Keleti Ujság, 1934. május (17. évfolyam, 97-119. szám)
1934-05-24 / 114. szám
I* -tepvissi onas BUDAPEST V. w*am ţrntm pmws IB «nuntr ff«. StSM—lMT. Csütörtök, 1934, május 24, — Ära 3 ißt Előfizetési árak belföldön: Egésa évre 80(h-.félévre 400. negyedévre 200, egy hóra 70 lej. Magyarországon: Egy érre 50, félévre 25, negyedévre 12.50, egy hónapra 6.50 pengő. Egyes számok az Ibusz elárusító kioszkjaiban. ORSZÁGOS MAGYARPARTI LAP XVII. ÉVFOLYAM - 114. SZÁM. Felelős szerkesztő: SZÁSZ ENDRE. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: duj-Kolozsvár, Baron L. Fop ucca 5. szám. Telefon: 508. — Levélcím: Cluj, postafiók 101. szám. Kéziratokat senkinek sen» küld vissza és nem Is őriz meg a szerkesztősé*. Kivenni a mások kezéből? Mindnyájunkat érdekel, kisebbségieket, az a stilus és gondolat, ami az erdélyi román iparosok marosvásárhelyi egész gyűlésén végigvonult. Különösen igényt tarthat ennek a gyűlésnek minden hire a magyar iparos és magyar kereskedő érdeklődésére. Miniszter is vett részt ezen a gyűlésen, a kormánynak egyik felelős tagja. Minden elhangzott beszéd, azoké is, akik ünnepelték a, minisztert, azoké is, akik javaslatokat indokoltak s magáé a miniszteré is, mind ugyanabból az alaphangból indult ki, amely az utóbbi idők megtévesztő kisebbségellenes jelszavaknak a hatásaként jelentkezik. Az összes kívánságok abban csúcsosodtak ki: félretaszitani a városok nem román iparosait. Világosabban ezt úgy fordíthatnék magyarra, hogy , a munkát, érvényesülési lehetőségeket akarják kivenni a kisebbségi iparosnak a kezéből. A mai súlyos, végeláthatatlanul szomorú gazdasági viszonyok között, bizony iparosoknak az összcjövptelén olyan gazdasági problémákkal is lehetne foglalkozni, amelyeknek a megoldása érdekében szükség van minden ipari szakértelemre. Szükség van arra, hogy mindenki összefogjon ebben az országban rs váll vetett erővel menjünk keresztül a válság veszélyes sivatagán és vállvetve menjünk neki annak a sivárságnak, ami még reánk vár. Ez volna az ország igazi érdeke, ez volna a jól felfogott román nemzeti érdek is. Mindezt s az egész gazdasági élet vészes fclperzse- lődését nem látták meg a Marosvásárhelyen összegyűlt román iparosok, hanem arról beszéltek: kivenni a tőkét másoknak a kezéből. .Vem vették észre, hogy a fejük fölött ugyanannak a tűznek a lángja csapott be a tetőbe, amelynek martalékául eshetik az iparosi munka s egészen másról beszéltek. Politikával akarták megkenni az iparos recsegő szekértengelyét. Annak a megtévesztő és végzetesen téves jelszónak a hatalma alá kerültek, amely azt akarja elhitetni, hogy a kisebbségi elemeknek van jobb érvényesülési lehetőségük ebben az országban s nincsen már itt más murikat eladat ,- mint V "'V ezeket a kisebbségi elemeket. A politikai piactereken dobtak fel ilyen jelszavakat. Akik feldobták, nagyon jól tudják, mennyire másképpen áll ez a helyzet, de a sovinizmus szárnyaiba igv akartak belekapaszkodni, azzal a számítással, hátha igy fennebb tudnak rebbenni a feltűnés- keltés domoldalain. De általában a román párt- politikusok igen szeretnek a városok románositá- sának a természetellenes gyorsaságával foglalkozni. A román iparosnak is észre kellene venni, hogy ezzel a jelszóval indokolnak ineg olyan intézkedéseket és berendezkedéseket, amelyek általában iparosellenesek. Miért fizeti az iparos, a román iparos is, a városi közterheknek S0_90 százalékkal nagyobb részét, mint a bankigazgatók, tisztviselők, diplomás rétegek, amelyek közvetlenül nem járulnak hozzá a községi közterhek viseléséhez? Miért van az például, hogy az állami iskolákat az iparosok és kereskedők pénzéből táplálkozó városi kasszákból kell fenntartani? 1 ' f* v ' 1 n. . ¥ ,. . • ,3 \ • \ I v ( 1 ■ Va I ó*. t Ai . ... ./ / Ezek az iparosok érvényesülése elé emelt akadályok a román iparos kilátásait nagyon lerontották s az ehhez hasonló akadályoknak egész hosszú sora áll még a román iparos előtt. Hiábavaló volna, ha az elképzelt egyszerűséggel kivennék a kisebbségi iparosok kezéből a még megmaradt száraz mindennapi kenyeret, mert az akadályok hosszú sora miatt amúgy sem tudnának boldogulni vele. Az egyenlő (Fáris, május 23-) Az egész világpolitikát a francia-orosz katonai szövetség állítólagos megkötésének hire érdekli- Most már Berlinben is úgy tudják, hogy Franciaország katonai szövetséget köt a szovjettel, amely kölcsönös segélynyújtást tételez fel és Németország ellen irányul■ A Berliner Tageblatt szerint Litvinov és Dovgalevszky párisi szovjetkövet már napok óta tárgyalásokat folytatnak, ugyanakkor Barthou kihallgatáson fogadta a moszkvai francia nagykövetet és tárgyalt vele Oroszországnak a Népszövetségbe való belépéséről, valamint a francia-orosz katonai egyezményről. Német lapjelentések szerint a francia-orosz katonai egyezmény megkötése Lengyelországot kényes helyzetbe fogja hozni. Ha katonai egyezményről van sző, akkor Lengyelországnak elvileg csatlakoznia kell az egyezményhez, már pedig teljesen lengyel érdek ellen való, ha Lengyelország orosz katonai felvonulásoknak lehet majd a színhelye. Német körök reímélik, hogy még inkább Németországhoz fog kapcsolódni Lengyelország politikai érdeke. A Deutsche Zeitung szerint, ba ez a katonai egyezmény igaz, úgy Franciaország nem tudja az ódiumot elvonatkoztatni magától, hogy a szovjettel katonai egyességet kötve, lazított az erkölcsi és politikai alapelveken. Ami az angol sajtó magatartását illeti, az angol lapok hangoztatják, hogy Anglia nem fog csatlakozni az egyezményhez és hogy orosz részről nem történik egyéb, mint folytatása, annak a szövetségi rendszernek, ajmely még a cári időkből ismeretes. Egyes politikai ügynökségek még mindig cáfolni igyekeznek a Newyork Héráidnak azt a feltünésíkeltö hirét, hogy a katonai egyezményt már meg is kötötték volna. A cáfolat azonban erőtlen, mert nem vonják kétségbe, hogy a szovjet és Franciaország között tényleg folytak tárgyalások, amelyek úgy az egyezmény megkötésére, mint a szovjetnek a Népszövetségbe való belépésére vonatkoznak- A szovjet szeptemberben fog belépui a Népszövetségbe, ugyanakkor Lengyel- ország állandó tanácstagságot fog követelni magának. Igen jelentős hir e kérdéssel kapcsolatosan, hogy a francia-orosz katonai egyezmény megkötése után Franciaország meg fogja kísérelni a kisantant-államokat is beléptetni a katonai egyezménybe. ««HU»*« Ax osztrák IcorniitiriY Vsaf ezredet fciildöfl les vasúti vonalai riale védelmére Frauenfeld szökése nagy izgalmai váltott ki Ausztria kan (Becs, május 23.) Jelentettük, hogy Frauenfeld nemzeti szocialista vezér megszökött, miután becsületszavát adta, hogy nem hagyja el Ausztria területét. Frauenfeld szökése bécsi jelentések szerint még nemzeti szocialista körökben is érthető izgalmat váltott ki. Az osztrák szociáldemokrata vezérek- szabadon- bocsátása egyre szaporodik. Scheitz polgár- mester kijelentette, hogy nem hagyja el a védőmunkalehetőség szabad .érvényesülésének szabad versenye csak az az egyetlen ut és mód, ami a román iparosokat életképessé teheti. A kisebbségiekkel szemben amúgy is rengeteg nagy előnyük van ebben a versenyben. A kisebbségiek már legyengültem távol állanak minden támogatástól, kiestek minden közszáilitásból. A legyengült, roskadozó apró egzisztenciáktól elvett kenyér nem lehet ideális életcél és áldás sem lenne benne. Nem beszélünk most az ilyen kívánságok erkölcsi cs emberi mértékéről, csak a gazdasági törvényszerűség alakján józanul várható következményeiről. A tőkegyűjtésnek nem az elvétel az igaz és biztosítható módja, hanem az a munka, amelynek a lehetőségeit, a jövedelmezőségét kell újból megteremteni a gazdasági leromlásnak ebben az időszakában, Ilyen felemelkedett elhatározással sokkal célszerűbben és ideálisabban lehet szolgálni a nemzeti célokat _ szerintünk __ mint a mások elleni kirohanások bek» békétlenségének a szitásával. Hagy izgalmat váltott ki az egész európai politikában a készülő trancia.szovjfet katonai egyezmény Parisban az a terv, hogy a kisantant is csatlakozzék az egyezményhez fogságot, mert ba biinös, akkor állítsák bíróság elé, ha pedig nem bűnös, szüntessenek be ellene minden eljárást, hogy ismét első útja a városházára vezessen, mert változatlanul Bécs polgármesterének tartja magát. Ugyancsak Bécsből jelentik, hogy a vasúti merényletek egyre szaporoduak. úgy, hogy az osztrák kormány kénytelen volt a vasutak védelmére hat vasutvédelmi ezredet felállítani.
