Keleti Ujság, 1934. május (17. évfolyam, 97-119. szám)
1934-05-09 / 103. szám
Képviselőház BUDAPEST V. Előfizetési árak belföldön: Égés* évre 800, félévre 400, negyedévre 200, egy hóra 70 lej. Magyarországon; Egy évre 60, félévre 25, negyedévre 12.50, egy hónapra 650 pengő. Egyes számok az Ibnsz elárusító kioszkjaiban. ORSZÁGOS MAGYARPARTI LAP XVII. ÉVFOLYAM - 103. SZÁM, Felelős szerkesztő: SZÁSZ ENDRE. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda; Cluj-Kolozsr&r, Baron L Fop ucca 5. Mám. Telefon; 90S. — Levéletmí Cluj, postafiók 101. szám. Kéziratokat senkinek sem küld vissza és nem Is őriz meg a szerkesztőség. Törökország1 a világpolitikában A törölt külügyminiszter a napokban ismét Bukarestbe utazik. Általában: a török külügyminiszter sokat utazik. Törökország szemmel láthatólag mindinkább belekapcsolódik a nemzetközi politikába. A háború után Törökország nem viselkedett túlságos nemzetközi előzékenységgel. Nem igyekezett belépni a Népszövetségbe és nem tagja a Népszövetségnek még ma sem. Szövetségeseit is úgynevezett „rossz társaság“-ból válogatta ki. Oroszországgal kötött megegyezést és bár a török nacionalista államot az orosz kommunista államtól világok választják el, a barátiig közöttük szilírd és állhatatos. Mostanában Törökország, _mint szomszédja, Oroszország, — kivonult a politikai póttartalékból és a nemzetközi diplomácia íromszolgálatába került. A balkán-paktum megkötésénél Törökország már tényezővé vált. Meg is becsülték a szomszédok, mert Törökország, amely a békeszerződések korszakában manu brevi fejezte ki ellenkező álláspontját, most egyszerre a legbuzgóbb antire- vizionista lett. A balkán-paktumnak ugyanis az a lényege, hogy biztosítsa a határok sérthetetlenségét. Törökország nagy előszeretettel biztosítja a más országok határainak a sérthetetlenségét. Nem törődik azzal, hogy Bulgária rosszalását szerzi meg, annak a Bulgáriának, amely a világháborúban „váll-váll mellett“ Törökország mellett küzdött a központi hatalmak soraiban. Dehát ilyen dolog a politika. Érzelmi rugók nem számítanak. Törökországnak most az az érdeke, hogy mint konzervatív tényező illeszkedjék be a világpolitikába. A jelek azt mutatják, hogy ilyen fellépés mellett sok mindent elfelejtenek neki a hatalmak. Dehát, hol találja meg számítását Törökország a világpolitikában? Bizonyos vonatkozásban felvilágositást nyújt erre a külügyminiszternek nemrégiben tartott expozéja, amelyben az olasz-török konfliktusról tesz említést. Olaszországnak jelentős külpolitikai érdekei vannak Ázsiában, amelyek közelről érintik a török érdekeket. A külügyminiszter hangoztatta ugyan, hogy Olaszország és Törökország között zavartalan a jóviszony, de el kell készülni Törökországnak eshetőségekre és ezért jött kapóra Törökországnak is a balkáni paktum, amelynek bizonyos olaszellenes éle van. Kitűnik ez abból is, hogy Görögország ellenzéki nyomás alatt ugyan, de a paktumból való kilépéssel fog- lalkozik, mert nem akarja megzavarni a hagyományos olasz-görög jóviszonyt. Törökországnak érdeke az is, hogy mind több barátot szerezzen a Szovjetnek s „a te barátod az én barátom, vagy az én barátom a te barátod" elve alapján. Már a múltkoriban szállingóztak hírek, hogy Tevfik Rüdzsi bey azért akar átjönni Bukarestbe, hogy majd Titulescuval együtt utazzanak Moszkvába. A török külügyminiszter tehát, hol itt közvetít, hol ott, látszólagosan önzetlenül, de a kulisszák mögött számítva arra, hogy politikai jó szolgálataiért gazdasági ellenszolgáltatásokat kap. Barthou egyes lapok szerint Olaszországban akarja megtalálni azt a partnert, akit esetleg Lengyelországban vészit el. Törökország Romániában és Jugoszláviában találja meg partnereit a hajdani Bulgária helyett,Németország Lengyel- országban és igy tovább. A világ mindenesetre forog! A Magyar Párt elnölci tanácsa nagyfonlosságu ülést tartott Kolozsvárt Állásfoglalás a miniszlerclnökneb a „történeti jóvátételére vonatkozó kijelentésére — A Székelyföld javára sürgős se" gitséget kér a Magyar Párt és szorgalmazza az iskola" autonómiát — A hitelszervezetek kiépítése ügyében köz" gazdasági értekezletet fog összehívni (Koloss vár, május 8.) Nagyjelentőségű ülést tartott ma a Magyar Párt elnöki tanácsa Kolozsváron- A magyarság égető nagy problémái kerültek napirendre, amelyekre nézve elnöki tanács nagyjelentőségű határozatokat hozott. Az Országos Magyar Párt elnöki tanácsa folyó hó 8-án délelőtt 10 órai kezdettel ülést tartott a párt központi irodájában. Az udvarhelymegyei választás. Az elnöki tanács mindenekelőtt az udvarhelymegyei időközi választás kérdésével foglalkozott és az ottani tagozat javaslatára képviselőül dr. Abrudbányai Edét jelölte. A közeljövőben megejtendő közigazgatási választásokra vonatkozóan megfelelő utasítást adott a tagosatok elnökségeinek. A „történelmi jóvátétel”. Az elnöki tanács megdöbbenéssel vett tudomást Tatarescu miniszterelnök urnák néhány nappal előbb Kolozsvárt tett azon kijelentéséről, amely az erdélyi románság javára a „történelmi jóvátétel" szükségét, mint kormányzati programot hangoztatta, amelynek megvalósítása az elnöki tanács nézete szerint Erdély többi népei életérdekeinek elhanyagolásával volna egyértelmű. Az elnöki tanács hivatkozik az egyenlő elbánásnak azon kötelezettségére, melyet a román állam nemzetiségi megkülönböztetés nélkül az országot alkotó minden nép javára nemzetközi szerződésekben vállalt és annak alapján kéri és követeli, bogy mindazok a kedvezmények és segítségek, melyeket a kormány a móevidék lakossága javára foganatosított és elhatározott, a teljesen azonos gazdasági jellegű Székelyföld lakossága javára is kiterjesztessenek, ahol a leg jogosabb panaszok is évek során át orvoslás nélkül hagyattak. Iskolai autonómia. Az elnöki tanács annak hangoztatását sem mulaszthatta cl, hogy az ország kormányai 15 év óta egyetlen lépést sem tettek annak a nemzetközi kötelezettségnek teljesítésére, melyet az ország az 1919. évi párisi szerződés 11. cikkében kikötött iskolai autonómia megvalósítására vállalti sőt ezen kötelezettséggel teljes ellentétben — leginkább a székely megyékben — a hitvallásos iskolák a zaklatások véget nem érő sorozatának tétettek ki és a súlyos gazdasági he'., zetben lévő lakosság állami iskolák építésére és fenntartására és ezzel kettős iskolai teher viselésére kényszerittetett Az elnöki tanács óvást emel az ellen a rendszer ellen is, amely főleg a magyar kisebbséghez tartozó közalkalmazottakat és a hitvallásos iskolák tanszemély- setét az egyre ismétlődő nyelvvizsgáknak veti aláA magyar Iillelszervezef kiépítése Az uj adósságrendezés és az ország egész hitelszervezetét átformáló banktörvény tárgyalása során behatóan foglalkozott az elnöki tanács azzal a kettős problémával, hogy egyrészt miként volna az alapjában megingatott mintegy hatmilliárdnyi magyar takarékossági tőkének legalább a konverzió által nem érintett része megóvható attól, hogy átgondolt terv és megfelelő intézkedések hiányában teljesen megsemmisüljön, másrészt miként volnának ujjáépithetők a magyarság hitelszervezetei, — igy elsősorban a legnagyobb figyelmet érdemlő szövetkezeti hálózat, — melyek eddigi felépitettségükben már az uj törvényhozási intézkedések folytán sem tölthetik be többé hivatásukat Értekezletre hívják össze 9 szakembereket. Megbízást adott az elnöki tanács a köz- gazdasági szakosztálynak, hogy e nagyfontos- ságu kérdések alapos megvitatása és az elérendő célok s a követendő módozatok kijelölése végett a magyarság hivatott szakembereit alkalmas időben értekezletre hívja össze. E kérdések iránt máris nagy érdeklődés mutatkozik, az elnöki tanács azonban úgy véli, hogy tervbevett nagyfontosságu értekezlet megtartása előtt több irányban kell információkat beszereznie és egyebek között a szőve ck'zeti törvény már tárgyalás alatt álló módosítását is be kell várni, hogy igy a közgazdasági szakosztály a helyzet teljes ismeretében foglalhasson állást ezekben az életbevágó kérdésekben. Már most leszögezi az elnöki tanács azt az elvi felfogását, hogy a jövőben csak azokat a httelr szerveket ismerheti el a magyarság egyeteméhez tartozóknak, mélyek úgy felépítésükben, mint üzleti politikájukban beleilleszkednek az erdélyi magyarság érdekkörébe és célkitűzéseibe. Megalakította az elnöki tanács a párt közművelődési szakosztályát. Végül pedig figyelmezteti a vármegyei, városi és községi tagozatok elnökségeit, hogy ahol a megbízatások a szervezeti szabályzat értelmében lejártak, ott! még a tavasz folyamán, de legkésőbb őszig az ujraalakulások vitessenek keresztül,, 0
