Keleti Ujság, 1934. május (17. évfolyam, 97-119. szám)

1934-05-15 / 107. szám

TFT r • * w V * vu«íü BUDAPEST V. K Samenu* Wo. ţflMW ' S4.3S*—1WT. Kedd, 1934, május 15, — Ära 3 *®/ Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: ClaJ-KoloarvAr, Baron I* Pop ncca S. szám. Telefon: 608. — J>vflcim: Cluj, postafiók 101. szám. Kéziratokat senkinek sem küld vissza és nem Is. ötiz meg a szerkesztőség. előfizetési árak belföldön: Egész évre SOO/THISVíe 400. negyedévre 200, egy hóra 70 lej. Magyarországon: Egy évre 50, félévre 25, negyedévre 12.50, egy hónapra 6.50 pengő. Egyes számok az Ibusz elárusító kioszkjaiban. ORSZÁGOS MAGYARPARTI LAP XVII. ÉVFOLYAM - 107. SZÁM. Felelős szerkesztő: SZÁSZ ENDREI. Összeült a Népszövetség \ török repülőraj Míosasltvából érkezeit Bukarestbe? Siogy a román-förök barátságot még jobbon kíhangsulyona A két külügyminiszter szívélyes |»oEiárköszöntője — Titulescu fontos eseményeket jelenteti be — Bulgáriát mindenáron be akarják vonni a balkáni paktum aláírói közé Géniben ismét összeültek az európai vezérlő férfiak, hogy tárgyaljanak a sorsukról. Az érdek­lődés mérsékelt, nem azért, mert közeledik a ká­nikula, a holt szezon, de mert a genfi politikával szemben már a téli hónapokban is közömbösek az emberek. Ha történetesen Magyarország nem emelt volna panaszt Jugoszlávia ellen, bizonyos határsértések miatt, akkor alig lett volna tárgy­pont, müsorszám, ami fokozottabb érdeklődést 'váltott volna ki. Az ügy mindenesetre érdekes, nyugaton igen nagy meglepetést keltett. A magyar kormány emlékiratában előadja, hogy harmincegy esetben követtek el a jugoszlávok határsértést, tizenöt em­ber veszítette életét és százkét magyar családot utasítottak ki. Az angolok és franciák csodálkoz­nak azon, hogy ilyesmi lehetséges. Nem is hiszik. Nyugati fogalmak szerint az ilyesmiből már rég­óta háborús bonyodalom lett volna. A magyar kül­ügyminiszter egy nyilatkozatában csupán annyit jegyez meg, hogy háborús aggodalomra Jugo­szlávia viselkedése még nem ad okot, de alkalmas a nemzetközi békés viszony felbontására. Jugoszlávia természetesen védekezik. Határ- konfliktusoknál úgyszólván hagyományos dolog, hogy az egyik fél mindig a másikat vádolja. Száz eset közül kilencvenkilenc esetben a he nem isme­rés alapján állanak. Bizonyos azonban, hogy Ma­gyarország és Jugoszlávia között az érintkezés mindig a legbarátságtalanabb volt. Jugoszláviá­ban lakó magyar kisebbségieknek csak olyan útle­velet adnak, amellyel minden európai államba el­mehetnek, csak Oroszországba ós Magyarországra nem. Emiatt is interpelláltak már a magyar par­lamentben. A vámvizsgálat sem a legkényelmesebb a jugoszláv határ felé. De ez mind apróbb ja a dol­goknak. Véres határineidensekről van itt szó, bűn­cselekmények sürü láncolatáról, amelyeknek tisz­tázása nemzetközi érdek és ha Jugoszlávia annyira ártatlannak tudja magát, úgy Jugoszlávia ér­deke is. Jugoszlávia keleti határai, amelyek Bulgária felé vezetnek, még veszedelmesebbek, átjárhatatla- nabbak. Itt, utazók szerint, több száz kilométeres árok húzódik, haláltökozó villanyos áram van vezetve, sűrűn egymás mellett emeletes beton meg­figyelő őrhelyek, telefonvezeték a különböző határ­posztok között. Aki erre utazik, azt mondja, hogy a látvány, teljesen háborús látvány. Jugoszlávia nem tagadja, hogy keleti határa félelmetesen van megerősítve, de a macedóniai veszedelemre hivat­kozik. De vájjon mire hivatkozik Jugoszlávia Ma­gyarországgal szemben? Ha tényleg Magyarorszá­gon múlnának a dolgok, bizonyos politikai elége­detlenségen, bizonyos nyugtalanító kalandvágyon, akkor miért nincsenek határsértések Magyaror­szág más szomszédai, Románia és Csehszlovákia felé,? Nem, a magyar-jugoszláv határincidensek, Jugoszlávia folytonos határincidensei valami tra­gikus félreértésből keletkezhetnek, valami indoko­latlan rémlátásból, amely a jugoszláviai belpoliti­kának és diktatórikus módszereivel, azzal a szel­lemmel magyarázható, amely nemcsupán Jugo­szlávia belpolitikájára, hanem külpolitikájára is rá akar nehezedni. (Bukarest, május 14.) Tevfik Rüzsdi bej bukaresti látogatása beletartozik abba a pro­gramba, amit a kormány május hónap külpoli­tikai eseményeként készített elő. A török kül­ügyminiszterrel folyó megbeszélések nemcsak a balkáni helyzetre vonatkoznak, hanem az Oroszország felé irányúié biz iositékszer zéseket is célozzák- Tudvalevő az orosz szovjet ós a tö­rök köztársaság közötti szoros kapcsolat és az ankarai kormány már sok tervnek volt a köz­vetítője. Az a beszéd, amit Tevfik Rüzsdi bej a külügyminisztériumi banketten mondott, utolsó mondataiban kifejezésre is juttatta ezt  török külügyminiszter tiszteletére a kül­ügyminisztériumban bankettet rendeztek, ame­lyen a két külügyminiszter programszerű kö­szöntőt mondott- A beszédekről jelentik a kö­vetkezőket: Titulescu hivatkozott arra a barátságra, ami Tevfik Rüzsdihez fűzi. Beszélt arról, mi­lyen nagy jelentősége van annak, hogy a szov­jettel kötött szerződésben sikerült a „támadó fél“ fogalmát tisztázni és megjelölni. Ez a bé­két szolgáló mü nem jöhetett volna létre a tö­rök külügjuniniszter közreműködése nélkül. Aláhúzta a Balkán-paktum értékét. Kifejezte reményét, hotgy „rövidesen újabb, második Bal­kán-paktum aláírásának látványát nyújthatjuk a világnak“, amely föléje lesz fektetve az első­nek, áthidalván a különböző nézetek között levő eltéréseket, hogy mindegyiket a béke szolgála­tába állitsa. Titulescu felemlegette, hogy Romániát és Törökországot milyen kötelékeik fűzik a többi államokhoz. Ezt mondta: — Tudjuk, hogy Törökország Görögország­nak és a Szovjeteknek különös barátságát él­vezi. Tudják Önök, hogy Románia pedig Len­gyelországnak, a kisantantnak és Franciaor­szágnak barátja. Lehetetlen, hogy a mi barát­ságaink egymásmellé tétele ne képézzen fontos tényezőt a holnap békéjének létrehozásában. Az a meggyőződésem, hogy Törökország és Ro­mánia barátságának jövője van. A török külügyminiszter válasza. Tevfik Rüzsdi bej válaszában hangsúlyozta a török-román barátság mélységét. A londoni a közvetítői szerepet, mint nemcsak a múltra, hanem a közeljövőre vonatkozó, vállalt felada­tot. Titulescu külügyminiszter pedig azt jelen­tette be, hogy újabb eseményt készítettek elő, ami a Balkán-paktum jelentőségét fogja fel­emelni. Hogy mi lesz ez az esemény, azt nem mondotta meg- Részben az orosz szovjet elisme­rése, a diplomáciai kapcsolat felvétele, részben a bolgár megnemtámadási szerződés volna pro­gramon. Mind a kettő régóta esedékes- Bulgá­ria tudvalevőleg azzal tért ki a Balkán-pak­tumhoz való csatlakozás elől, hogy megnemtá­madási szerződésre tett ajánlatot. egyezmény fontosságáról beszélt és kijelentette, hogy a „támadó fél“ definíciója, amit Oroszor­szággal irtak alá, elsősorban Titulescu békés szellemének és magas intelligenciájának kö­szönhető- Kijelentette a török miniszter, hogy teljesen egyetért Titulescuval, ami a Bulgá­riával való tárgyalásokat a megnemtámadásról illeti. Majd ezt mondta: — A török-román barátság kétségtelenül meg fogja erősíteni Törökország barátságát azokkal az államokkal, amelyekkel Románia barátságot tart fenn. Cserébe az én kormá­nyom boldognak fogja magát érezni, ha ural­kodni látná Románia és a Szovjetunió között a bizalom és megértés szellemét. Megérkezett a török repülőraj is. Hétfőn délelőtt leszállt a băneasai repülőté­ren az öt repülőgépből álló török repülőraj. Mindenik repülőgép Breguet-tipusu. A raj ve­zetője Djelal alezredes. Moszkvából a kora haj­nali órákban indultak el és reggel 9 órakor re­pültek át a Dnyeszter fölött. Romániából haza­felé folytatják útjukat. Újabb külügyminiszteri látogatások. A török külügyminiszter látogatása után most a külpolitika bukaresti eseményeiben egy kis szünet áll be. Azonban hivatalosan azt je­lentik, hogy a barátságos és szövetséges álla­mok külügyminisztereinek látogatásai Titu­lescu hazaérkezése után folytatódni fognak. Barthou francia és Maximos görög külügymi­niszterek lesznek legközelebbi vendégeink. TiSulescu köszöntője » torok yendéghez

Next

/
Thumbnails
Contents