Keleti Ujság, 1934. április (17. évfolyam, 75-96. szám)

1934-04-12 / 82. szám

BUDAPEST V. Előfizetési árak belföldön: Égési évre 800, félévre 400. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Claj-Kolozsvér, negyedévre 300, egy hóra 70 lej. Magyarországon: Egy yvtt VITAI VAU 89 87 i u Baron L. Pop ucca 5. szám. Telefon: 508. — Levélcím: évre 50, félévre 35, negyedévre 13.50, egy hónapra 6.50 A. V 11. LVrULl AE oá, őíAM. Cluj, postafiók 101. szám. Kéziratokat senkinek sem pengő. Egyes számok az Ibusz elárusító kioszkjaiban. Felelős szerkesztő: SZÁSZ ENDRE. küld vissza és nem Is őriz meg a szerkesztőség. Csalt of* engednek közigazgatási választást, ahol a pár» tok megegyezése biztosítja az egyhangú eredményt — \ miniszterelnök személyesen kezdi meg a tárgyaláso­kat a pártvezérekkel Oroszország: a Népszövetségben Oroszországról most ismét sokat hallunk. Lit­vinov Genfben van, tárgyal Oroszországnak a Népszövetségbe való felvételéről. Tárgyal a kis- antant miniszterekkel is, a diplomáciai viszony el­mélyítéséről. Pertinax, az ismert francia publi­cista, beszámolva a leszerelési konferencia előérte- kczletéről, több állam felsorakoztatása mellett Oroszországra is hivatkozik, mint olyan államra, amely a leszerelés kérdésében a francia álláspon­tot fogadja e-1 és döntő tényezőjévé válik az euró­pai leszerelési kérdésnek. Oroszország most ismét létezik, mint külpolitikai tényező, eldöntője az erőviszonyoknak és ezért akarva-, nem akarva, szá­molni kell vele. Bizonyára nem a legszerencsésebb fordulata ez az európai politikának. Oroszország, ha már van, legyen ott, ahol van és ne közelitse érdeklődé­sét még inkább az amugyis hányatott, világnézeti­leg tagolt zülléssel fenyegető Európához. Nincs egyetlen egy külügyi „partner“, aki szívesen ülne be egy bridge-pártiba Oroszország képviselőjével, — ezzel tisztában vagyunk valamennyien. Orosz­országnak bevonása, hogy úgy mondjuk, behass nulása az európai közéletbe, azzal a veszedelemmel jár, hogy az orosz rendszer a maga félelmetes kom­munista elméleteivel, forradalmi berendezkedései­vel még inkább megszilárdul. Ám a politikában ez mindig csak mellékes szerepet játszik. A történe­lem tanulságai szerint nem egyszer ültek már le tárgyalni egy harmadik ellen olyan államok, ame­lyek maguk között is ellenségesek voltak. Befelé a kinpadra vonszolták volna azokat, akik olyan elveket vallanak, mint azok, akiket külpolitiailag szövetségesnek akarnak megnyerni. A pápák össze- állottak az izlammal, katholikus uralkodók refor­mátusokkal, olyan időkben, amikor a reformáció és ellenreformáció engesztelhetetlen ellenfelekként állottak szemben. A népek sacro egoizmoja min­dennél fontosabb és bármennyire azt vallják a po­litikai bölcselők, hogy a külpolitika nem egyéb, mint egy kifelé alkalmazott belpolitika, számos esetben a külpolitika és belpolitika világnézeti szempontjai két homlokegyenest különböző utón haladnak. Európa a mai összevisszaságában nem néz­heti közömbösen azt az államot, amelyet ugyan nem szivesen segit céljaiban, de amelyről feltéte­lezi, hogy majd ő fog segíteni neki. Oroszország olyan koeficienssé vált, amelyet nem egy állam illeszt be számítási tételeibe és amelyről úgy véle­kedik, hogy ellenségként is: segitő-társa. Viszont azt* is meg kell állapítani, hogyha Oroszországot már el akarják fogadni az európai politika ténye­zőjének és vezércikkeket iratnak arról, hogy Orosz országnak visszakapcsolása nélkül zsákuccába jut minden újjáépítési kisérlet, úgy legyen az embe­rekben annyi őszinteség, hogy igyekezzenek ebből a szempontból megítélni az orosz kérdést. De Oroszországot csak azért előráncigálni, hogy egyik hatalmi csoport esetleg egy másik hatalmi cso­port ellen kijátszva a maga számára billentse a mérleget és a szakadékokat még inkább kimé- lyitse, veszélyes játék. Oroszország, mint politikai tényező, nem állhat egyik' állam oldalán sem, ha­nem állania kell az európai politika oldalán. Ha csak a részt szolgálja és nem az egészet, úgy sok­kal kockázatosabb bevonása az európai politikába és időszerűen: a Népszövetségbe, mintha meg­hagyták volna a maga távoli, moszkovita nyug­talanságába». (Bukarest, április 11.) A külföldi sajtót I elárasztották bizonyos hírekkel, amelyekl különböző változatokban a belföldön is él | \ miniszterelnök Az egyik bukaresti lap szerint, Tata- rescu miniszterelnök e hét folyamán meglá­togatja az összes pártvezéreket. A látogatás célja: felvilágosítani a politikai pártok elnö­keit és egyúttal személyesen felhívást intéz hozzájuk a községi választások ügyében, amelyeknek politikamentességét a minisz­terelnök biztosítani kivánja. Itt említjük meg, hogy szilágysomlvói tudósításunk szerint kedden Badacsonyban Maniu Gyula táviratot kapott, amely a volt miniszterelnököt Bukarestbe hívja. Maniu Gyula nem utazott el aznap. Szerdán a királyi kabinetirodától kapott táviratot. Választás —■ szavazás nélkül A Keleti Újság több Ízben megállapí­totta, hogy a kormány — az előjelek sze­rint — csak úgy akarja a közigazgatási vá­lasztásokat megejteni, ha a pártok közötti megegyezés egységes listáira kilátás van. A vannak terjedve. Ezekre vonatkozólag a kor many a következő hivatalos jelentést ad­ta ki: a pártvezéreknél ártok szokásos felvonulásait igyekszik el- erülni és inkább a végletekig elhalasztja^ a községi és megyei tanácsok megalakítását. Ez a megállapításunk a választásra vonat­kozó újabb előkészületekben mindinkább megkapja a megerősítést. Tatarescu minisz­terelnöknek a pártvezéreknél való személyes közbenjárása is ezt a célt szolgálja. A Ma­gyar Párt parlamenti csoportja kormánykö­rökből most a következő felvilágosítást kapta a készülő terv szándékairól: A kormány a pártoknál mindenképpen el akar érni valamilyen megállapodást a köz igazgatási választásokra. Jelenleg az a ter­ve, hogy nem akar általános választásokat egyazon időpontra kiirni, hanem csak ott rendelik el a választást, ahol az egységes listát sikerül összehozni, vagy ahol általában kedvező pártközi megállapc dást tudnak elérni. Ott, ahol ilyen megállapodás nincsen, ott nincsen választás. E taktikai tervszerűség szerint addig ma­rad mindenütt az időközi bizottság, amig nem egyeznek meg a pártok a kormánypárt érdekeinek a biztosításával, de a politika- mentességnek a jelszavával. Vagy elszenve­dik az időközi bizottságokat, vagy meg­egyeznek. , > I ' Ez a terv mindenesetre némi nyomást igyekszik gyakorolni a pártokra. Lehet, hogy sok helyen meglesz az eredmény s le­het, hogy sok időközi bizottság marad a he­lyén. —­Az utóbbi napokban ismét forgalomba kerülitek olyan természetű hírek', amelyek az ország közhangulatát megzavarni és dezorientálni voltak hivatva. Ehirek mindig ugyanazon műhelyekből keletkeznek és ugyanegy a célzatuk: megzavarni a közrendet, amelynek nyugodt vrtltára az országnak ma uagyobb szüksége van, mint valaha. Ami rendes körülmények között is megállapítható, az ilyen hirek a legteljesebb mértékben a fantázia szüleményei. Olvassa mindennap a Keleti Újságot A kormány kötelességének érzi, hogy a közvéleményt és a külföldet ezen elítélendő alarmhirek felőli megnyugtassa, megállapítva, hogy ezeket Románia ellenségei terjesz­tik és támogatják. ! ___ ' A kormány hivatalos töileménye az alarmldrekről

Next

/
Thumbnails
Contents