Keleti Ujság, 1934. június (17. évfolyam, 120-144. szám)

1934-06-02 / 121. szám

Ilpviselőház

BUDAPEST V.

Szombat, 1934, juntas 2, — Ara 3 lei

•Tw» BWaff pWHOt ^ hvmemr No. 24.256-—Î97T.

j

í^:

,;’.v

‘fyr.

r

Előfizetési árak belföldön: Egész évre 800, félévre 400 negyedévre 200, egy hóra 70 lej. Magyarországon: Egy évre 50. félévre 25, negyedévre 12,50, egy hónapra 6.50 pengő. Egyes számok az Ibusz elárusító kioszkjaiban.

ORSZÁGOS MAGYARPARTI LAP XVII. ÉVFOLYAM — 121 SZÁM.

Felelős szerkesztő: SZÁSZ ENDEE.

Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: CloJ-KolozsrAz, Baron L. Pop ucca 5. szám. Telefon: 508. — Levélcím; Cluj, postafiók 101. szám. Kéziratokat senkinek sens küld vissza és nem is őriz meg a szerkesztőség.

A legújabb béke** szerződés

BARTHOU i

„ftíyiSfan leéli beszélnünk:

BieMWBCsalc a leszerelési Icon- fezeocia» hanem maga a Ilíépszövétség forog Icoclcáo

Máért makacs Franciaország Némelországgal szemben ? Bartbou nag^bcszédében iVémcfországot lelte {felelőssé

az eseményekért

(Genf, május 31) Simon külügyminiszter beszéde után nagy érdeklődés előzte meg Barthou külügyminiszter beszédét. Amint ismeretes, a francia javaslat szembehelyezkedik az összes többi javaslatokkal és a leszerelés kérdésében intrazigens álláspontot szilárdít meg. Barthou beszédében ismertette a leszerelési konferencia előzményeit. Beszédét a következő éles mondattal vezette be: „Von közöttünk egy láthatatlan nagyhatalom, amely ugyan eltávozott innen, de azért tevékenységével irányítja a tanácskozásokat." Barthou nyilvánvalóan Németországot értette ezalatt- Majd így folytatta:

— Nyíltan kell beszélnünk: nemcsak a leszerelési konferencia, hanem maga a Népszövetség forog kockánDe a francia kormány számára a Népszövetség természetes szükség. Barthou ezután kijelenti, hogy elmúlt, az elhallgatások és előzékenységek ideje és lehet, hogy a kompromisszumoké is- Világosan kell beszélnünk- Intézkedéseket kell tennünk egyes államoknak légi, tengeri, vagy szárazföldi utón való fenyegetései ellen,

de el kell kerülni a túlságos sieteéget a fegyverkezés terén- Megegyezés csak a biztonság problémává" ak megoldásával lehetséges- Franciaország megmaradt álláspontján az április 17-i memorandum szerint, amely nem zárt be egyetlen kaput sem.

Abban a pillanatban, amikor Francia- ország precizirozni kívánta álláspontját, Németország közzétette hadügyi költségvetését, amely nagyon sokat árult el és nyilvánvalóvá tette, hogy Németország semmiseknek tekinti a francia-névnet tárgyalásokat

és saját felelősségére teszi ezt. Franciaországnak békés érzelmei vannak, nem szándékozik senkit sem megtámadni és a lefegyverkezések korlátozása mellett van az 1934 január 19-i terv mértékében. De a biztonsági probléma még nincs megoldva. A Népszövetségnek el kell távolítania a prófétákat: úgy az optimistákat, akik tagadják, a kétségtelen tényeket, mint a pesszimistákat, akik visszautasítják a jóakaratot. Köztük vannak azok az emberek, akik hadat üzennek a háborúnak.

Msociofilci helyeslő Barlho« beszédéi

Franciaországban

A világlapok megfelelő ünnepélyességgel számolnak be azokról a ceremóniákról, amelyeket Kolumbia és Peru között lezajlott háború'; befejező békeszerződés aláírása alkalmával tartottak meg. A béketárgyalásokat Brazíliának, mint döntőbírónak, főleg pedig a Népszövetségnek a részvételével folytatták le és az ünnepies aktuson megjelentek a diplomaták is, köztük Zamfirescu, Románia követe, aki előtt a kibékült két állam képviselői köszönetüket fejezték ki Titulescuval szemben, aki mindent elkövetett a béke létrehozása érdekében.

Mindenesetre megható és lélekemelő lehetett ez a diadalmas békeünnep, amely alkalmat adott a Népszövetség békekészségének megállapítására és dicsőítésére. Nem tudjuk azonban, hogy a leg- frissebb, békeszerződés aláírásának napján esett-e• egyáltalában szó a két délamerikai állam hadviselésének halottairól is, akiknek sajnos, már nem veit alkalmuk a nagyszabású békeünnepen megjelenni, sőt az erről szóló szivbemarkoló tudósításokat sem olvashatják. Hogyha azonban ezek a hősi halottak a túlvilágról átszólhatnának hozzánk, bizonyára ünneprontók lennének, mert teljes joggal mondhatnák a bankettező diplomatáknak, hogy a Népszövetségnek feladata nem any- nyira a békeszerződések megkötése körüli ténykedésben, hanem a háború megakadályozásából áJJ.

Hogyha két, a háborúban kimerült állam békét köt, véleményünk szerint ezt magára hagyatva is meg tudja tenni, mint ahogy a múltban is folytattak háborúkat és írtak alá békeszerződéseket. Tudtunkkal a Népszövetség megalkotásának fő indoka és munkatervének legnevezetesebb pontja éppen az volt, hogy a háborúra vezető konfliktusokat leszerelje, az egymás ellen fenekedő országokat, jobban mondva diplomatákat megbékítse. Hogy ez Kolumbia és Peru között nem sikerült, az abból is kitűnik, hogy most, íme, létre kellett jönnie a legújabb békeszerződésnek.

Lehet, hogy különvélemény, de az igazságot talán mégis jobban megközelíti, ha azt állítjuk, hogy ebben az esetben a Népszövetséget sokkal inkább megróvás, mint dicséret illeti. Megrovás, mert sem ereje, sem akarata nem volt arra, líogy lehetetlenné tegye Kolumbia és Peru hadseregei- nék összecsapását. Annyit még megengedhetünk, hogy a Népszövetséget nem lehet közvetlenül felelőssé tenni ezért a háborúért, azonban odáig már nem mehetünk a jóhiszeműségben, nogy rajongással beszéljünk a világ döntőbirójának mondott fórumról, amelynek tevékenysége itt is kimerült a hadakozó felek késői békitgetésével. Mi szükség van egyáltalában a Népszövetségre, hogyha elvi deklarációknál nem tud továbbmenni s megelégszik azzal, hogy odaáll a verekedők mögé és szenteskedő arccal békére inti őket, anélkül, hogy meg tudná akadályozni ténylegesen a háborút. Mondjuk meg tehát őszintén, hogy a Népszövetség jogosulatlanul kapta az elismerő nyilatkozatokat Rio de Janeiróban. Egyáltalában: jobb lett volna, hogyha a békekötés napján meg sem említik a Népszövetséget.

Barthou beszédét a francia lapok egyhangúlag helyeslik. Megállapítják, hogy a beszéd hangja őszinte cs világos. Tiltakoznak az ellen, hogy Franciaország csak a saját maga állás-’ pontját fejezte ki, mert teljesen Franciaország mellett vannak a kisantant és a Balkán-blokk, a francia külügyminiszter ezek nevében is beszélt- A német lapok ironikusan írnak Barthou beszédéről és visszautasítják, hogy a francia külügyminiszter Németországra hárítsa át a felelősség kérdését.

Újabb párisi jelentés szerint Pietri tengerészeti miniszter visszaérkezett Géniből és beszámolt a minisztertanácsnak a francia delegáció munkájáról.

A kormány egyhangúlag tudomásul vette a jelentést és közölte Barthouval,

hogy Genfben elmondott beszéde hü kifejezése volt az egész francia kormány álláspontjának.

A kisantant sajtója is foglalkozik Barthou beszédével és a prágai, valamint a bukaresti lapok megállapítják, hogy a francia külügyminiszter a leszerelési biztonság kérdését megfelelő megvilágításba helyezte.

Angol jegyzék a háborús adósságok kérdésében.

(London, május 31) Az angol kormány a háborús adósságok ügyében jegyzék elküldését tervezte. E jegyzékben annak a kívánságának ad kifejezést, hogy még junius 15-e előtt létesüljenek tárgyalások az unió és az angol kormány között. Újabb jelentés szerint az angol kormány elhalasztotta a jegyzéknek Washing-