Keleti Ujság, 1934. május (17. évfolyam, 97-119. szám)
1934-05-05 / 100. szám
KUETlUjSW* Szombat, Í934 m'ájtti 5UWW.W8>agg»mi 1*1 Mimi UWBI ÉRDÜL Yí SZEMMEL A DUNÁMTÚL Négyezer diák otthonában A ráncosaiéit, fehérhaju monda szerint itt kapta a koronát Szent István II. Szilveszter pápától és háláitól nevezte fel ezt a helyet Pápának. A krónikák már 1051-ben említik, mint királyt birtokot ezt aa egykori avar területet és a honfoglalás előtti ős keresztény fészket, a hetekig itt tartózkodó Zsigmoítd király Itt hirdet biinbocsánatot a főáraknak és Ígéri ünnepélyesén, hogy törvényesen fog uralkodni. Szinte látom a későbbi tűrök, Uuruc-labanc, francia harcokat, a negyvennyolcas idők véres drámáját, de a végzetesen'szép magyar történelem eseményei között Pápa város n a< » fegyver, hanem a kultúra, a mindeneket megtartó, tiszta es igaz magyar kultúra történelmét viseli homlokán nemcsak ma, mint a „diákok városa“, hiszen négyezer diák tanul benne, liánom a. múltban Is. A sötét Bakony romantikus rengetegei alatt, ez. a város minden időben a gyermeket, az ifjúságot.' tehát áltála a mag va r jövendőt tartotta a legfontosabbnak, ezért csak haett kalappá) szabad megemlékezni róla. ■ TCnyiWfi Török Iîn 1 i tif uram udvarában. A magám fajta bolond, hetüvető, kóbor lantosnak nines nagyobb ' gyönyörűsége. mint visszasétálni a múltba, lia uagyon megundorodott az ember a jelentől, a basa korog, vagy az adóvégrehajtó kopog az ablakon. A múltba menekülésnél azonban Pápán Tan otthon mindenki, aki pennád ember. Már az első magyar időkben itt virágzott a legszebben a középkori kultúra. 'A pápai franciskánusnU méteres falai mögött gyönyörű (Hetüket vetettek a kolostori oskolában a hajszos <liá- kok K mennyi földön hires volt már 1480-ban egyházi zenéjük. A pápai vár udvara pétiig tudósok, muzsikusok. iiiÜTészcU, poéták otthona Ma azonban a barátok- nál meguntad a deák nyelvű pallérozódást, az örök tátin himnuszokat, antiphonákat, dóriakat, Credokat, vesperákat. lépjünk ót az Enyingi Török Bálint uram udvarába Mozgalmas, szép magyár élet vagyon nála. Bálint pap, udvar! papja a külországokból hozott uj vallással máris megbolonditotta Pápa városát, tlsztu csuda minden ige, amit hirdet Tó magyarnak való az n i alias a. :>z ur maga is oda vagyon érte s ha csak Ulneseii portyázás a török miatt (Nagy baj lesz odalenn Mohácson, meglátjátok!), maga is szívesen traktál Bábuddal a reformáció dolgairól. A vitézek is ssájtátva hallgatják s o barátok fenik a fogukat, de a városi nép Báünddal tart s meglátjátok, nagy dolgok kerekednek ebből az uj hitből. Az egyetlen udvari «leak, Tinódi Lantos Sebestjén, aki nem sok ügyet vet az egészre, szökik a biblia elől, «le rajta senki sem csudalkozik. Kóbor, nótamondó lantos ökeme. kinek fontosabb a vers. a nóta, mint n lelke üdvössége. A kutya se ugatja meg, ha valahol a kertek alatt felfordul. bár — mit mondjunk — a pápaiak szeretik — a vitézek a riizlte mennének a nótáiért, a fehérnépek se vetik meg, Uigyul az orcájuk, forró lesz a csókjuk, íja sírni kezd a koboz a kezében... S azok a szépséges szép magyar versek! .. . Hej Tejóisten! ... Még a vén, hubóhajszil, öregemberek is úgy sírnak tőlük, mint n záporeső, ba bor mellett elhallgatják a deákot. Szép szál legény no. hetykén áll a, fövege, de szentsége.? a magyar sző a szájában .. -lói tette Török Bálint uram. hogy itt fogta, tartsa meg az Isten!... Mielőtt a felvetett kő alájő. üdö változhatik! Igaza van a közmondásnak. Mohács nekünk árva magyaroknak csuful betelte az ajtót. (Nem megmondtam, hogy nagy baj lesz odalenn?) Hol van már Török Bálint uram és Sebestyén a lantos? Szomszédja az országbíró, Thurzó Elek uram se vetekedik véle, hogy ki tesz többet a pallérozásért. A török martaié r ok majd mindennap itt, Tényekednek a vár alatt, ba nem is képesek megbirni. {.Jól megerősítette a Bálint ur özvegyének tiszttartó-deákja, Martoníalv! Imre,) Kár, hogy » kard mindig a kézben van, nem Igen lehet ilyen időkben pennát faragni vele, pedig I57t-ct írunk. Az egy kálvinista pap, Huszár Gál tisztelete» uram nem tágít. Az ország minden fontos vára török kézen van, de ö nyomdát állított (Nem is igen van tnás az országban) s magyarul nyomtatja a Heidelberg! Kátét: .. . Anti ezután következik, a háborúk és pusztulás ideje. A várat elfoglalják a törökök, de Aldobradtni és Miksa főherceg vezérlete alatt a 43 000 főből álló sereg visszaszerzl A II. Rákóczi Ferenc szabadságharcának Is alaposan megadja az árát, Pálffy felégeti bosszúból, mert a kurucoknak otthont nyújtott és mindössze 633 lakosa marad a városnak. Napoleon, franciái újra feldúlják és kirabolják. 48-ban Itt gyülekezik Mészár«*« hadügyminiszter rendeletére a dunántúli nemzetőrség és énekli a nótát az ihászi iitközev után: Seprik a pápát uceát, Masíroznak a katonákTiszta csoda, hogy a város mégis fenn tudott maradni ennyi megpróbáltatás után is. Ahol minden a kultúráról bőszéi. Fennmaradt és a tudomány, művészet, kultúra szent hajlékává lett, örökre eljegyezve vele. A XVUI. századtól kez.dve, más formában ugyan, <le mintha megvalósult volna " Tinódi Lantos Sebestyén és Bálint pap magyar álma. Ekkor épül a* öreg kollégium, amely a kálvínízmus reneszánszát Jelzi. Benne kiváló tanárok európai jelentőségű munkát fejtenek Ul Mándi Márton István tanár ur az első, ki Kant tanait Magyarországon hirde.ti. Itt tanítottak későbben 'lár- c-zy Lajos, Bocsor István és Kerkapoly Károly miniszter, ki Hegel filozófiáját Ismerteti meg a magyar szellemi élettel, álég fontosabbak azonban, akik itt tanultak, a magyar Irodalom világhírű büszkeséget, Petőfi és Jókat, kik mint pápát «liâkok szerzik az első babérokat. Az egykori reformáció és ellenreformái'tó vad vitai, a gálvarabságok és vallást üldözések hleje Pápán nemes kulturális vetélkedéssé szelídült, és a született tehetségek érvényesülésén felüt ennek a bizonyságát kell látnunk abban Is, hogy a vén kálvinista „kollégium“ mögött nem maradt el se tanárok, se tanítványok dolgában az egj-et.len magyar szerzetesrend, a Pálosok gimnáziuma sem, melyet IKt)2-ben adott a király a bencéseknek. Ebben tanított Ányos Pál, a szomorú poéta és itt tanult Deák Ferenc, fejtett ki feltűnő Írói működést Fussy Tamás és Vaszary Kolos, a későbbi történettudós és hercegprímás A magyar irodalom másik büszkesége Kisfaludy Sándor a Griff- szállobuii van érdekéi ve. mert ennek, egész Dunántúl leghíresebb báltermében táncoltatta és tett« a szépet kégőbbi feleségének, a szépséges Szegedy Rozáliának. (Nagy dolog ez kérem egy poéta életében, — sajnos, csak m akkori időkben!) A két hltil gimnázium abban Is versenyez egymással. hogy melyik tud többet az elmúlt Idők kultúrájából megmenteni. A gimnázium gjúijteinényében a pálosok értékes feljegyzéseit, városi céhládákat és a város sok rellkváit őrzik: viszont n kollégium uj palotájában a Petőfi és Jókai emlékeken kívül 80.000 kötetes könyvtár, régészeti gyűjtemény és a Iialdnccl-féte metszet-gyűjtemény ejtik bámulatba az embert. De hu mindezt nem is tudná valaki, elég egyetlen séta a városban, bőgj' meggyőzeid jók: Pápa nem is lehet más, mint a kultúra városa. Nem hiába volt itt hajdan egész művész kolónia, amely messze földön hires alkotásokkal ajándékozta meg nemzetét képzőművészeti téren. A főtér emeletes barokk házal között hasit bele az égbe az „öreg templom“ Maulbertsch-freskóival, Porkopp-szobraival, Maurer-oltárképével. Szemben vele exkluzív némaságban áll a 300 holdas angol parkban az Esterházy'-kastély, hatalmas barokk-patkó Benne föuri fény, festmények, antik holmik, fegj-vr- rek. altwien, herendi porcellánolt, könyvtár, » dunántúli főurak ismert bősége és — méretei. • Mindez azonban csak látnivaló é« az sok van, Patinás, nevezete» házak, műemlékek tömege, a régi városban évszázadok hangulatába «eiik vissza a® ember, alacsony, boltíves kapuk, kopogtatóval, furcsa udvarok, zeg-zugok, rácsok, duplatetők, hulló vakolat és sok rejtély, «irkély, romantika. A tereken szobrok ifj. Vastagé Györgytől, Strobltól. Látnivalók a modern paloták Is, villasorok, szövőgyár, «iohánygyár, parkja, sporttelepe, fürdője intés- inényei, stb. Mindez azonban nem az Igazi élet, az igazi Pápa, Az élet és Igazi I’ápa a négyezer diák, akik Iskoláit látogatják. Ez a négyezer, Ifjúságtól, lelkesedéstől és intellektustól ragyogó homloku, kemény energiáktól feszülő tiszta gyerniekliadsereg az uj Idők és megörült népek keresztes háborújában, kik saját hibájukon kívül, minden országban a történelem tegszomo- ruhb áldozatai, bár nagy részük nem ts tud róla, kik nem vétkeztek és mégis bűnhődnek, kik <»ak Imádkoznak és mégis a kárhozat tüze lebeg fejük felét*, Isik csak szeretni tudnak, hogy ért® meghaljanak és elhulljanak az élet ököl- és fegyvercsapásai alatt, kiknek virágénekét már a bölcsőben a halál fekete szenteltvize átkeresztelte és a hetük tengerén átkelve a jövőtlenség kenj'értelen hazájába lépnek, kiket a né~ Iiek fajgyűlölete marcangol, inegtébolyult politikák nyoniorgatnak, hogy általuk és bennük egymást megsemmisítsék. Ok nem, de mi, apák é* tövissel kosén- ruzott édesanyák, tudják ml a* ma gyermeknek lenni.,. Es mégis ők az élet maga! Ok az élet, ha százszor visszaverik Is makuláHao ajkukon az Igét, eltörik kezeiket, hogy sorsukon ne munkálhassanak, apáik holttestét vetik is utjok elébe, hivatalok és érvényesülések ajtait be is csapják orruk előtt, protekciók nélkül Is, árván ts, rongyosan és éhesen ts, az utszélén is. ha „kontingentálják“ Is pályák szerint hideg papiroson és a jövőt nem látó politikusok, kormányok és miniszterek. Aki őket bántja, saját népét dönti pusztulásba és végső megsemmisülésbe. Aki őket megöli, aa apák, anyák millióit la megöli, mert az már a világ vége és legszörnyübb katasztrófája, ha nincs gj'ermek, kiért küzdeni és saját Jövendő testünk és életünk, kicsinyeink holtteste fölött kell virrasztanunk mindaddig, míg mi ledőlünk a végső nagy szendergésre. Mondom, vallom pedig mindezt mindenkivel szemben, mert a kisebbségi szülők tudják, érzik és sírját legjobban, hogy mi az szülőnek és gyermeknek tenni és még sem esünk kétségbe. A megváltó és megváltás születése is gyermekáldozattal Wezd«5dött.., Isten óvja fiainkat, leányainkat Szerencsére az ö sorsuk az ö kezükben van és a kikorhadt agyú „Illetékesek“ képtelenek megállapítani a jövő és élet örök törvényének: a gyermekeknek virágos szekerét, akár ujjongó, akár halott kicsinyeinkkel van is tele az a szekér. A Bálint papok és Tinódi .Sebestyén, Petőfi ft# Deák Ferenc unokái a pápai négyezer gyermek, az 5 hitük, versük, szeretetük és bölcseségük él bennöki tudják, ismerik hivatásukat: eltakarítani az élet «ltjából a világ és emberiség fertőzött holttest tömegét, szennyes világnézetét, az egymás fején összetört fegyvereket és a tiszta magyar becsület és igazság örök igéi szerint látni meg uj világukat a tudás, hit és öreg becsület, tisztánlátás és igazi kultúra tannséges ma- • gaslatalban. Tstván király Pápán kapta a koronát a pápától az országalapitás nemzetközi elismeréseképpen. E* csak monda, szép monda, de valóság, hogy minden népnek és minden országnak legszebb koronája a gyermek. Ha ez a valóság mondává válik, akkor elgurul minden korona és nincs haza, esak temető. ' Eram Irgalmazz nekünk!,.. Nyíró József. állási keres, alkalmazottra van szüksége, házasodni akar, férjhez akar menni, valinit venni, vagy elandi akar, lakasa kiadó, lakást keres, Adjon fel még ma egy apróhúsodét est vspáv nap* alatt megvan az eredmény APftOM9S3BETÉS€INX ÄRA Rpy szó 2 lej, vastagabb betűvel « lej A legkis bb apróhirdetés ára 2S*— lej. Nzgyowb mennyiségű hirdetés lekötésén árengedményt Apróhirdf't' seket felvesz: 9 kiadóhivatal. Báron L Pop iscca 5 szám !az Uniitárus Kolí giuro hátamőgött), délelőtt 9-tői délután ö óráig. „Minerva" Könyvkereskedés fiep na Maria ucca i szám
