átszólhatnának hoz­zánk, bizonyára ünneprontók lennének, mert tel­jes joggal mondhatnák a bankettező diplomaták­nak, hogy a Népszövetségnek feladata nem any- nyira a békeszerződések megkötése körüli tényke­désben, hanem a háború megakadályozásából áJJ. Hogyha két, a háborúban kimerült állam bé­két köt, véleményünk szerint ezt magára hagyatva is meg tudja tenni, mint ahogy a múltban is foly­tattak háborúkat és írtak alá békeszerződéseket. Tudtunkkal a Népszövetség megalkotásának fő indoka és munkatervének legnevezetesebb pontja éppen az volt, hogy a háborúra vezető konfliktu­sokat leszerelje, az egymás ellen fenekedő országo­kat, jobban mondva diplomatákat megbékítse. Hogy ez Kolumbia és Peru között nem sikerült, az abból is kitűnik, hogy most, íme, létre kellett jön­nie a legújabb békeszerződésnek. Lehet, hogy különvélemény, de az igazságot talán mégis jobban megközelíti, ha azt állítjuk, hogy ebben az esetben a Népszövetséget sokkal in­kább megróvás, mint dicséret illeti. Megrovás, mert sem ereje, sem akarata nem volt arra, líogy lehetetlenné tegye Kolumbia és Peru hadseregei- nék összecsapását. Annyit még megengedhetünk, hogy a Népszövetséget nem lehet közvetlenül fele­lőssé tenni ezért a háborúért, azonban odáig már nem mehetünk a jóhiszeműségben, nogy rajongás­sal beszéljünk a világ döntőbirójának mondott fó­rumról, amelynek tevékenysége itt is kimerült a hadakozó felek késői békitgetésével. Mi szükség van egyáltalában a Népszövetségre, hogyha elvi deklarációknál nem tud továbbmenni s megelég­szik azzal, hogy odaáll a verekedők mögé és szen­teskedő arccal békére inti őket, anélkül, hogy meg tudná akadályozni ténylegesen a háborút. Mondjuk meg tehát őszintén, hogy a Népszövetség jogosulatlanul kapta az elismerő nyilatkozatokat Rio de Janeiróban. Egyáltalában: jobb lett volna, hogyha a békekötés napján meg sem említik a Népszövetséget. Barthou beszédét a francia lapok egyhan­gúlag helyeslik. Megállapítják, hogy a beszéd hangja őszinte cs világos. Tiltakoznak az ellen, hogy Franciaország csak a saját maga állás-’ pontját fejezte ki, mert teljesen Franciaország mellett vannak a kisantant és a Balkán-blokk, a francia külügyminiszter ezek nevében is be­szélt- A német lapok ironikusan írnak Barthou beszédéről és visszautasítják, hogy a francia külügyminiszter Németországra hárítsa át a felelősség kérdését. Újabb párisi jelentés szerint Pietri tenge­részeti miniszter visszaérkezett Géniből és be­számolt a minisztertanácsnak a francia dele­gáció munkájáról. A kormány egyhangúlag tudomásul vette a jelentést és közölte Barthouval, hogy Genfben elmondott beszéde hü ki­fejezése volt az egész francia kormány álláspontjának. A kisantant sajtója is foglalkozik Barthou be­szédével és a prágai, valamint a bukaresti la­pok megállapítják, hogy a francia külügymi­niszter a leszerelési biztonság kérdését megfe­lelő megvilágításba helyezte. Angol jegyzék a háborús adósságok kérdésében. (London, május 31) Az angol kormány a háborús adósságok ügyében jegyzék elküldését tervezte. E jegyzékben annak a kívánságának ad kifejezést, hogy még junius 15-e előtt léte­süljenek tárgyalások az unió és az angol kor­mány között. Újabb jelentés szerint az angol kormány elhalasztotta a jegyzéknek Washing-

Next

/
Thumbnails
Contents