Keleti Ujság, 1934. május (17. évfolyam, 97-119. szám)

1934-05-13 / 106. szám

Keleti (ijsjtG KJ t* Vasárnap, 1S34. május Í3. Erdélyben jelenik meg a teljes magyar irodalomtörténet Beszélgetés Szerb Antallal, a Helikon százezer fejes pályázatának nyertesével, aki messziről is megismerte és megszerette Erdély lelkét (Kolozsvár, május 12.) Az Erdélyi Szépmi- vés Céh kiadásában közelebbről jelenik meg Szerb Antal magyar irodalomtörténete, amely mint emlékezetes, pár évvel ezelőtt megnyerte a Helikon százezer lejes pályadiját, Szerb An­tal azóta úgyszólván állandóan dolgozott köny­vén, mert a pályatétel határidejének lejárta­kor csak azok a fejezetek voltak készen, ame­lyeket bírálat végett kellett beküldenie. Maga a könyv megirása, mint fizikai teljesítmény is, jelentékeny munka, mert a két kötet több, mint hétszáz oldalt tesz ki­Ülőhelyet sem lehet találni a Szépmives Céhnél, a székek karján és a díványok hátán, hosszú papirnyelvek lógnak kiteregetve, a ké­szülő könyv kefelenyomatai. Lázasan folyik a munka, mert a kétkötetes irodalomtörténetet legkésőbb május végéig a közönség kezébe akarják adni. A korrektúra elvégzésére szemé­lyesen leutazott pár nappal ezelőtt Kolozsvárra Szerb Antal is, hogy a végső javításokat és stílusbeli simításokat személyesen végezze el. Elbeszélgettünk az Íróval megjelenő könyvé­ről, amely elé osztatlan érdeklődéssel néznek a hivatalos irodalmi fórumok is- Az első megle­petésünk, amikor egy harminc óv körüli, mo­solygó fiatalember lép elénk és kedves közvet­lenséggel kezd beszélni. Az irodalom, mint társadalmi jelenség. — Könyvemnek alapeszméje az — kezdi nyilatkozatát Szerb Antal —, hogy az irodal­mat, mint társadalmi jelenséget nézem- Ezen az alapon osztottam fel irodalomtörténetünket és tárgyalom, mint egyházi, főnemesi, nemesi és polgári irodalmat- Ezek az irodalmi irány­zatok egymásután vették át a hatalmat és az egyes korokra rányomták sajátosságuk bélye­gét. Könyvem megirásmódja olyan, hogy meg vagyok győződve, mindenki elejétől végig fog­ja olvasni akárcsak egy regényt- Az volt a, cé­lom, hogy irodalomtörténetem jó olvasmány­ként is szolgáljon. Nemcsak az Írókkal foglal­kozom, hanem az irodalmi élettel is, amely nálunk a legnagyobb mértékben figyelmen kí­vül volt hagyva eddig. Erdély közelebb van Nyugateurópához. — Főképpen azt fejtettem ki, hogy a ma­gyar irodalom mennyire európai irodalom és mennyire belekapcsolódik annak fejlődésébe. Sok olyan lesz könyvemben, amit Erdélyben sokkal könnyebben fognak elfogadni, mint Ma­gyarországon. — Hogy érti ezt? — vetjük közbe. — Elsősorban a társadalmi dolgokra gondo­lok, amely könyvem alaptételét képezi- Az az érzésem, hogy Erdélyben sokkal szabadabban beszélnek az emberek társadalmi kérdésekről, mint túl a határon. „Sok vitára fogok alkalmat adni!“ — Természetesen nincs kizárva, hogy éles ellenvetésekre találok, sok vitára fogok alkal­mat adni, hiszen a magyar irodalom tárgyalá­sánál könyvemben uj szempontok és uj hang érvényesül. Tulajdonképpen ez adja a létjogo­sultságát ennek a könyvnek, mert különben ki­tűnő és komoly munkák vannak, amelyeknek mások a szempontjai. Különben mondhatom, hogy most már egy egész magyar tudósgárda dolgozik Magyarországon abban a szellemben, amelyben én irodalomtörténetemet megírtam. Ami különösebbképpen uj benne, ez főleg ab­ban áll, hogy a könyv az egész magyar iroda­lomról ad összképet egységes szempontok szerint. — Könyvemben semmiféle politikai felfo­gás nem érvényesül. Igyekeztem a bal- és jobboldali felfogások kizárásával, illetve egyen­súlyozásával annyira tárgyilagosnak lenni, amennyire csak lehet. Ha szerencséin van. ak­kor jobbról is balról is meg lesznek elégedve, ha pedig nincs szerencsém, mind a két részen felháborodnak — mondja mosolyogva­„Tar János“ megnyeri a százezer lejes pályázatot. — Mennyiben volt szerepe a kitűzött pálya- dijnak irodalomtörténete megírásában? — kér­dezzük tovább. — Kizárólag csak azért fogtam hozzá, mert a pályázatot olvastam- Éppen Párisban tartóz­kodtam és egészen más jellegű és más tárgy­körhöz tartozó dolgok foglalták le érdeklődése­met- De amikor a Helikon pályázatát olvastam, mindjárt megéreztem, hogy ez az, amivel kedv­vel foglalkozhatom, amiben kiélhetem magam és érvényesíteni tudom irodalmi meglátásai­mat, de egyúttal irói készségemet is. Megírtam a szükséges fejezeteket és habár jeligés levéllel kellett elküldeni, még a levélben is álnevet használtam, annyira nem bíztam abban, hogy felfogásomat rokonszenvesen fogadják. Mikor a pályázati döntőbizottság egyhangú véleménye alapján Szerb Antal munkájának Ítélték a pályadijat és sor került a jeligés le­vél felbontására, hogy az akkor még ismeret­len nevet megtudják, a borítékban a következő név állott: Tar János- Az első pillanatban gon­doltak már arra, hogy ez álnév lehet, mert ilyen felkészültséggel és irói tehetséggel biró ember nem maradt volna addig teljesen isme­retlenül. Kutatni és nyomozni kezdtek utána, igy sikerült végre megállapítani a pályadijas munka szerzőjének igazi nevét­Életmódja felől érdeklődtünk s megtudjuk, hogy rendes tanár az egyik budapesti közép­iskolában■ Sokat tartózkodott külföldön, külö­ONTÖZGES AKKOR nősen Franciaországban és Angliában. Ennek a két nemzetnek az irodalmát tette alapos ta­nulmány tárgyul és Kolozsvárra való ieuta- zása előtt fejezett be egy hosszú előadássoro­zatot Budapesten a szabadegyetemen huszadik- századbeli modern regényről­— Szépirodalmi dolgokkal is foglalkozom, most forditok egy angol regényt, de eredeti re­gényem is meg fog jelenni rövidesen Buda­pesten. Egy történelmi regény terve is foglal­koztat, amelynek középpontjában Grassalko- vich és Mária Terézia áll. Tulajdonképpen az erdélyi történelmi regények adták az inditást arra, hogy én is történelmi regényt írjak. Kü­lönösen Makkai Sándor legújabb regénye, a Táltoskirály tetszett, amelyről hosszasan be­széltem előadásaimban, mint a legintelligen­sebb történeti regények egyikéről. Makkai re­génye a történeti látásnak ugyanazzal a meg­győződésével hat, mint a legkiválóbb történeti írók müvei. — Rámnézve kedves és mondhatom kitün­tető kapcsolat volt személyesen megismerkedni az erdélyi Írókkal. Uj baráti és uj szellemi vi­lág nyílt meg számomra általuk — fejezi be nyilatkozatát Szerb Antal, aki messziről is megismerte és megszerette Erdély lelkét. Bözödi György. Óriási idegenforgalom és nagy üzletkötések a budapesti Nemzetközi Vásár első kilenc napjának mérlegében (Budapesti tudósitónk május 12-i sürgöny- jelentése-) Vasárnap és hétfő: május 13-a és 14-e az ezévi Budapesti Nemzetközi Vásár két utolsó napja- Rengeteg ember fordult meg a vásáron az első 9 nap alatt- A statisztika meg­lepő nagy számokat mutató adatairól már teg­nap beszámoltunk. Ma az eddig elért üzleti eredményekről számolt be a vásár vezetősége. Voltaképpen csak ez a .jelentés adott képet a kívülálló laikus közönségnek arról, milyen át­fogó, kontinensekre kiterjedő propagandát je­lent és milyen óriási nemzetközi üzletkötési le­hetőségeket kínál a most folyamatban lévő Bu­dapesti Nemzetközi Vásár. Röviden néhány adatot mi is megemlítünk: eddig közel 20.000 külföldi érkezett a vásárra. 34 ország kereskedői, gyárosai és iparosai sze­repelnek ebben a kimutatásban; Bevásárlók érkeztek Haytiból, Ausztráliá­ból, Chiléből, Indiából, az Egyesült Államok legkülönbözőbb nagyvárosaiból. Különvonatok érkeztek kereskedőkkel Angliából, Olaszország­ból, Törökországból, Lengyelországból és Né­metországból. Külön hajókkal érkeztek a bol­gárok és természetesen ezerszám a közelebb- fekvő országok lakosai- Ezzel a hatalmas ide­genforgalommal arányos a vásáron kötött ex­portüzletek forgalma. Az exporttételek között szerepelnek áruk, amelyek Melburne-be, Hayfá- ba, Helsinki-be, a Fokföldre, Perzsiába-ba, Newyork-ba és Chicago-ba kerültek és hatal­mas tételekkel szerepelnek olyan üzletkötések, amelyek hivatottak Magyarországnak a szom­szédos államok felé irányuló gazdasági forgal­mát kiépíteni Már csak két napig áll a vásár, de Buda­pest még ettől a két naptól is igen nagy ered­ményeket vár A magyar vidékről vasárnap 10 vásárvonat érkezik Ezek közönsége azonban még ugyanaznap este kénytelen visszautazni Éppen ezért változatlanul nagy az érdeklődés a vásárigazolványok iránt, amelyekkel a kül­földi és belföldi közönség május 11-nek déli órájáig érkezhetik Budapestre azzal, hogy má­jus 22-ének éjféléig veheti igénybe a vásár ál­tal a visszautazásra is nyújtott 50 százalékos utazási kedvezményt. A vásárigazolvánnyal Budapestre érkező egyes utasok száma még állandóan növekszik. De Budapest felkészült ily nagy tömegek be­fogadására. A Város idegenforgalmi hivatala minden érkezőt a leggyorsabban ellát megfelelő olcsó lakással és a főváros minden szerve azon fáradozik, hogy az idegenből érkezett vendégek kevés pénzen is jól éljenek Budapesten \ Kunyadmeoyei városoLban megegyezés készül a válasz« fásokra Helyi megállapodás Vajdahunyadon és Dé van (Déva, május 12.) A kormánypárt kezde­ményezéséből a Magyar Párt Hunyadmegye városaiban is tárgyalásokat folytatott és foly­tat a községi választásokra vonatkozólag. Déván, mint megyeszékhelyen, a magyarság képviseltetése érdekében helyi megállapodás jött létre a Magyar Párt s a kormánypárt kö­zött, amelynek értelmében a két párt a válasz­tásokon közös listával vesz részt s ezen a listán a magyarság nyolc helyet kap, a szászok és a zsidók egy-egy helye mellett. Ezen kivid a kormánypárt biztosítja a magyarságnak az alpolgármesteri helyet is. Hasonló megállapodás van kialakulóban Vajdabunyadon, ahol azonban a tárgyalások az alpolgármesteri helyre vonatkozólag még folynak. Ugyancsak tárgyalások vannak Petro- zsényban is. végleges megegyezés azonban eddig még nincsen, de kilátás van a meg­állapodásra. A Magyar Párt megyei tagozata az eddigi megállapodásokat felterjesztette az Országos Magyar Párt központi elnökségéhez, kérve a jóváhagyást.

Next

/
Thumbnails
Contents