Keleti Ujság, 1934. május (17. évfolyam, 97-119. szám)

1934-05-15 / 107. szám

TFT r • * w V * vu«íü

BUDAPEST V.

K Samenu* Wo.

ţflMW ' S4.3S*—1WT.

Kedd, 1934, május 15, — Ära 3 *®/

Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: ClaJ-KoloarvAr, Baron I* Pop ncca S. szám. Telefon: 608. — J>vflcim: Cluj, postafiók 101. szám. Kéziratokat senkinek sem küld vissza és nem Is. ötiz meg a szerkesztőség.

előfizetési árak belföldön: Egész évre SOO/THISVíe 400. negyedévre 200, egy hóra 70 lej. Magyarországon: Egy évre 50, félévre 25, negyedévre 12.50, egy hónapra 6.50 pengő. Egyes számok az Ibusz elárusító kioszkjaiban.

ORSZÁGOS MAGYARPARTI LAP XVII. ÉVFOLYAM - 107. SZÁM.

Felelős szerkesztő: SZÁSZ ENDREI.

Összeült a Népszövetség

\ török repülőraj Míosasltvából érkezeit Bukarestbe?

Siogy a román-förök barátságot még jobbon kíhangsulyona

A két külügyminiszter szívélyes |»oEiárköszöntője — Titulescu fontos eseményeket jelenteti be — Bulgáriát mindenáron be akarják vonni a balkáni paktum aláírói közé

Géniben ismét összeültek az európai vezérlő férfiak, hogy tárgyaljanak a sorsukról. Az érdeklődés mérsékelt, nem azért, mert közeledik a kánikula, a holt szezon, de mert a genfi politikával szemben már a téli hónapokban is közömbösek az emberek. Ha történetesen Magyarország nem emelt volna panaszt Jugoszlávia ellen, bizonyos határsértések miatt, akkor alig lett volna tárgypont, müsorszám, ami fokozottabb érdeklődést 'váltott volna ki.

Az ügy mindenesetre érdekes, nyugaton igen nagy meglepetést keltett. A magyar kormány emlékiratában előadja, hogy harmincegy esetben követtek el a jugoszlávok határsértést, tizenöt ember veszítette életét és százkét magyar családot utasítottak ki. Az angolok és franciák csodálkoznak azon, hogy ilyesmi lehetséges. Nem is hiszik. Nyugati fogalmak szerint az ilyesmiből már régóta háborús bonyodalom lett volna. A magyar külügyminiszter egy nyilatkozatában csupán annyit jegyez meg, hogy háborús aggodalomra Jugoszlávia viselkedése még nem ad okot, de alkalmas a nemzetközi békés viszony felbontására.

Jugoszlávia természetesen védekezik. Határ- konfliktusoknál úgyszólván hagyományos dolog, hogy az egyik fél mindig a másikat vádolja. Száz eset közül kilencvenkilenc esetben a he nem ismerés alapján állanak. Bizonyos azonban, hogy Magyarország és Jugoszlávia között az érintkezés mindig a legbarátságtalanabb volt. Jugoszláviában lakó magyar kisebbségieknek csak olyan útlevelet adnak, amellyel minden európai államba elmehetnek, csak Oroszországba ós Magyarországra nem. Emiatt is interpelláltak már a magyar parlamentben. A vámvizsgálat sem a legkényelmesebb a jugoszláv határ felé. De ez mind apróbb ja a dolgoknak. Véres határineidensekről van itt szó, bűncselekmények sürü láncolatáról, amelyeknek tisztázása nemzetközi érdek és ha Jugoszlávia annyira ártatlannak tudja magát, úgy Jugoszlávia érdeke is.

Jugoszlávia keleti határai, amelyek Bulgária felé vezetnek, még veszedelmesebbek, átjárhatatla- nabbak. Itt, utazók szerint, több száz kilométeres árok húzódik, haláltökozó villanyos áram van vezetve, sűrűn egymás mellett emeletes beton megfigyelő őrhelyek, telefonvezeték a különböző határposztok között. Aki erre utazik, azt mondja, hogy a látvány, teljesen háborús látvány. Jugoszlávia nem tagadja, hogy keleti határa félelmetesen van megerősítve, de a macedóniai veszedelemre hivatkozik.

De vájjon mire hivatkozik Jugoszlávia Magyarországgal szemben? Ha tényleg Magyarországon múlnának a dolgok, bizonyos politikai elégedetlenségen, bizonyos nyugtalanító kalandvágyon, akkor miért nincsenek határsértések Magyarország más szomszédai, Románia és Csehszlovákia felé,? Nem, a magyar-jugoszláv határincidensek, Jugoszlávia folytonos határincidensei valami tragikus félreértésből keletkezhetnek, valami indokolatlan rémlátásból, amely a jugoszláviai belpolitikának és diktatórikus módszereivel, azzal a szellemmel magyarázható, amely nemcsupán Jugoszlávia belpolitikájára, hanem külpolitikájára is rá akar nehezedni.

(Bukarest, május 14.) Tevfik Rüzsdi bej bukaresti látogatása beletartozik abba a programba, amit a kormány május hónap külpolitikai eseményeként készített elő. A török külügyminiszterrel folyó megbeszélések nemcsak a balkáni helyzetre vonatkoznak, hanem az Oroszország felé irányúié biz iositékszer zéseket is célozzák- Tudvalevő az orosz szovjet ós a török köztársaság közötti szoros kapcsolat és az ankarai kormány már sok tervnek volt a közvetítője. Az a beszéd, amit Tevfik Rüzsdi bej a külügyminisztériumi banketten mondott, utolsó mondataiban kifejezésre is juttatta ezt

 török külügyminiszter tiszteletére a külügyminisztériumban bankettet rendeztek, amelyen a két külügyminiszter programszerű köszöntőt mondott- A beszédekről jelentik a következőket:

Titulescu hivatkozott arra a barátságra, ami Tevfik Rüzsdihez fűzi. Beszélt arról, milyen nagy jelentősége van annak, hogy a szovjettel kötött szerződésben sikerült a „támadó fél“ fogalmát tisztázni és megjelölni. Ez a békét szolgáló mü nem jöhetett volna létre a török külügjuniniszter közreműködése nélkül. Aláhúzta a Balkán-paktum értékét. Kifejezte reményét, hotgy „rövidesen újabb, második Balkán-paktum aláírásának látványát nyújthatjuk a világnak“, amely föléje lesz fektetve az elsőnek, áthidalván a különböző nézetek között levő eltéréseket, hogy mindegyiket a béke szolgálatába állitsa.

Titulescu felemlegette, hogy Romániát és Törökországot milyen kötelékeik fűzik a többi államokhoz. Ezt mondta:

— Tudjuk, hogy Törökország Görögországnak és a Szovjeteknek különös barátságát élvezi. Tudják Önök, hogy Románia pedig Lengyelországnak, a kisantantnak és Franciaországnak barátja. Lehetetlen, hogy a mi barátságaink egymásmellé tétele ne képézzen fontos tényezőt a holnap békéjének létrehozásában. Az a meggyőződésem, hogy Törökország és Románia barátságának jövője van.

A török külügyminiszter válasza.

Tevfik Rüzsdi bej válaszában hangsúlyozta a török-román barátság mélységét. A londoni

a közvetítői szerepet, mint nemcsak a múltra, hanem a közeljövőre vonatkozó, vállalt feladatot. Titulescu külügyminiszter pedig azt jelentette be, hogy újabb eseményt készítettek elő, ami a Balkán-paktum jelentőségét fogja felemelni. Hogy mi lesz ez az esemény, azt nem mondotta meg- Részben az orosz szovjet elismerése, a diplomáciai kapcsolat felvétele, részben a bolgár megnemtámadási szerződés volna programon. Mind a kettő régóta esedékes- Bulgária tudvalevőleg azzal tért ki a Balkán-paktumhoz való csatlakozás elől, hogy megnemtámadási szerződésre tett ajánlatot.

egyezmény fontosságáról beszélt és kijelentette, hogy a „támadó fél“ definíciója, amit Oroszországgal irtak alá, elsősorban Titulescu békés szellemének és magas intelligenciájának köszönhető- Kijelentette a török miniszter, hogy teljesen egyetért Titulescuval, ami a Bulgáriával való tárgyalásokat a megnemtámadásról illeti. Majd ezt mondta:

— A török-román barátság kétségtelenül meg fogja erősíteni Törökország barátságát azokkal az államokkal, amelyekkel Románia barátságot tart fenn. Cserébe az én kormányom boldognak fogja magát érezni, ha uralkodni látná Románia és a Szovjetunió között a bizalom és megértés szellemét.

Megérkezett a török repülőraj is.

Hétfőn délelőtt leszállt a băneasai repülőtéren az öt repülőgépből álló török repülőraj. Mindenik repülőgép Breguet-tipusu. A raj vezetője Djelal alezredes. Moszkvából a kora hajnali órákban indultak el és reggel 9 órakor repültek át a Dnyeszter fölött. Romániából hazafelé folytatják útjukat.

Újabb külügyminiszteri látogatások.

A török külügyminiszter látogatása után most a külpolitika bukaresti eseményeiben egy kis szünet áll be. Azonban hivatalosan azt jelentik, hogy a barátságos és szövetséges államok külügyminisztereinek látogatásai Titulescu hazaérkezése után folytatódni fognak. Barthou francia és Maximos görög külügyminiszterek lesznek legközelebbi vendégeink.

TiSulescu köszöntője » torok yendéghez