Keleti Ujság, 1934. április (17. évfolyam, 75-96. szám)
1934-04-12 / 82. szám
CrttörtSk, mi 'április 11 fdlETÍÜfSXG 5 GYÁRFÁS ELEMÉR fontos nyilatkozata a konverzióról és a magyar vasutasok igazságának jogi alapjáról Kikre vonatkozik csendőrök ügyében és kiken nem segít a volt magyar kiharcolt semmifőszéki határozat (Kolozsvár,, április 11.) A konverzió uj törvényének alkalmazása, a nyelvvizsga cimén elbocsátott magyar vasutasok állásának a biztosítása, volt magyar csendőrök nyugdíjügye — ezekben a kérdésekben hoztak mostanában olyan nagyjelentőségű döntéseket, amelyekre nézve a közönség rétegei útbaigazításokat várnak- Tájékoztatást arról, hogy kinek mit kell tennie, jogai biztosítása, érdekei védelme végett- Felkerestük Gyárfás Elemér dr- magyarpárti szenátort, hogy közönségünk részére felvilágosításokat kérjünk. Gyárfás Elemér dr- a következő nagyértékü nyilatkozattal felelt kérdéseinkre: A voll magyar csendőrök — A volt magyar csendőrök ügyében eddig az volt a nehézség: a nyugdíjpénztár arra az álláspontra helyezkedett, hogy a csendőrök éppen úgy mint Eomániában, Magyarországon is .a hadsereg tagjai voltak. Ez esetben nyugdíjazásukra a katonai nyugdijszabályok lennének irányadók, melyek szerint Eomániában nyugdijat csak az osztrák-magyar hadsereg azon volt tagjai kaphatnak, kiket felvettek a román hadseregbe. Ezt a felfogást sikerült megdönteni a semmitőszéknél, Simon Balázs volt osendőrszázados perének tárgyalása alkalmával, midőn a felhozott érvek és bizonyítékok alapján a semmitőszók is meggyőződött arról, hogy a magyar csendőrség tisztán polgári szervezet volt s a volt magyar csendőrök nyugdíjazására nézve a polgári nyugdíjasok szabálya^ voltak irányadók s ehhez képest rájuk nézve is érvényesek az 1929. évi nyugdíjtörvény rendelkezései, nevezetesen annak 8. paragrafusa. — Természetesen a semmitőszéknek ez a döntése elvi jelentőségű, de egyéni pör volt és nem segit azoknak az ügyén, akik vagy elmulasztották azt, hogy az 1929-es törvény 8. paragrafusában előirt hat hónapon belül esküre jelentkezzenek és nyugdijkérésüket beadják, vagy ha azt meg is tették, de időközben ügyükben bármely fokon hozott kedvezőtlen határozat jogerőssé vált. Azokon sem segit, akik 1918 december 1-e után még a magyar csendőrségben szolgálatot teljesítettek. A vasutasok Jogi alapja Áttérünk a vasutasok ügyére. Megkérdeztük, mi volt a lényege annak a kijelentésnek, amit a vasúti vezérigazgató a magyarpárti képviselők küldöttsége előtt április 5-én tett. Gyárfás szenátor a következőkben válaszolt: — Az uj vasúti szolgálati szabályzat tárgyalása alkalmával, a mult évben, nagy erőfeszítéssel sikerült annak 56. paragrafusába oly rendelkezést bevétetni, hogy a szolgálatból való elbocsátás csak betegség esetén, az orvosi vizsgálat véleménye alapján, vagy fegyelmi bizottság döntésével eszközölhető. Ennek az a nagy gyakorlati jelentősége, hogy csak a pártatlanság kritériumaival biró fegyelmi bizottság hivatott megállapítani, vájjon az illető tényleg oly annyira nem birja-e a román nyelvet, hogy szolgálatát képtelen ellátni s azt nem egy esetleg elfogult feljebbvaló, vagy valamely ad hoc bizottság mondja ki. Fontos az is, hogy a fegyelmi bizottság véleménye ellen kéítfoku fellebbezésnek van helye, mig az eddigi rendszer szerint minden jogorvoslat kizárásával állapították meg a nyelvtudás hiányát. — Március 30-án mi a vezérigazgatónak erre a törvényes rendelkezésre hívtuk fel a figyelmét, kiemelve, hogy az ennek figyelmen kívül hagyásával eszközölt tömeges elbocsátások miatt a vasút a perek egész sorozatának teszi ki magát. — A vezérigazgató elismerte előttünk, hogy ezt a törvényes rendelkezést eddig nem vette figyelembe. A jelenlétünkben utasítást adott, hogy a vasút jogügyi osztálya adjon véleményt az igazgatóságnak arra nézve: ez a törvényszakasz tényleg alkalmazandó-e a nyelvnemtudás miatti elbocsátásokra. Április 5-én Mereuţa vezérigazgató azt közölte velünk, hogy a jogügyi osztály a saját részéről is úgy találta, hogy az 56. paragrafusnak ez a rendelkezése a nyelv nemtudása miatti elbocsátásokra is vonatkozik és ehhez kép«tt a vezérigazgatóság fel is hivta az egyes területi igazgatóságok figyelmét erre a körülményre. — Egyes lapok azt írták — említem meg —, hogy a vezérigazgató a magyar képviselők előadása alapján jó szivére hallgatva, hatályon kívül helyezte volna az elbocsátásokat és visz- szavette az illető alkalmazottakat. Mi igaz ebből! Mit leéli lenni ? — Majdnem semmi — feleli. A lapok ilyen iráDyu híradásaiban tévedés volt. Pusztán az történt, hogy a vezérigazgató az eddig figyelmen kivül hagyott törvényszakasz alkalmazásának szükségességét elismerte s erre nézve utasítást adott. — Tehát most mik a teendői azoknak a vasutasoknak, akik elbocsátó határozatot kaptak? — Ezeknek — ha az elbocsátó rendelet visszavonásáról megfelelő hivatalos közlést nem kaptak — közvetlenül a felettes hatóságuktól kell kérniök Írásban, hogy ez vegye az 56. paragrafusra való tekintettel revízió alá a tett intézkedést. — Az Írásbeli kérvény benyújtásának mi az utolsó határideje? — Az elbocsátó határozat vételétől számított harminc napon belül okvetlen meg kell történnie. Ha elmulasztaná valaki, úgy joga megvédésére és netalán a károsodás megelőzésére az a mód áll rendelkezésére, hogy az illetékes királyi táblánál kontenciós perrel megfellebbezheti az elbocsátó határozatot. alkalmazásáról ad Gyárfás Elemér, a A konverziós törvény ezután felvilágosításokat kérdésekre. — A konverzió alapján az érdekelteknek milyen gyakorlati intézkedéseket kell tenniök? — Ez a konverziós törvény is, mint az elődjei, az egész általános magánjog és peres eljárás rendelkezéseit módosítja és jelentős részben hatályon kivül helyezi- Ezért egyes szakaszainak értelmezése nem könnyű dolog, különösen első olvasásra és falójában csak azok vannak teljesen tisztában az egyes szakaszok értelmével, akik a szöveg kialakulásánál a bizottsági tárgyalásokban résztvettek. Meg fogják azonban könnyíteni a szöveg megértését a végrehajtási utasítás és azok a magyarázó könyvek, melyeket illetékes szakemberek, köztük a javaslat parlamenti előadói, most készítették sajtó alá. Nyugodtan meg kell tehát várni a közönségnek, amíg ezek a szakmunkák megjelennek és ezek alapján az egyes szakaszok értelmére nézve a közfelfogás kialakul. Mi u leendőjük a 20 Holdnál többel rendelkező falusi és városi adósoknak — Pillanatnyilag az adósok egyik kategóriájára és a hitelezők egyik kategóriájára nézve tartalmaz a törvény oly rendelkezést, mely ezeket rövid határidő alatt intézkedésre szorítja. — A húsz holdon felüli falusi mezőgazdák és a városi adósok, a törvénynek a hivatalos lapban, április 7-én történt kihirdetésétől számított 30 nap alatt kötelesek az illetékes bírósághoz nyilatkozatot beadni, hogy a törvény kedvezményeit igénybe kívánják venni. nedves idő; náthaláz- ido! Es gyermekek én fertőzésekre különösen hajlamosak! Tehát idejében óvnunk kell az érzékeny légzőszerveketPan- flavin-pasztíllákkal való alapos fertőtlenítéssel. vfíai \annavmpasxtiiUík — E nyilatkozatnak mit kell tartalmaznia, miként kell azt1 felszerelni és összeállítani? — Ez messze meghaladja egy újságcikk kereteit és egyébként is ez a nyilatkozat alapos jogi tudást igényel. — Mi tehát a teendő? — Legcélszerűbb, ha az érdekelt1 húsz holdon felüli falusi mezőgazdák és városi adósok e nyilatkozatra vonatkozólag, ha a pártunk helyi tagozataiban a segélyirodák nem nyújthatnak felvilágosítást, megbízható magyar jogász emberekhez fordulnak. A 20 Holdnál kisebb birtokok tulajdonosainak leendői — A húsz holdon aluli mezőgazdáknak semmiféle nyilatkozatot beadni nem kell és ezeknek semmi teendőjük nincs november 15-éig, amikor az első törlesztési részlet esedékessé válik. — Mihelyt a végrehajtási utasítás és h magyarázó szakkönyvek megjelennek, a Magyar Párt bizonyára helyenként és mindenütt — mint a korábbi alkalmakkor, ezúttal is, — módját találja annak, hogy az adósokat és más érdekelteket a tenndőkre nézve felvilágosítsa. Az a pénzintézett amely konvertál nem — A másik rövid záros határidő azokra a pénzitézetekre vonatkozik, amelyek nem hajlandók magukat alávetni a konverziós rendelkezéseknek és nem hajlandók adósaiknak megadni a törvény kedvezményeit. — Ezek az intézetek a törvény kihirdetésétől számított 40 nap alatt kötelesek ezt a szándékukat bejelenteni a bíróságnál. Ha ezt elmulasztanák, a törvény reájuk nézve is kötelezővé válik. — A negyven nap elteltével tehát mindenki tisztában lesz azzal, hogy vájjon a hitelező intézetétől számithat-e engedményekre, vagy nem? — A 20 holdon felüliek és városi adósok azonban, — mint már jeleztem — nem várhatják be ezt, hanem ~ nekik már 30 nap alatt be kell adniok bejelentésüket ettől függetlenül, abban a feltevésben, hogy hitelezőjük ne® fogja magát a konverziós rendelkezések alól kivonni. — Amely intézet a kitűzött 40 nap alatt a bejelentést1 megteszi, azzal szemben tőkeelenge\ konverzió alkalmazásáról
