Keleti Ujság, 1934. május (17. évfolyam, 97-119. szám)
1934-05-10 / 104. szám
KépviselÖhéa BUDAPEST V. Csütörtök, 1934. május 10. — Jra 3 íc# Előfizetési árak belföldön: Egész évre 800, félévre 400. negyedévre 200, egy hóra 7# lej. Magyarországon: Egy évre 60, félévre 25, negyedévre 12.50, egy hónapra 650 pengő. Egyes számok az Ibusz elárusító Időszkjaiban. ORSZÁGOS MAGYARPARTI LAP XVII. ÉVFOLYAM - 104. SZÁM. Felelős szerkesztő: SZÍSZ ENDBE. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Cloj-Kolozsvár, Baron L. Pop acca 5. szám. Telefon: 508. — Levélcím* Cluj, postafiók 101. szám. Kéziratokat senkinek sem küld vissza és nem is őriz meg a szerkesztőség. A vásárhelyi bírák Ismét titokzatos bűnügyben folytat nyomozást a hadbíróság (Bukarest, május 9.) Egy rövid sajtóközlemény arra enged következtetni, hogy ismét politikai vonatkozású bűnügyben folyik nyomozás. A közlemény szerint Chiru ezredes, királyi katonai ügyész a szerdára virradó éjszaka több házkutatást tartott, amelyeknek okáról és eredményeiről nem tájékoztatták még a nyilvánosságot. Eszerint nem lehet tudni, hogy alapos, vagy be nem igazolható vádak miatt folyik eljárás. Arról sincs értesülés, hogy került-e sor valakinek a letartóztatására. Külpolitikai napok kezdődtek Bukarestben Beck lengyel külügyminiszter megkezdette megbeszéléseit A török külügyminiszter négy napig marad az országban Befejezték a kisantant gazdasági tanácskozásait — A párisi tanácskozások (Bukarest, május 9.) Tatarescn miniszterelnök annak idején bejelentette, hogy a parlamenti ülésszakot azért fejezték be s azért nem hosszabbították meg, mert május hónapot a kormány a külpolitikai akcióknak szenteli. A miniszterelnök vidéki kirándulásai egészen törpe jelentőségűek azok mellett a külpolitikai akciók mellett, amelyeknek Bukarest a színhelye. Hogy milyen eredményekkel zárulnak ezek a tárgyalások, arról annál kevésbé lehet még beszélni, mert a terveket sem ismertették a nyilvánossággal. Beck lengyel külügyminiszter ünnepélyes fogadtatásával kezdődnek ezek a külpolitikai hetek. Beck külügyminiszter nem ismeretlen Bukarestben, hiszen tudvalevőleg itt volt követ. Beck lengyel külügyminiszter megérkezett. Beck lengyel külügyminiszter ma reggel 5 órakor érkezett az országba Grigore Ghica Voda állomáson. A lengyel miniszter délután 5 órakor érkezett meg Bukarestbe- Szerdán este Titulescu külügyminiszter fényes fogadást rendezett a lengyel külügyminiszter tiszte- le téré. Pénteken érkezik a török külügyminiszter. Tevfik Rusdi bey török külügyminiszter pénteken reggel Bukarestbe érkezik- A török külügyminiszter aznap este Titulescu vendége lesz, másnap az uralkodó látja ebédre vendégül, este Tatarescu miniszterelnök ad a tiszteletére bankettet. Vasárnap és hétfőn is a román fővárosban marad a török külügyminiszter. Á kisantant gazdasági tanácsa befejezte tárgyalásait, Ä kisantant gazdasági tanácsa szerdán befejezte munkáját és megtartotta záróüléséi Hivatalos közleményben fogják közzé tenni és ismertetni az elfogadott határozatokat. Május 15-én véget érnek a párisi tárgyalások. A pénzügyminiszter kategorikusan meg cáfolja egyes lapoknak azt a hirét, hogy a külföldi kölcsönszelvények fizetésére vonatkozó párisi tárgyalások megszakítására lehet számítani. Az Adeverid értesülése szerint a kormány jelentést kapott, hogy a francia kormány, valamint a stabilizációs kölcsönt annak idején aláirt Banque de Paris et Pays Bas pénzitézet közbenjárása következtében a külföldi hitelezőkkel folytatott tárgyalások kedvező fordulatot vett Romániára nézve. Lazeanu államtitkár, aki a párisi tárgyalásokat vezette, Bukarestbe érkezett és Slávescu pénzügyminiszternek jelentést tett a tárgyalásokról. A Lupta szerint Lazeanu három javaslatot hozott, amiket a hitelezők tettek, hogy a tárgyalások május 15-éig befejezést nyerhessenek. Slăvescu bir szerint egyeseket el is fogadott ezek közül és a minisztertanács is magáévá tette, úgy,hogy ily órtelmti távirati utasításokat küldtek a Parisban maradt román delegációnak. Hivatalos körök remélik, hogy, a hitelezők javaslatainak elfogadása következtében néhány napon belül megkötik a megegyezést és a román delegáció azonnal visszatér az országba, A kivitel jutalmazása. Ma délelőtt az ipar- és kereskededmi minisztériumban értekezletet tartottak Teodo- rescu miniszter elnökletével, amelynek tárgyát a kiviteli prémiumok bevezetése képezte. Nagy ünnepe s mai nap a román nemzetnek. A törvényhozás nemzeti ünneppé avatta a román fejedelemségek egyesülésének évfordulóját és meg tudjuk érteni a román nép lelkesedését, hogy kegyeletes érzéssel emlékszik arra a történelmi dátumra, amelytől az addig szétszakított, évszázadokon keresztül török zsarnokság alatt vergődő románság állami léte számitódik. A magyarság épp úgy szenvedett a török hódoltság alatt, mint a román nép és épp úgy fegyverrel kellett kiverekednie szabadságát, a szabad-élet jogát, mint a román népnek. Amióta az egyesülés megtörtént, a világháború meghozta a román nemzet minden vágyának beteljesülését és most egy ország keretében fejtheti ki erőit és kezében van fejlődésének minden biztosítéka. Ezen a napon bizonyára sok lelkes beszéd, hazafias szónoklat fog elhangzani s remélhetőleg akadni fognak az országszerte tartott ünnepségek szónokai között olyanok is, akik a lelkesedés mámorában sem fognak megfeledkezni arról, hogy a naggyá lett Románia la- kósai között nagyszámmal élnek más nemzetiségű és más anyanyelvű polgárok is, akik, ha nem is tartoznak az államalkotó többséghez, de épp úgy szivükön viselik vallásuk gyakorlatának szabadságát, nyelvük megőrzését, fejlesztését, kultúrájuknak ápolását, mint az egy országban egyesült román fejedelemségek, Bukovina, Erdély és Bánát románjai. Lehan goló tünet, hogy az utóbbi időben egyre több türelmetlen hang szólal fel, kétségbevonva ezeket a jogokat azzal a gyatra érvvel támogatva a szűkkeblű álláspontot, hogy a kisebbségek térfoglalása amugyis túlnőtt a „megengedhető“ határokon, tehát sokkal inkább lehet szó jogmegvonásról, mint jogki terjesztésről Nem akarunk éppen ezen a napon abba a látszatba keveredni, mintha ünneprontók akarnánk lenni. Ezer meg ezer érvünk volna a tü relmetlesóg és rövidlátás manapság annyira éles offenzivájára, ehelyett azonban egy román birói fórum Ítéletét állitjuk ide, annak bizonyságaképpen, hogy szerencsére a mai tulfeszitet- ten ideges légkörben is vannak tárgyilagosan gondolkozó elmék, „vannak még birák Romániában.“ Egy Csíkszeredái gimnáziumi tanár, Borcsa Gergely panaszt emelt a marosvásárhelyi ítélőtábla mellett működő közigazgatási bíróságnál az ellen, hogy az alsófoku tanügyi hatóságok a névvegyelemzés erőszakolt érvei alapján arra akarták őt kötelezni hogy gyermekeit, mint neve után ítélve román eredetüe- ket állami iskolába Írassa. Borcsa tanár nemcsak arra hivatkozott és bizonyitotta ősi oklevelekkel, hogy a neve is, a származása is magyar, hanem elvi alapon is kifejtette, hogy mindenkinek szuverén joga nemzetiségének megállapítása és ezt a jogot önkényes magyarázatokkal elvenni senkitől sem lehet. A tábla aztán teljes egészében magáévá tette az álláspontot, kimondván, hogy a névvegyelemzés semmiféle jogszabályon nem alapszik, a szülőket iskolaválasztás jogában korlátozni nem lehet. Ki vonhatná kétségbe, Hogy azok a marosvásárhelyi birák, akik ezt a bölcs határozatot hozták, nem jó románok. Éppen ellenkezőleg, szerintünk éppen azért jó románok, mert fei tudtak emelkedni az elfogultság szűk látókörén, amikor nemcsak önmaguknak és népüknek, hanem az állam más fajtájú polgárainak is meg akarják adni a 6zabad-fejlődés lehetőségeit. Ezek a birák talán éppen arra gondolhattak, hogy az egyesülés ünnepe a felszabadulás, a szabadság ünnepe is egyúttal s az a nép, amelţ sorstársainak — Ha azok kisebbségek is •— jogokat ad, önmagát tiszteli meg vele. Tisztelegjünk a román egyesülés ünnepének napján azok előtt a román birák előtt, akik azt demonstrálták, hogy a hazafiság és a türei- messég nem ellentétes fogalmak, hanem kiegészítik egymást, •-
